Horvátország
Ukrajna, energetika – mikor lesz már ennek vége?
Ez az egész úgyis úgy és akkor zárul le, ahogy és amikor a nagyok akarják, ebben a játszmában nemcsak nekünk, kicsiknek, de még az Európai Uniónak sem osztottak lapot

Ritkán ugyan, de vannak pillanatok, amikor kifejezetten utálom, azt, amit csinálok. Például most. Hetvenhét okosabb dolgot írhatnék, de nem tehetem, mert az újságírás nem az okosságról szól, hanem az eseményekről. Ez, a tegnapi újság szindrómája, még a régi szép időkben is jelen volt, hogy ma meg mi van, azt mindenki tudja.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Szóval ma (szerda) hivatalos horvátországi látogatásra érkezett az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal. Jóízűen eltársalgott Andrej Plenković horvát kormányfővel, megköszönte az Ukrajnának nyújtott segítséget, beszédet mondott a horvát parlamentben, és így tovább. Meg még mondtak sok mindent, de ezt önkényesen nem írom ide, mert teljesen irreleváns.
Ez az egész úgyis úgy és akkor zárul le, ahogy és amikor a nagyok akarják, ebben a játszmában nemcsak nekünk, kicsiknek, de még az EU-nak sem osztottak lapot. Megígértem magamnak, hogy nem foglalkozom Ukrajnával, amíg a háború nem ér véget, de lehet, hogy utána sem. Legbölcsebb ezt a történészekre hagyni, akik majd a geográfiával összhangban fogják hajlítani az igazságot jobbra-balra.
Alcímek
Horvátország energetikai jövőképe
A zágrábi Jutarnji list napilap kilencedik energetikai konferenciáját ugyancsak ma, a zágrábi Esplanade Szállóban rendezték meg „Horvátország energetikai jövőjének víziója” címmel. A konferencián vezető horvát energiavállalatok, állami alapok és ügynökségek, tudományos intézmények mintegy 200 képviselője vesz részt.
Az eseményt Ante Šušnjar gazdasági miniszter nyitotta meg, majd házigazdaként a Jutarnji list főszerkesztője, Goran Ogurlić üdvözölte a jelenlévőket. A konferencia résztvevőit üdvözölte az EU újonnan kinevezett energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen is.
Jørgensen többek között hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban az EU a villamosenergia-infrastruktúra kiépítésére és a rendszer hatékonyságának növelésére összpontosít az energiapolitikában.
Horvátország uniós energiaszektorban betöltött szerepét kommentálva az energiaügyi biztos hangsúlyozta az LNG-terminál és a kapcsolódó gázvezeték-hálózat megépítésének fontosságát az európai gázellátás biztonsága szempontjából.
Kis, moduláris atomerőművek?
Ante Šušnjar gazdasági miniszter a találkozó résztvevőihez intézett bevezető beszédében bejelentette a villamosenergia-termelési kapacitásokba történő beruházások folytatását.
– Ami az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat illeti, mindenképpen kiemelném az atomenergiát, amelyet nem szabad kizárni az energetikai forgatókönyvekből és a Horvátország energetikai jövőjéről szóló reflexiókból
– mutatott rá Šušnjar, aki szerint Szlovénia komolyan közeledik egy új egység építéséhez Krškóban.
A miniszter azt is megjegyezte, hogy a nukleáris technológia fejlődése a kis moduláris reaktorokra helyezte a hangsúlyt, amelyeket mindenképpen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások egyikének kell tekinteni Horvátországban, ezért ebben a tekintetben Horvátország hamarosan konkrét lépéseket tesz.
– A következő időszakban többek között 3500 megawatt új kapacitást biztosítunk megújuló energiaforrásokból. A megújuló forrásokból 1200 megawatt kapacitású erőművek építésére irányuló projektek már készen állnak, de ezeknek az erőműveknek az építése számunkra ismeretlen okok miatt nem kezdődött el
– jelentette ki Šušnjar, aki hozzátette, hogy az energetikai infrastruktúrát a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervből több mint félmilliárd eurós beruházással korszerűsítik és bővítik.
Šušnjar felhívta a figyelmet a zöld hidrogéntechnológiákba való befektetés fontosságára is, emlékeztetve a Szlovéniával közös Hidrogénvölgy projektre.
A villamosenergia-rendszer fejlesztése
Különösen érdekesnek találtuk Vice Oršulić, a Horvát Villanygazdaság (Hrvatska Elektroprivreda, HEP) igazgatótanácsi elnökének felszólalását, amelyben kitért az átviteli és elosztóhálózatba történő beruházásokra is.
Elmondása szerint eddig évente 90 millió eurót fektettek be az átviteli hálózatba, tavaly, idén és jövőre pedig évente 230 millió eurót fektettek be, vagy fognak befektetni. Az elosztóhálózatba eddig évente 160 millió eurót fektettek be, ez a jövőben 290 millió euróra növekszik.
– 2026 közepéig mintegy 550 kilométernyi közép- és kisfeszültségű távvezeték újjáépítését tervezik, és lehetővé teszik 1500 megawatt új termelési kapacitás csatlakoztatását a hálózathoz
– jelentette be Oršulić, és egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy a földgáz a zöld átállás ellenére még legalább tíz-tizenöt évig nagyon fontos szerepet játszik az ország energiaellátásában.
Az atomenergia Oršulić szerint még 2043-ig nagyon fontos szerepet játszik a horvát energiaszektorban, amennyire a Krško atomerőmű élettartamát a jelenlegi működési rendszerben becsülik.
Fű, fa, virág
Hogy érzékeltessük egy kicsit, mennyire fontos eseményről van szó, felsoroljuk a konferencia egyik paneljének résztvevőit.

Olajosok egymás közt, Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke és Ante Mandić, a Petrol igazgatótanácsának elnöke (Forrás: Jutarnji list)
Az „Átmenet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia felé” elnevezésű beszélgetésen részt vett Zvonimir Šibalić, az Első Gázipari Vállalat (PPD) igazgatótanácsának elnöke, Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke, Andreas Rorig, az E.ON Croatia igazgatótanácsának elnöke, Ivan Paić, a Končar igazgatótanácsának tagja, Vedran Špehar, a Gazdasági Minisztérium államtitkára és Ante Mandić, a Petrol igazgatótanácsának elnöke, valamint Mislav Slade-Šilović, a PwC délkelet-európai stratégiai és operatív tanácsadással foglalkozó tanácsadó cég igazgatója.
A résztvevők többek között hangsúlyozták, hogy a földgáz továbbra is Horvátország energiaszerkezetének egyik legfontosabb összetevője.
Vedran Špehar államtitkár egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krki LNG-terminál és a hazai gázvezetékek bővítésének célja nemcsak a szomszédos Szlovénia és Magyarország, hanem Ausztria és Németország számára is szállíthat gázt, ám ez nem csak Horvátországtól függ.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Magyarország7 nap telt el azóta
Milyen üzleti tevékenységet folytatnak a Balkáni thrillerben említett személyek, magyar vonatkozások is vannak
- Szerbia6 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán5 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is