Blue Monday, hülyítés mesterfokon, és hírek a vidámparkból

Attól eltekintve, hogy idén ez a hétfő – januárban sorrendben a harmadik – Donald Trump beiktatása kapcsán tényleg az év legdepresszívebb napja, kevesen tudják, hogy Nyugaton a Blue Monday létező fogalom. Szemben a kelta eredetű Halloweennel, amely az angolszász világban és sajnos ma már nálunk is gyökeret kezd ereszteni, a Blue Monday egy tökéletes koholmány.

A nevezetes kék hétfő a szomorúság, az alacsony motiváció és az energiahiány érzésével jár. A „kék hétfő” kifejezés eredete 2004-re nyúlik vissza, és először Cliff Arnall, egy walesi pszichológus alkotta meg, aki a Cardiff Egyetem Oktatási Központjának esti iskolájában tanított.

A Blue Monday mítosza

A nevezett urat a brit Sky Travel utazási cég bérelte fel, mint marketingfogást, hogy ösztönözze az embereket a nyaralások korai foglalására, hogy ezzel javítsák közérzetüket (és a Sky Travel jövedelmét).

A koncepciót először 2005-ben mutatták be egy sajtóközleményben, stratégiaként használva, hogy segítsen az embereknek legyőzni a téli melankóliát az utazások tervezésével és szervezésével.

A kék hétfőt azért választották az év legnyomasztóbb napjának, mert gyakran egybeesik a pénzügyi nehézségekkel, a rosszabb időjáráselőrejelzéssel, a karácsonyi izgalom végével és a rutinokhoz való visszatéréssel, valamint az újévi fogadalmak teljesítésének elmulasztásával, ami általában rossz hangulathoz vezet.

Hogy a hülyítés “tudományos” alapon történjen Arnall megalkotta a kék hétfőre vonatkozó formulát is: [W + (Dd)] xTQ / MxNA. A képletet nem magyaráttuk el részletesen, elég tudni, hogy a walesi pszichológusnál jóval komolyabb és szavahihetőbb szaktekintélyek állapították meg, hogy ez egyértelműen tudománytalan.

Szóval, ne tessenek bedőlni a Blue Monday legendájának, a mostani hétfő ugyanolyan undok volt, mint a többi.

Depresszió elleni kúra

Sok mindent lehet tenni annak érdekében, hogy az ember jobban érezze magát. Mindenesetre leggyorsabb és legolcsóbb ha a BALK hasábjain betekintést nyerünk Rókus napsütötte világába, ahol mindig Virágvasárnap van és az emberek töretlen derűlátással tekintenek a mindennapokra.

Mert mi mást lehet tenni, mint hangosan derülni a Horvátországi hírek felett. Például, a horvát vámhivatal meghirdette 2354,75 liter lefoglalt házi gyümölcspálinka elárverezését. A tütüke kikiáltási ára potom 1554,13 euró, azaz 66 cent literenként, ám az egész mennyiséget meg kell vásárolni, valamint vállalni kell, hogy vásárlás után még egyszer átfőzik/desztillálják.

Meg: a műanyag kanisztereket vissza kell adni a vámosoknak, ki tudja miért?

Továbblépve, kedves olvasóink már értesülhettek Josip Dabro mezőgazdasági miniszter lemondásáról, amire az után került sor, hogy napvilágra került egy kis videó, amelyben a miniszter úr széles jókedvében egy száguldó automobilból lövöldözött kifelé az éjszakába.

Ez így, ahogy van, már önmagában is röhejes, de a legviccesebb a történetben az, hogy az ország lakosságának 70 százaléka nem érti teljesen, hogy miért kell felháborodni azon, ha valaki örömében lövöldözik.

Ez régebben nem volt így, az ex-Jugoszláviában ez a szokás főként a montenegróiak és a szerbek körében dívott, viszont a háború és az ezt követő fegyvertárolás következtében Horvátországban is népszokássá vált.

Például ugyaz nap, amikor Dabro miniszter lemondott, láttam valahol azt a kis hírt, hogy a bosznia-hercegovinai Jahorina síparadicsomban letartóztattak egy horvát és egy bosznia-hercegovinai állampolgárságú személyt, mert illuminált állapotban lövöldöztek.

Amennyiben a média nem zúdít kénköves tűzzivatart a Hazafia Mozgalom illusztris tagjára, simán megúszhatta volna az ügyet, már ami a közvéleményt/választópolgárokat illeti.

Persze Dabro lemondása egyébként is jó előre meg volt írva a sors könyvben, a szerencsétlen ugyanis agrárminiszterként fungált, az meg Horvátországban de Európában is olyan tárca, ami nem kecsegtet semmi jóval. Még akkor sem ha az ember kiváló szakértő, Dabro viszont még véletlenül sem az.

De itt is úgy van, hogy a szegény embert az ág is húzza, a korrupcióellenes hivatal hétfőn behívatta a bukott minisztert, mivel állítólag valamilyen aprópénzt – pár ezer eurót – nyúlt le az általa vezetett NGO-tól.

További hírek a vidámparkból

Ugyanakkor a korrupcióellenes hivatal – hivatalos nevén USKOK (Ured za suzbijanje korupcije i organiziranog kriminaliteta, Korrupció- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal) – elkezdett vizsgálódni a Horvát Erdőgazdaság háza táján is.

A Szlavónián 2023-ban végigsöprő nagy vihar következtében súlyos károkat szenvedtek az itt elterülő tölgyerdők, azaz sok fa gyökerestől kifordult a földből. A felügyelők most azt vizsgálják, hogy miért folytatták a kitermelést ezekben az erdőkben ahelyett, hogy a kidőlt fatörzseket adták volna el. A számítások szerint mintegy 150 millió euró értékű faanyag veszett kárba.

Jellegzetes tölgyfaerdő egyenesen a mesterséges intelligenciától

Viszont amit eddig még senki sem mondott el ennek kapcsán az az, amit tavaly hallottam kedves kis falumban, Cérnán. A mindentudó szomszédom elmondása szerint a kidőlt fatörzsek csupán kis része volt hasznosítható, a java tűzifának is alig, mert a törzsek struktúrája olyan mértékben megsérült a szélvészben, hogy lehetetlenség lett volna feldolgozni.

Így természetesen ezeket a törzseket nem lehetett értékesíteni, mozgatásuk pedig annyiba került volna, hogy komoly veszteséget jelentett volna az erdőgazdaság számára. De erre nyilván még visszatérünk.

Ki volt ott Trump beiktatásán?

Hogy ne maradjunk a nap központi eseménye nélkül, idebiggyesztjük még, hogy Donald Trump beiktatásán néhány horvát üzletember is részt vett. Ezeket azért érdemes megemlíteni, mert általában nem szerepelnek az újságok hasábjain. Pedig fontos emberek, nemcsak Horvátországban, de az EU szintjén is.

A horvát üzleti elitet Washingtonban Josip Komar, Natko Vlahović és Mladen Prka képviseli. Olyan vállalkozókról van szó, akik évek óta szoros kapcsolatot ápolnak az Egyesült Államok horvátországi nagyköveteivel, és akik munkájuk, kapcsolataik és befolyásuk miatt fontosak a Fehér Ház új adminisztrációja számára.

Így például Josip Komarnak, a spliti Dalmatia Tower tulajdonosának fontosságát bizonyítja az a tény, hogy együtt várta az új évet Donald Trumppal a floridai Palm Beach-i Mar-a-Lago-i rezidenciáján tartott fogadáson.

A lobbitörvény hatálybalépése előtt egy ismert horvát lobbista azt mondta: a mi dolgunk nem a korrupció. A képen Natko Vlahović, az első horvát lobbicég, a Vlahovic Group alapítója (Forrás, Vlahovic Group)

Társaságában volt a beiktatáson Natko Vlahović, a legfontosabb horvát lobbista, akinek hírneve túlterjedt Európa határain. Vlahović a lobbizás úttörője Horvátországban, tapasztalatot szerzett Washingtonban és Brüsszelben, ma cége a világ legnagyobb vállalatainak dolgozik.

A harmadik a listán Mladen Prka, neves zágrábi ügyvéd, aki a kereskedelmi-, társasági- és a nemzetközi jogra szakosodott. Prkát a horvátországi és európai diplomáciai és lobbihálózat kiváló ismerőjeként tartják számon, és gyakran alkalmazzák nagy külföldi cégek a legbonyolultabb ügyekben, így munkája szinte havi rendszerességgel szólítja el az európai fővárosokba és fontos intézményekbe.