DEKLARÁCIÓ: Már autonómia sem jár Vajdaságnak?

Aleksandar Vučić még sincs olyan bátor, hogy az államiság napján Újvidéken tartson nagygyűlést, mert a diákok biztosan szétsípolnák, nem is beszélve a biztonsági kockázattól. Így Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) lett a szerencsés nyertes, a Vučićtours február 15-én szállítja a csápolókat, és itt kerül bemutatásra (és netalán elfogadásra) a Vajdaságról szóló deklaráció.

A szerb államfő előbb sejtelmesen bejelentette, miután Vajdaság-járó túrára indult a múlt héten, hogy készülőben van egy dokumentum, Deklaráció a Vajdaságról Szerbiában címmel, majd napról-napra több információt árult el annak lehetséges tartalmáról és céljáról.

Annyi biztos, hogy a dokumentum sietősen, sebtében készült el, a minden bizonnyal össz-szerb nyilatkozathoz hasonló „kiáltvány” alapján, hiszen a ezt a deklarációt már február 15-én, szombaton bemutatnák Szávaszentdemeteren, és nem Újvidéken, mint ahogy azt néhány nappal ezelőtt Miloš Vučević ügyvevő miniszterelnök bedobta a köztudatba.

Ugyanezen a napon az egyetemi hallgatók Kragujevacban szerveznek egésznapos blokádot és rendezvényeket, ahová az ország minden részéről érkeznek a diáktársaik és a polgárok, gyalog és biciklivel, vagy ki hogy tud.

A VMSZ tárgyal a dokumentumról

Aleksandar Vučić tulajdonképpen kész szöveggel áll majd a Vajdasági Magyar Szövetség – vagyis minden bizonnyal Pásztor Bálint elé, nem a szó szoros értelmében. Ez derül ki legalábbis abból a nyilatkozatából, amit a Pink Televíziónak adott, amelyben úgy fogalmazott, hogy „koalíciós partnerükkel”, a VMSZ-el beszélnek majd, hogy megnézzék, szerintük mit kellene “belefoglalni vagy éppen kivenni a szövegből”.

Az alkotmány biztosítja Vajdaság autonómiáját

Ez a kijelentés a 2006-os szerbiai alkotmányra utal, amelyet népszavazás útján fogadtak el, és amely kimondja, hogy Vajdaság Szerbia része.

A 2006-os szerb alkotmány és Vajdaság helyzete

A szerbiai alkotmányt 2006. október 28-29-én népszavazással fogadták el. Az országos szinten leadott szavazatok több mint 53%-a támogatta az alkotmányt. Vajdaságban is többségi támogatást kapott, bár ott valamivel alacsonyabb volt az igen szavazatok aránya.

Az új alkotmány megerősítette Szerbia szuverenitását, beleértve Koszovó és Vajdaság státuszát. Az alkotmány elismeri Vajdaság autonóm tartományként való létezését, de a régió hatáskörei korlátozottabbak, mint az 1974-es jugoszláv alkotmány esetében.

A Vajdaságnak ugyan van saját tartományi parlamentje és kormánya, viszont az alkotmány nem teszi lehetővé számára, hogy függetlenségi népszavazást tartsanak vagy hogy saját törvényeket hozzanak létre Szerbia ellenében.

A szerb alkotmány 182-es szakasza

Ezért az alcímben szereplő állítás igaz: Vajdaság státuszát már a 2006-os népszavazás és alkotmány megerősítette, a mostani Deklaráció tehát napipolitikai, netalán nacionalista célokat szolgál!

A szerb alkotmány ugyanakkor megengedi új tartományok létrejöttét, vagy a régiek megszüntetését, ami referendum útján történhet meg. Azt viszont tudjuk, hogy referendum által Szerbiában bármi megtörténhet, az „eredmények kreálásában” ugyanis a szerb vezetésnek komoly tapasztalatai vannak.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a dokumentum “szerb népi deklaráció” lesz, és a szerb elnök tervei szerint el is fogadtatják majd a köztársasági parlamentben, ahol a Szerb Haladó Pártnak többsége van. A deklarációt február 15-én bemutatják.

Aleksandar Vučić szombaton 16 órára hívott meg mindenkit Szávaszentdemeterre, hogy együtt ünnepeljék a legnagyobb nemzeti és vallási ünnepet, s szavai szerint, hogy “megmutassák és bizonyítsák, hogy Szerbia szabad, független, szuverén állam.

Hogy megmutassák, hogy egységesek, egységesen néznek a jövőbe, a nemzeti érdekeket védve, gyermekeik jövőjét óvva. Hogy megmutassák, hogy védelmezni fogják az országot, és soha senkinek nem adják oda”, írta Vučić Instagram-oldalán.

Mindennek háttere, hogy a hatalom a tüntetések kezdete óta megpróbálja gyengíteni az egyetemisták legitimitását azzal, hogy külföldi bérenceknek nevezi őket. A Vajdaságról szóló deklaráció hátterében is az a szándék áll, hogy megfélemlítse az embereket, nehogy valaki arra vetemedjen, hogy elszakítsa a tartományt Szerbiától, legfőképpen a horvátok, vagyis az usztasák.

Vučić ezért több alkalommal is hangsúlyozza, “senkinek sem engedik meg, soha, hogy az ország területével játsszon”.

Megy a toborzás

Az újvidéki 021.rs portálnak már jelezték az olvasók, hogy az újvidéki haladóktól elvárják, hogy “megfelelő számú részvevőt biztosítsanak a szombati rendezvényre. A párt aktivistái állítólag meglátogatják a tagjaikat, nemcsak a munkahelyükön, hanem az otthonukban is, és arról érdeklődnek náluk, hogy részt vennének-e a szávaszentdemeteri mítingen.

Ez azonban nem egyedülálló dolog, hiszen a rendezvényre toborozzák az “önkénteseket” az állami alapítású vállalatokban, de a tartományi kormányban alkalmazásban lévők között is, és természetesen a helyi közvállalatokban, iskolákban, óvodákban is.

Megy tehát a nyomásgyakorlás, a meghatározott idejű munkaszerződéses alkalmazottakat egy lehetséges felmondással próbálják rávenni a részvételre, ha nem lennének hajlandók elbuszozni a mítingre.

Pásztor kontra Vučević Vajdaság ügyében

Mindeközben kiderült, hogy Pásztor szélesebb körű autonómiát akar, Vučević nemrég lemondott miniszterelnök mindeközben Szabadkán is az autonómia ellen beszélt.

Érdekes helyzet alakult ki a hét közepére, Pásztor Bálint, a VMSZ vezetője ugyanis beszélt a deklarációról röviden a Szabadkai Magyar Rádió keddi, Napindító című műsorában, ugyanezen a napon, az esti órákban pedig Miloš Vučević, lemondásban lévő kormányfő, a Szerb Haladó Párt elnöke pedig a párt szabadkai szervezetében járt.

A két tény olyképpen kapcsolódik egymáshoz, hogy míg Pásztor szélesebb körű autonómiát emlegetett a rádiós interjúban, addig az Szerb Haladó Párt elnöke az autonómiát támogatókban ellenségeket lát. Vagy nem egyeztettek vagy nem ugyanazt a nyelvet beszélik, esetleg egyikük sem kérte ki Aleksandar Vučić véleményét, hogy „magáévá tegye”.

„Baráti kritika”

Pásztor a Szabadkai Magyar Rádiónak azt mondta, a VMSZ álláspontja ebben a kérdésben változatlan és világos.

– Mi mindig azt mondtuk, a történelmi VMDK-tól kezdve a VMSZ-en keresztül mindenki más is, hogy az, hogy Vajdaság Szerbia része, egy adottság, és mi azért küzdünk, hogy Vajdaságnak Szerbián belül minél szélesebb körű autonómiája legyen

– mondta a VMSZ elnöke.

Kapcsolódó cikk

El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában

Ehhez képest Vučević Szabadkán, a helyi szervezet közösségi oldalán közzétett beszámoló szerint kijelentette, hogy „folytatni kell a Mozgalom a Népért és az Államért projektet (a szerb elnök új agymenése), és nagy hangsúlyt kell fektetnünk Vajdaság kérdésére, az autonómiát és szeparatizmust támogató emberek ugyanis lehetőséget látnak ebben a konfliktusokkal, vitákkal és megosztottsággal teli helyzetben”.

Hangsúlyozta azt is, hogy ez az első év, amikor ezt az állami és vallási ünnepet a boszniai Szerb Köztársaság is ünnepli, így Szávaszentdemeteren Aleksandar Vučić elnök mellett Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke is beszédet mond. Hogy Pásztor Bálint is beszédet mond-e? Arról Vučević nem beszélt, szombatig, vagy legkésőbb szombaton majd kiderül.

A kérdés viszont az, hogy autonómia sem jár már a Vajdaságnak? És hogy mihez asszisztál a Vajdasági Magyar Szövetség a deklaráció támogatásával vagy elfogadásával?