Törékeny Galamb & Kövér Varangy a Manóba’ (Coyoacán – Budapest – Belgrád 2025)

A VILÁGEGYETEM SZERELMI ÖLELÉSE, A FÖLD, ÉN, DIEGO ÉS SEÑOR XÓLOTL – Frida Kahlo 1949-es festménye egy szerelmi kapcsolat kozmikus mélységeibe enged betekintést nyerni. A képet a művésznő élete vége felé festette. Sűrítetten rajta minden megjelenik abból, ami élete meghatározó kapcsolatáról elmondható: a középpontban így ő és Diego Rivera látható. (Utóbbi a legközepén.)

Halálos ölelés, avagy a kozmikus fájdalom apoteózisa fejezetcímmel írt róla TEREMTŐ VÁGYAK főcímű 2020-as könyvében Gerevich József pszichiáter, addiktológus, pszichoterapeuta (kiadta Budapesten a Noran Libro). Gerevich úgy fogalmaz ebben a sok más rendhagyó művésszel is foglalkozó kötetében, hogy kettejüket a mexikói mitológia fontos jelképei veszik körül. Mármint Fridát, a Galambot, meg azt a másikat… a Varangyot. (Megjegyzendő, hogy Frida imádott ilyen csúfneveket aggatni magukra!)

Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

A Nap és a Hold ölelő karjaiban tartja a Földistennőt, akinek ölében fészkel a pár. Közben Diego esendő alakja egy magatehetetlen csecsemőt idéz, homlokán látható a harmadik szem, a bölcsesség jele. A pár lába előtt egy kutya hever, Xólotl, a holtak birodalmának őre. – Ő tkp. eminnen nézve a hozzánk közelebbi Kharón, akinek a mexikói mitológiában nincsen semmilyen ladikja, még egy lyukas sem. A holtakat a saját hátán cipeli át az alvilágba.

Munka közben

A budapesti Mai Manó Házban látott, amúgy tavalyról átnyúlt, pontosabban a múlt hét végéig meghosszabbított fotógyűjtemény-kiállításon ez a kép is megidéződött. Ahogy elkészültének hátráltató körülményei ugyancsak. Ugyanis Kahlo – tudott dolog – gyakorta tolókocsiba (kerekesszékbe) kényszerült egykori gyermekparalízise meg egy szerencsétlen coyoacáni buszbaleset, tkp. busz és villamos ütközésének súlyos következményeként. – Akkor több helyen is eltört a gerince.

Feketehumorizálásra való hajlamán ez persze csak segített. Gerevich idézi is Frida szavait, aki egyszer azt találta mondani, hogy neki két súlyos balesete volt abban az ő kutya életében. Az egyikben egy villamos vágta földhöz… a másik balesete meg maga Diego. Rivera, a hatalmas forradalmi, de nem csak vörös forradalmi „murálokat”, hanem egyebeket, festészetforradalmasító műveket is készítő, nagy ívekben mázoló, Fridánál sok évvel idősebb, világhírű mexikói festő, akivel ő amolyan se veled, se nélküled, de inkább veled viszonyba került – egész életre szólóan.

Törékeny & Kövér

Legyen az az ő részéről sajnos bármennyire rövid is.

Viszonylag mindenképp rövid. Életrajzi adatai szerint Frida Kahlo Mexikóváros egyik népes kerületében, említett Coyoacánban (Prérifarkasok földjén) született 1907-ben, s ugyanott halt meg 1954-ben, nem érve meg az igazi időskort. Közben járt többek közt az Egyesült Államokban, ahol szép sikereket ért el jómaga is, tehát nem csak Rivera, azonban nagyon nem szeretett ott lenni. Inkább utálta, a háta közepére kívánta, aminek hangot is tudott adni. – Mert bizony szőr nem volt a nyelvén, azon semmiképp.

Tudott dolog, hogy életében a legtöbb időt odahaza töltötte az „extravagáns” Művésznő, abban a híres Kék Házban. Abban a szülőiben, amelynek fényképét ugyanúgy láthattuk a Manóban. Miként a szüleiét is, nővéreiét. Apjáét, mesztic édesanyjáét. Kutyájáét…

Húgáét pl., akivel – beavatottak tudják – Rivera csalta.

Ergo fotográfia. Frida édesapja, Guillermo Kahlo maga is fényképész volt. Frida őt magyarországi zsidónak mondta, ám ezt az újabb kutatások teljes mértékben cáfolták. Kahlo papa egy pforzheimi protestáns ékszerész családból vándorolt ki Mexikóba. Biztos otthonról is ment utána némi pénz, nem csak úgy jött a fényképezéssel. Nem csak „úgy lett gyorsan összefényképezve a vagyon”, amelyből lett aztán az a híres Kék Ház, ahol ma Frida múzeuma látogatható.

500 mexikói pezó, a másik oldalán Diego Rivera arcképe látható

Átugorva a Művésznő összes fotós ismerősét, férfi és női szerelmét – még a magyar Muray Miklóst, azaz Nickolas Murayt is –, említsünk meg egyetlen fotós barátnőt, név szerint Tina Modottit. Tina itt nem csupán azért fontos, mert ő is látható volt némely fotón a pesti Manóházban, hanem mert anno az ő egyik társasági összejövetelén ismerkedett össze Frida és Diego. Utóbbi épp azzal volt elfoglalva, hogy a házigazda kedvenc gramofonjára lövöldözött. Biztos nem tetszett neki a dal, de utóbb hajlandónak mutatkozott Frida felé fordulni, aztán úgy is maradni. – Ami viharos szerelemmé alakult, de a történet azték jáspiskígyója itt a saját farkába HARAP: OTT, NI!

Salma Hayek Frida Kahlo szerepében, 2002 (Forrás: X platform)

Összeér, összeért, mint a Művésznő mexikói karperece, amilyet – ha jól emlékszünk – tán a kitűnő alakítást nyújtó Salma Hayek is viselt Frida Kahlo szerepében abban a nevezetes filmben, amely eléggé gyorsan bejárta a világot. – Sokan Fridát onnan ismerik.

Belgrád pedig úgy jön ide, az út végére, hogy ott meg színházi előadás készült valamikor Kahlo művésznő életével és művével a középpontban. Fókuszban Frida ágyával, mint legfontosabb bútordarabbal, színházi óriáskellékkel. Rendezte és a zenéjét válogatta: Ivana Vujić. Játszik benne mások mellett Dobrila Stojnić, Vanja Milačić, Slobodan Beštić, Vanja Ejdus, Goran Daničić, Igor Ilić, Mihajlo Jovanović és Kosta Bunuševac. Utóbbi egyben a díszlettervező is, övé lehet hát az ágy remek ötlete.

Helyszín: a Madlenianum Színház és Operaház.

Régóta népszerű darab ez, amelynek szövegét Sanja Domazet írónő írta. Most hétfő tizenhetedikére is előadást hirdettek, azonban legyünk elővigyázatosak, ha arra pályázunk! Ebben a jelenlegi forrongó helyzetben esetleg: AZ ELŐADÁS ELMARAD.

Frida Kahlo Belgrádban (Forrás: Internet)

Biztosabb választásnak tűnik némelyest a Frida Kalo étterem, amilyenből Újvidéken is van.

P.S. Persze, demonstrációkból is van bőven Újvidéken, tehát ki tudja, mi lehet itt a valódi jó tanács.