Connect with us

Horvátország

Eredményes bojkott: a horvát kormány és az izraeli modell

Az árak szabályozásáról szóló törvényjavalat magában foglalja az ún. izraeli modell alkalmazását, amelyet először az olaszok alkalmaztak sikeresen Európában. Itt az alapötlet meglepően egyszerű. A törvény arra kötelezi a kereskedőket, hogy az árváltoztatásokat tegyék fel a weboldalukra, miközben nem korlátozhatják a keresőrobotok számára a hozzáférést

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Horvátországban sikeres volt a bojkott
Horvátországban sikeres volt a bojkott, a horvát kormány sürgősségi parlamenti eljárásra küldte a rendkívüli árszabályozási intézkedésekről szóló törvényjavaslatot (Forrás: X platform)
Cikk meghallgatása

Oké, javíthatatlan vagyok. Bár a cikk eredetileg arról szól, hogy a horvát kormány sürgősségi parlamenti eljárásra küldte a rendkívüli árszabályozási intézkedésekről szóló végleges törvényjavaslat tervezetét, valamint arról, hogy Plenkovićék magukra vállalták a nyomtatott sajtótermékek terjesztésének költségeit, a kisördög azt suttogja, hogy írjak pár sort a világpolitikáról is. Ígérem, rövid leszek.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Február 4-e, a jaltai konferencia 80. évfordulója táján, arról elmélkedtem, hogy nem is olyan elképzelhetetlen egy Jalta 2.0, amelynek keretében a szuperhatalmak ismét felosztják egymás között a világot. A különbség a két megállapodás között az, hogy a Jalta 2-nél nem lesznek jelen az európaiak, a jó hír viszont az, hogy a Vasfüggöny jócskán keletre tolódik, valahol a lengyel-ukrán határra.

Ugyanakkor az oroszok írásba adják, hogy nem támadják meg Európát, beleértve a balti államokat is. Ezt Samu bácsi „nem engedni meg nekik”, mert irgum-burgum, kutya-kutyánszki és így tovább. Körülbelül így néz majd ki az új európai biztonsági architektúra, amit egy ünnepélyes, emelkedett pillanatban az EU is aláír – a tollat megtarthatjuk emlékbe.

Szóval, az izraeli modell

A horvát kormány szerdán sürgősségi parlamenti eljárásra küldte a rendkívüli árszabályozási intézkedésekről szóló végleges törvényjavaslat tervezetét, amelyet Ante Šušnjar gazdasági miniszter szerint a polgárok életszínvonalának védelme és a piaci zavarokra való gyors reagálás biztosítása érdekében fogadnak el.

Andrej Plenković miniszterelnök rámutatott, hogy ennek célja a jogi keret kiegészítése, amely alapján a kormány rendkívüli körülmények között fellép, hogy adminisztratív intézkedéseivel befolyásolja a fogyasztói kosár árát, amely a legfontosabb a legkiszolgáltatottabb emberek számára.

Ahogy Šušnjar mondta: az előző törvényt 1997-ben fogadták el, és ezt most össze kell hangolni a mai piac kihívásaival. A gazdasági miniszter szerint ez a törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy különleges intézkedéseket fogadjon el kivételes helyzetekben, amikor szükség van a polgárok védelmére és a piac stabilizálására.

A törvény magába foglalja az ún. izraeli modell átvállalását is, amelyet először az olaszok alkalmaztak sikeresen Európában. Itt az alapötlet meglepően egyszerű.

A törvény arra kötelezi a kereskedőket, hogy az árváltoztatásokat feltegyék a weboldalukra, miközben nem korlátozhatják az ún. web-crawlerek számára a hozzáférést.

A keresőrobotok (web crawler) az olyan speciális programok gyűjtőneve, amelyek képesek az interneten fellelhető publikus adatokat begyűjteni.

Ezzel egyszerűvé válik olyan alkalmazások kifejlesztése, amelyek a fogyasztónak lehetővé teszik a kiskereskedelmi árak összehasonlítását, illetve a legalacsonyabb ár fellelését.

Így sokkal átláthatóbbá válik egyes cégek árpolitikája, felerősödik a piaci verseny és egyben csökkenek a regionális árkülönbségek is, amelyek Horvátországban igencsak kifejezettek. Egy szó mint száz, a bojkott eredményes volt.

Persze, hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben a polgárok nyitott ajtón kopogtattak, mert a kormány már egy ideje aggodalommal kísérte a piaci helyzetet, és több alkalommal is találkozott a kereskedelmi cégek képviselőivel. Hogy ez miként működik a gyakorlatban, majd meglátjuk.

Lélegeztetőgépen a sajtó

A nyomtatott sajtó, amely mondhatni másfél évszázadig a tömegtájékoztatás szinonimája volt, világszerte, így Horvátországban is lélegeztetőgépen várja a végnapjait.

A horvát sajtó koporsójába a múlt hónap végén vert be egy méretes szeget a Tisak plus Kft. – az ország legnagyobb kioszk-hálózatának tulajdonosa.

A Horvát Lapkiadók Szövetsége (Udruga novinskih izdavača, UNI) megerősítette, hogy a Tisak január 31-től felmondta az újságok forgalmazását, értékesítését és szállítását, valamint a hulladékpapír felvásárlását szabályozó szerződést.

Bár a kérdésben felszólalók elsősorban a polgárok tájékoztatásának veszélyeztetettségét hangsúlyozták, a Horvát Újságírók Egyesülete (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) volt az, amely a szerkesztőségek elhalásának konkrét veszélyére hívta fel a figyelmet.

Hogy most ne bonyolódjunk bele az újságírás, mint szakma szomorú és bonyolult történetébe, leszögezhetjük, hogy a nyomtatott sajtó a végnapjait éli, és előbb-utóbb megszűnik. Helyét már jó ideje az internetes platformok vették át, az emberek zöme telefonján olvas újságot.

Vajon változik-e a cég neve is, merthogy a "tisak" szó jelentése "sajtó"

Vajon változik-e a cég neve is, merthogy a „tisak” szó jelentése „sajtó” (Forrás: X platform)

Európában nem szokatlan, hogy a kormányok támogatják a sajtó terjesztését a költségek átvállalásával, és pont ezt lépte meg a horvát kormány is a már emlegetett szerdai ülésén.

Az ülésen a kormány tárcaközi munkacsoportot hozott létre annak meghatározására, hogy szükség van-e a sajtóterjesztés, mint általános gazdasági érdekű szolgáltatás állami finanszírozására, hogy ezáltal minden állampolgár gyakorolhassa a nyilvános tájékoztatáshoz való jogát.

A csoport javaslatot dolgoz ki, amely alapján előkészítik a nyilvános sajtóterjesztési szolgáltatás üzemeltetőjének kiválasztását.

A munkacsoport tagjai a tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium, a kulturális és médiaminisztérium, a pénzügyminisztérium, a szabályozó ügynökség, valamint a munkaadók szövetségének képviselői lesznek – mondta a sajtótájékoztatón Nina Obuljen Koržinek kulturális és médiaügyi miniszter.

A munkacsoport elnöke Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter lesz, vagyis ezúttal is érvényes a mondás, hogy ha valamit nem akarsz, vagy nem tudsz megoldani, akkor bizottságot hozol létre.

Az olvasás folytatása

Könyvek kedvezménnyel


A BALKÁN RITMUSA

További rádiók

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Könyvek kedvezménnyel

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7