A Trump-adminisztráció újra napirendre tűzheti a területcserét Szerbia és Koszovó között?

Jason Steinbaum, a washingtoni American University tanára és egy Koszovóról szóló jelentés társszerzője annak a véleményének adott hangot, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump új kormánya visszahozhatja a Koszovó és Szerbia közötti területcsere kérdését. Steinbaum – aki korábban Eliot Engel demokrata képviselő egykori kabinetfőnöke volt – az RTV21 pristinai székhelyű televíziónak elmondta, hogy véleménye szerint az elkövetkező időszakban nem lesz könnyű az új amerikai kormány és a koszovói kabinet közötti együttműködés.

A területcsere kérdése újra előtérben?

Steinbaum szerint Donald Trump tárgyalási stílusára jellemző, hogy a konfliktusokat gyorsan és hatékonyan kívánja megoldani, ezért az amerikai professzor nem zárta ki, hogy „Trump valószínűleg ismét előhozza a területcserét, mint végső megoldást”.

A Trump-adminisztráció újra napirendre tűzheti a területcserét Szerbia és Koszovó között? 2

Kapcsolódó cikk

NAGY A SZERELEM: Donald Trump leállította a tömeggyilkosságokat, azóta a szerbek és az albánok ölelgetik egymást

A tervezet szerint Koszovónak le kellene mondania az északi, szerb többségű területeiről, cserébe Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét, ami azonban heves ellenállást váltana ki mind Koszovóban, mind nemzetközi körökben.

Az elképzelés nem újkeletű: Trump első elnöki ciklusa alatt már szó esett hasonló megoldásról, azonban a széleskörű bírálatok miatt végül nem került sor a megvalósítására. Steinbaum szerint Trump személyes ambíciói, hogy a világ legjobb tárgyalópartnereként tekintsenek rá, szerepet játszhatnak a kérdés újbóli felvetésében.

– Donald Trump a világ legnagyobb tárgyalópartnerének képzeli magát. Szóval, annak a reményében áll hozzá a konfliktushoz, hogy 5 másodpercen belül megoldja. És az a sejtésem, de ez csak sejtés, hogy területcserét javasol, és mindkét félre nyomást gyakorol ennek elérése érdekében

– mondta Steinbaum, aki szerint a koszovói alkotmány ugyan biztosítja a jogi keretet a különböző közösségek önálló döntéshozatalára, de a jelenlegi helyzetben az északi szerb többségű önkormányzatok bojkottja miatt nincsenek meg a szükséges helyi képviselők a döntéshozatalhoz. A helyzet rendezéséhez először önkormányzati választásokat kellene tartani az érintett területeken.

Nemzetközi nyomás és politikai bonyodalmak

A koszovói kormány és az amerikai adminisztráció között eddig is feszült volt a viszony, különösen Richard Grenell, Trump egyik fő tanácsadója miatt, aki gyakran bírálta Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. A Grenell és a Trump-család bimbódzó szerbiai üzleti érdekeltségei további kérdéseket vetnek fel a régióval kapcsolatos politikai lépéseik hátterével kapcsolatban.

– Azt még nem tudjuk, hogy Trump meddig tartja ebben a régióban Rick Grenellt, azt viszont tudjuk, hogy Grenellnek komoly érdeke fűződik ehhez a régióhoz, és voltak konfliktusai Kurti miniszterelnökkel. És azt is tudjuk, hogy Grenellnek és Kushnernek pénzügyi érdekeltségei vannak Szerbiában

Kapcsolódó cikk

AZ ELÁTKOZOTT VÖLGY: Húsz évvel ezelőtt fegyveres harc is dúlt, Szerbia azóta sem tudta integrálni Preševót

– tette hozzá Steinbaum, aki szerint ez befolyásolhatja az eseményeket, és nincs oka azt hinni, hogy a dolgok másképp alakulnak.

Steinbaum megjegyezte még, hogy az Egyesült Államokban új kormány jön, Koszovóban is választások lesznek, és az EU-ból is új diplomaták érkeznek, ami esetleg lehetőséget kínál arra, hogy az új emberek felülvizsgálják a helyzetet, és mivel az Egyesült Államok segítette a koszovói alkotmány kidolgozását, „bizonyos értelemben érdekelt annak tisztességes végrehajtásában”.

Ugyanakkor – ezt már csak mi jegyezzük meg – Szerbiában aligha lesznek változások, amihez még kapcsolódik egy saját bejáratú axiómám, hogy sehol sem lesz Hollandia, ahol nincs meg hozzá a megfelelő emberanyag.