Montenegró
ÁMOKFUTÁS: Kevés a rendőr Montenegróban, ebben részben Európa is ludas
Montenegróban azért nem indult be a rendőrségi reform, mert a podgoricai vezetés az Európai Tanács állásfoglalására várt, a cetinjei véres eseményeket követően Milojko Spajić miniszterelnök azonban jelezte, hogy nem várnak tovább, másnap rögtön kiírják a pályázatokat az új rendőrök felvételére, majd utólag megmagyarázzák Európának
Tömeggyilkosság rázta meg Montenegrót, amelyről a BALK-on is írtunk. Az eseményt követően máris elkezdődött a történtek elemzése, az esetleges újabb esetek megelőzése, valamint a tanulságok levonása. A támadásban tizenketten vesztették életüket. Az elkövető négy embert lőtt agyon egy kávézóban, majd további öt helyszínen nyolc másik személyt gyilkolt meg. Sokan már a támadás napján a lehetséges következményekről és a lehetséges új tragédiák megelőzéséről beszélnek, de a montenegrói miniszterelnök részben Európát is okolta azért, hogy kevés a rendőr hazájában.
Lehetett volna jobb és gyorsabb?
A legfontosabb kérdés, amely felmerült a rendőri reagálással kapcsolatban, hogy „lehetett volna jobb és gyorsabb is?” Ez pedig annak köszönhető, hogy számos eleme az eseményeknek a mai napig tisztázatlan.
A BALK-on is megírt tragédia és a korábbi, 2022-es eseményeket ugyanis máris összekötötték, már a rendőrség reagálási idejének a szempontjából.
Az már bizonyos, hogy 2022 nyarán a Medovinában elkövetett bűncselekmény számos hiányosságot tárt fel a biztonsági rendszerben, de az újabb cetinjei tragédia után úgy tűnik, hogy a rendőrség egy szempontból biztosan hatékonyabban cselekedett, lezárta a várost, majd minden operatív egységgel a gyanúsított Aco Martinović üldözésére indult.
A tömeggyilkosság után továbbra sem tisztázott, hogy a helyi járőr egy hamis vagy téves bejelentés miatt vesztegetett-e el értékes perceket, amelyek alatt megállíthatta volna Martinovićot.
A támadó a „Velestovo” kocsmában elkövetett bűntett után a város négy másik pontján további nyolc ember, köztük két gyermek életét oltotta ki.
Bár érkezett bejelentés a rendőrségre, kezdetben hibás helyszínt adtak meg, így a járőr a városközpont helyett a közeli Bajice település irányába indult. Erről számolt be Lazar Šćepanović megbízott rendőrfőnök, amikor a bejelentésről tájékoztatta a közvéleményt.
A tanulságok 2022 után
Ahogy említettük, sokan a 2022-es esethez hasonlítják a mostani lövöldözést.
Az már most kijelenthető, hogy a 2022-es medovinai esettel ellentétben, amikor a rendőrség órákig hallgatott a bűncselekményről, ezúttal jobban és gyorsabban kommunikált a lakossággal. (Több alkalommal is közölt fejleményeket az eseménnyel kapcsolatban, figyelmeztetést adtak ki a cetinjei polgároknak, hogy maradjanak otthon.)
Ennek ellenére a rendőrség csak két órával a bűncselekmény után tette közzé a gyanúsított nevét és fényképét, holott ilyen krízishelyzetben a figyelmeztetések és a polgárok biztonsága miatt ezt azonnal meg kellett volna tenni.
Az is felmerült kritikaként, hogy a medovinai események következtében bevezetett rendszeres taktikai képzéseket valójában nem, vagy csak részben tartották meg az erre avatott erőszakszerveknek.
Az események gyors reakciója és a rendőrségi intézkedések hatékonysága továbbra is kulcsfontosságú kérdés, mivel a közvélemény a régióban a hasonló esetek kapcsán általánosságban a politika és a hatóságok felelősségét firtatja.
Politikai reakciók és rendőrhiány
A támadást Jakov Milatović államfőtől Milojko Spajić miniszterelnökön keresztül az összes politikai párt elítélte és részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak. Ugyanakkor máris megjelentek olyan hangok, amelyek a felelősöket, és a megelőzés hiányát feszegetik.
Az évtizedek óta elhanyagolt rendőrségi rendszer, valamint a jogszabályi változások (kedvezményes, korai nyugdíj a rendőröknek), oda vezettek, hogy a rendőrség közleményei szerint jelenleg 2000 rendőrrel kevesebbet foglalkoztat, amely egy alig 600.000 lelkes országban nem elhanyagolható szám.
Ez a helyzet egyre súlyosabb kérdéseket vet fel a közbiztonság és a jövőbeli megelőzési stratégiák hatékonyságával kapcsolatban.
Ugyanakkor a rendőrség létszámának csökkenése közvetlen hatással van a bűnüldözési kapacitásokra, így egyre nehezebbé válik a közbiztonság fenntartása.
Szakértők szerint a helyzet rendezéséhez elengedhetetlen lenne a rendőrségi munkakörülmények javítása és a rendvédelmi szakma vonzóbbá tétele.
Az elmúlt években tapasztalt intézményi leépítés (amely a kedvezményes nyugdíjnak és az elvándorlásnak köszönhető) és a nem megfelelő intézkedések következményeként a társadalom egyre inkább elveszíti bizalmát a közbiztonsági szervek iránt.
Az ügyben az Európa Tanács is érintett, mégpedig oly módon, hogy a podgoricai kormány az ET hozzájárulására várt az új rendőrök felvételét illetően, a történtek után Spajić miniszterelnök azonban kijelentette, hogy nem várnak tovább, hanem azonnal pályázatot írnak ki új rendőrök gyors toborzására, majd később megmagyarázzák a lépés okát.
Montenegrónak azért kellett az Európa Tanács iránymutatásaira és jóváhagyására várnia az új rendőrök felvételével kapcsolatban, mert a rendőrségi reformok és a közszolgálati szektor átszervezése az ország európai uniós csatlakozási folyamatának részét képezi, az Európa Tanács pedig az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus normák őrzőjeként ajánlásokat fogalmaz meg a rendőrség felvételi folyamataival, működésével és belső ellenőrzésével kapcsolatban, hogy azok megfeleljenek az európai normáknak.
Montenegró az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében ugyanakkor folyamatosan harmonizálja jogszabályait és intézményeit az uniós elvárásokkal. Az igazságügy és a belügyek, így a rendőrség működése, kulcsfontosságú terület ebben a folyamatban (főként a 23. és 24. csatlakozási fejezetben). Most azonban az Európa Tanács kicsit elkésett.
A megelőzés és a polgárok egészsége
A mai naptól működik az SOS telefonvonal, amely pszichológiai segítséget és támogatást nyújt mindazoknak, akiknek erre szükségük van a cetinjei tragikus esemény után – jelentette be az Egészségügyi Minisztérium.
A közlemény szerint a tanácsadásra és pszichológiai támogatásra szoruló polgárok hívásait közel 40 szakember fogadja majd.
A minisztérium közleménye arra is rávilágít, hogy egy ilyen súlyosan terhelt társadalomban mindenképpen szükség lehet olyan eszközökre, amelyek támogatást tudnak nyújtani a polgárok számára.
Ezzel párhuzamosan várhatóan a fegyvertartás szigorítására, valamint az önkéntes leadásra is sor kerülhet, ahogy azt 2023-ban Szerbiában láthattuk.
Múlt héten egy osztrák állampolgárságú férfit állítottak elő a hatóságok, nagy mennyiségű lőszer és fegyver birtoklása miatt.
A Herceg Novi Bíróság közleménye szerint megalapozott a gyanú, hogy a szóban forgó személy nagy mennyiségű fegyvert és lőszert, amelyet állítólag egy barátjától kapott Görögországban, és amelyre nem volt engedélye, Montenegrón keresztül szállította volna, hogy Horvátországba lépjen, és végül Ausztriába jusson.
Az ilyen esetekre természetesen a média és a közvélemény is felkapja a fejét, hiszen joggal merül fel az a kérdés, hogy a Balkánon mennyire könnyű lőfegyverekhez jutni. Az elmúlt évek tanulságai sajnos azt mutatják, hogy meglehetősen könnyű.
- Magyarország7 nap telt el azóta
Főleg Szerbiában téma a Rogán Antal elleni amerikai szankció
- Biztonság6 nap telt el azóta
Balkáni vadnyugat – Tombol az erőszak Szerbiában 🔞
- Szerbia7 nap telt el azóta
Kezd elszabadulni a pokol Újvidéken, brutális támadás
- Bosznia6 nap telt el azóta
Dodik elárulta, hogyan érzi magát a komplikált műtét után