A fő szerb párt politikai erőszaknak nevezi kizárását a koszovói választásokról

Koszovó legnagyobb szerb pártja, a Srpska Lista, kedden élesen bírálta a koszovói központi választási bizottság (CEC) döntését, amely kizárta a pártot a közelgő parlamenti választásokon való részvételből. Zlatan Elek, a Srpska Lista vezetője szerint a döntés „intézményi és politikai erőszak”, amely célzottan a szerb etnikum ellen irányul. Elek azt állította, hogy a lépés „Albin Kurti miniszterelnök utasítására történt, hogy a kormányfő ezzel is növelje népszerűségét” az albán választók körében. A párt jelezte, hogy jogi úton megtámadja a döntést.

A választási bizottság azzal indokolta a Srpska Lista kizárását, hogy a párt nem ismeri el Koszovó államiságát, amit az is jelez, hogy a Koszovó és Metóhija elnevezést használja, és nacionalista álláspontja, valamint a Belgrádhoz fűződő szoros kapcsolatai összeegyeztethetetlenek Koszovó alkotmányos és jogi kereteivel. Ez a lépés azonban nem önmagában áll, hanem egy szélesebb, évek óta tartó politikai és intézményi konfliktus részét képezi Pristina és az észak-koszovói szerb közösség között.

Az északi területek integrációja

Koszovó kormánya, Albin Kurti vezetésével, fokozatosan igyekszik kiterjeszteni fennhatóságát az északi régióra, ahol az országban maradt szerb lakosság mintegy fele él. Az intézkedések azonban, amelyek célja a koszovói törvények érvényesítése, az etnikai feszültség eszkalációjához vezettek.

Kapcsolódó cikk

Konténerekben szavaztak, illetve nem szavaztak a koszovói szerb területeken

Január 17-én a négy szerb községben több száz lakos írt alá petíciót a korábban maroknyi szavazattal megválasztott – 3 százalékos – polgármesterek felmentésére. Az aláírások áttekintése után a választási bizottság bejelentette a petíció érvényességét a négy településre vonatkozóan, és meghirdette a felmondási szavazás időpontját. A Srpska Lista bojkottja miatt ugyanakkor még annyian sem vettek részt a szavazáson, mint ahányan a petíciót aláírták.

Az előzmények még 2022 végére nyúlnak vissza, amikor a jól ismert rendszámtábla-ügy miatt az észak-koszovói szerbek kivonultak a közhivatalokból, a rendőrségből és az állami intézményekből, így a polgármesteri posztok is kiürültek.

Ezt követően – illetve éppen ezért – került sor 2023 áprilisában az előrehozott önkormányzati választásokra, amelyek során a szerb többségű települések, név szerint Észak-Mitrovica, Leposavić, Zvečan és Zubin Potok élére albán polgármestereket választott a lakosság.

Persze azt is hozzá kell tenni, hogy csak a településeken élő albánság járult az urnákhoz, így kerülhetett sor arra, hogy három százalékkal választották meg az albán jelölteket polgármesternek, amit a pristinai kormány a terület megszállására használt fel.

Az elmúlt hónapokban Pristina számos párhuzamos szerb intézményt – köztük bankokat, postákat, valamint az egészségügyi és oktatási rendszert – záratta be. Ezek az intézmények hosszú ideje Belgrád irányítása alatt álltak, és kulcsfontosságúak voltak a szerb közösség számára, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.

A folyamat során „sem megoldásokat, sem párbeszédet nem kínáltak a helyi szerb közösségnek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

A zvecsáni (Zvečan) csata a szerb szakadárok és a NATO-katonák között, magyarok is súlyosan megsérültek (Forrás: X platform)

A szerb közösség számára az egyik legnagyobb csapás az euró kizárólagos pénznemként történő bevezetése volt. Ez ellehetetlenítette, hogy a szerb állam által folyósított fizetések, nyugdíjak és szociális juttatások közvetlenül hozzáférhetők legyenek.

Mivel a koszovói bankrendszer nem teszi lehetővé ezek feldolgozását, sokan arra kényszerülnek, hogy Szerbiába utazzanak, például Raškába, hogy hozzáférjenek a pénzükhöz, ami különösen az idősek számára lehetetlen, akik nem képesek ilyen utakra, és így teljesen elszigetelődnek.

Az egészségügyi és oktatási rendszer összeomlása

Pristina ezzel párhuzamosan saját intézményeit próbálja meg kiépíteni Észak-Koszovóban. 2023 augusztusában kilenc szerb postahivatalt zártak be, és helyükön a koszovói posta fiókjai nyíltak meg. Besnik Bislimi, koszovói miniszterelnök-helyettes, kijelentette, hogy a párhuzamos struktúráknak és az illegális tevékenységeknek nincs helyük Koszovóban.

Az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítása is konfliktusokhoz vezetett. A szerbiai gyógyszereket és orvosi recepteket gyakran nem ismerik el Koszovóban, ami számos beteg számára kritikus helyzetet teremtett.

Az emberek kis csoportokat szerveznek, hogy gyógyszereket hozzanak át Szerbiából, szerb állítások szerint azonban sokan lebuknak, és „csempészet” miatt eljárás indul ellenük. Az oktatási rendszerben a szerbiai bizonyítványokat és diplomákat szintén nem fogadják el, ami a fiatal generáció számára komoly akadályokat jelent.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió többször figyelmeztette Pristinát, hogy a döntések „egyoldalúak”, és a brüsszeli párbeszéd keretein kívül születtek.

Kapcsolódó cikk

Koszovó felszámolja a szerb intézményeket, miközben „Egyesítő Sándor” Boszniában portyázik

Az amerikai nagykövetség augusztusi közleményében például hangsúlyozta, hogy a koszovói rendőrség időnként aránytalan és diszkriminatív intézkedéseket tesz a szerb közösséggel szemben. Ezzel szemben Albin Kurti kormánya továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a koszovói állam jogainak érvényesítéséhez a párhuzamos struktúrák felszámolása elengedhetetlen.

Albin Kurti miniszterelnök – aki visszaél azzal, hogy hazája az Egyesült Államok támogatását élvezi – tavaly februárban, 2021-es választási győzelmének harmadik évfordulóján kijelentette, hogy „napról napra terjed a jogállamiság Koszovó mind a négy sarkában, ahogyan azt korábban megígérte”.

Kurti szerint mindez azt jelenti, hogy lépésről lépésre terjesztik ki az ellenőrzést az ország északi részére, ahol a még mindig Koszovóban élő szerb közösség mintegy fele összpontosul.

Az elmúlt hónapokban ez az ütem felgyorsult, a szerb intézmények egymás után zárnak be. Szeptember 25-e óta az egészségügyi és az oktatási rendszer is tűzvonalban van, annak ellenére, hogy a szerb közösség számára ezek állítólag „vörös vonalak”. Xhelal Sveçla belügyminiszter „kiváltságokat és különleges bánásmódot” ígért, de a koszovói törvények keretein belül.

A helyi közösségek azonban egyre jobban érzik az intézkedések terhét, és „ahelyett, hogy az emberek életét javítanák, ezek az intézkedések csak tovább bonyolítják a helyzetet.” Sokan úgy érzik, hogy Pristina stratégiája inkább az etnikai integráció erőszakos kikényszerítésére, semmint a közösségek közötti bizalomépítésre összpontosít.

Politikai játszmák és jövőbeli kilátások

A helyzet megoldása mind Pristina, mind Belgrád számára politikailag kényes kérdés.

Albin Kurti számára az északi területek feletti kontroll megszilárdítása politikai célkitűzéseinek központi eleme, míg Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanezeket a közösségeket Belgrád befolyásának fenntartására használja, és belpolitikai ütőkártyaként veti be, vagyis mindkét fél inkább saját pozíciójának erősítésére törekszik, semmint a konfliktus valódi megoldására.

A nemzetközi közösségnek ugyanakkor továbbra is nehézséget okoz a közvetítés, hiszen mind Pristina, mind Belgrád politikai szempontból vonakodik kompromisszumot kötni, mert egyik az Egyesült Államokat, a másik pedig Oroszországot érzi támogatóként a háta mögött.

Putyin Zvecsánban (Zvečan), forrás: X platform

A koszovói szerb közösség közben kettős nyomás alatt áll: Belgrád politikai eszközként használja fel őket, míg Pristina mindenáron integrálni akarja a területet, amelyen élnek.

Ez egy toxikus környezetet teremt, amelyet szélsőséges erők, köztük külső szereplők, mint például Oroszország, használhatnak ki, és ezáltal beteljesül Vjosa Osmani koszovói államfő egyik kedvenc szavajárása, miszerint Koszovó Oroszországgal határos.

A koszovói szerbek kizárása a koszovói választásokról, bármekkora igazságtartalommal is rendelkezzen a koszovói központi választási bizottság indoklása, Moszkva karjai közé löki Szerbiát, és ezzel (ismét) nagyhatalmi ütközőponttá változtatja a térséget, egyúttal pedig kisegíti a szerbiai diáktüntetések miatt szorult helyzetbe került Aleksandar Vučićot.