Románia: szélsőjobbra át?

Az évszázad legfontosabb, sorsdöntő választásának nevezték sokan a vasárnapi parlamenti választásokat Romániában. A választásokat szeptemberről halasztották december elsejére, Románia nemzeti napjára, az elnökválasztás első és második fordulója közti vasárnapra a közösen kormányzó szociáldemokrata és liberális honatyák. Bevallatlan szándékuk az volt, hogy előnyt biztosítsanak az elnökválasztás első fordulójában győztes jelölt pártjának. Azzal érveltek döntésük mellett, hogy Románia biztonsága ezt követeli meg.

Istennel és a szeretettel kampányol

Aztán az elnökválasztás első fordulója alaposan megtréfálta a kormánykoalíciós partnereket. Sem a szociáldemokrata miniszterelnök Marcel Ciolacu, sem a liberális Nicolae Ciuca nem jutott a második fordulóba. Az első helyen egy kvázi ismeretlen „független” jelölt végzett, Călin Georgescu, aki a közvéleménykutatók is teljesen esélytelennek tartottak, ezért növekvő népszerűségét nem is mérték.

Kapcsolódó cikk

ROMÁNIA TRUMPJA: Ki hekkelte meg a romániai választásokat?

Pillanatok alatt sok minden kiderült a titokzatos jelöltről: hogy Putyin barát, a román fasiszta mozgalom rajongója, az összeesküvés elméletek híve, szuverenista, akinek kétszavas választási szlogenje egyből kétmillió szavazót vett le a lábáról: Isten és szeretet.

Hogy Călin Georgescu feltűnése csak a veszélyek jéghegyének a csúcsa, az abból is látszott, hogy a szélsőjobboldali pártok jelöltjei összesen 37 százalékot elkaparintottak a fősodorhoz tartozó pártok elől, akiket bűntettek a szavazók.

A nyugati média is felfigyelt a szavazók lázadására. Reagált a börze is, hatalmasat zuhant. A Romániának folyósított kölcsönök kamata pedig megugrott.

Félő volt: a szélsőjobb teret nyer

A kormánypártok vezetői lemondtak, a helyükre kerülő pártelnökök pedig igyekeztek egy hét alatt rendezni soraikat, minimalizálni a veszteségeiket.

A romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ attól tartott, hogy a várhatóan nagyarányú részvétel miatt, ha a magyarok távol maradnak az urnáktól, nem sikerül elérni az öt százalékos küszöböt sem.

Az RMDSZ félelme részben beigazolódott. Az elmúlt huszonöt évben soha nem volt ilyen magas a részvétel a parlamenti választásokon. A szövetség félelme, hogy a romániai magyarok is hasonlóan büntetni fogják a felépítésében, működésében, retorikájában a fősodor pártjaihoz hasonló RMDSZ-t, nem következett be.

Ki hol győzött a december 1-jei romániai választásokon (Forrás: pillanatkép)

Mert nagy igazság van a mára már szállóigévé vált szólásban: az RMDSZ választói intelligensebbek, mint a vezetői. És bevált a másik jóslat is: a romániai magyarok százalékarányosan annyian mennek el szavazni, mint a többségi nemzet tagjai. Így sikerült megőrizni az országos politikai képviseletet.

Sőt, az előző választásokon mindig kullogó Hargita megye megrázta magát, és az ország megyéi közül a részvétel tekintetében az élen végzett. Valóságos csíki csoda – mondogatták, akik ezt látták. És ott voltak a csíkiak nyomában a háromszékiek, a marosiak, a partiumi magyarok, a csángók, s akiket ma is nehezen vesznek észre, a szórványmagyarok.

A románok lakta Bákó megyében két községben is az RMDSZ győzött. A szövetség végül megszerezte a szavazatok 6,4 százalékát.

De nem az RMDSZ eredménye izgatta a leginkább a nyugati kancelláriákat. Ők viszont nem nyugodhatnak meg az eredmények láttán: Teret nyert az Európa ellenesség!

Egyharmad szélsőjobb

A választások után a pohár félig tele van, félig üres. Az Európa-ellenes pártok jelentősen előretörtek, de szerencsére messze vannak a még kormányképes többségtől. Ha az általuk támogatott szuverenista Georgescu győz is az elnökválasztáson, akkor sem kerülhetnek kormányra.

A szociáldemokrata PSD végzett az élen közel 23 százalékkal, de vasárnap is őt bűntették a leginkább a választók. Az előzetesen várt 35 százaléknál 12 százalékkal kaptak kevesebbet.

Aki az européer pártokat támogatta, az Románia és Moldova egyesülésére adta a voksát. Így van ez? De akkor ki támogatta a nemzeti ügyet? (Forrás: X platform)

A szélsőjobboldali AUR végzett a második helyen. Harmadik a liberális PNL lett, akit miután egy héttel korábban földbe döngöltek a választók, most kihúztak a sárból. A progresszív elnökjelölt Elena Lasconi pártja, az USR lett a negyedik, jóval kevesebb szavazatot nyerve mint az elnöke.

Az AUR mellett megjelent még két új szélsőjobboldali zsebpárt (törpepárt) – az SOS Románia és a POT. Utóbbi elnöke vizet sem iszik és misebort prédikál. Bejelentette ugyanis, hogy győzelme a Krisztus győzelme!

Ő pedig három napig köszönetként és hálából az Úrnak, vizet sem vesz magához.

A három szélsőjobboldali párt 30 százalék fölött áll, soha nem látott méreteket öltött a romániai társadalomban a misztikus, sovén, populista pártok népszerűsége,

Ám ami igazán furcsa, hogy ezek a szélsőjobboldali pártok az Európai Unióban élő románok körében a legnépszerűbbek. Ha rajtuk múlott volna, a szélsőjobb kormányozhatna is, a diaszpóra ugyanis jóval 70 százalék körüli arányban szavazott rájuk.

Négy év alatt megháromszorozódott a szélsőjobboldali képviselők száma a bukaresti törvényhozásban.

Kétharmad az européer pártoknak

A cél világos minden politikai elemző számára. A választók kijelölték azt azzal, hogy közel kétharmaduk mégis az européer pártokat támogatta.

A romániai törvényhozásba hét politikai alakulat jutott be, a parlament soha nem volt ennyire töredezett, mint most. Romániában amúgy sincs meg, sohasem is volt a koalíciós kormányzás kultúrája.

Most egy négypárti koalíciót látna szívesen a kormányon a lakosság kétharmada: Európa-pártit. De mind a négy párt korábban kijelentette, hogy kivel nem szövetkezne semmi pénzért. Most pedig más lehetőség nincs a szélsőséges eszmék terjedésének megfékezésére.

A kormányalakítási esélyeket viszont csak azután latolgathatjuk, miután jövő vasárnap kiderül, hogy a fasizmust dicsőitő Călin Georgescu vagy az européer, de az államfői tisztségre felkészületlen Elena Lasconi lesz Románia elnöke. Az első szó ugyanis az övé lesz.