Természetfeletti párhuzamok: Belgrád, a valóság Derryje?

A horror világában otthonosan mozgók számára nem idegen Stephen King kitalált városa, Derry, amely az író több regényében, de leginkább az „AZ” (It) című művében tűnik fel. Ez a Maine állambeli város nemcsak misztikus és nyomasztó helyszínként, hanem egy sötét ciklikus mintázat színhelyeként is ismert: egy ősi gonosz, Pennywise, 27 évente tér vissza, hogy félelmet keltsen és pusztítást idézzen elő.

A napokban humoros és elgondolkodtató párhuzam született Derry és a szerb főváros, Belgrád között. Zoran Kesić szerb humorista a „24 minuta sa Zoranom Kesićem” (24 perc Zoran Kesićtyel) című műsorában azt állította, hogy Belgrádban is felfedezhető egy hasonló ciklus – csupán egy kicsit hosszabb, 28 éves időtartamú szakaszokkal.

A ciklusok nyomában: 1968, 1996, 2024

Stephen King rajongóihoz hasonlóan Kesić is egyedi nézőpontból figyelte meg a történelmi mintázatokat. Míg Derryben az ősi gonosz 27 évente ébred, Belgrád esetében a ciklusok a nagy diáktüntetések köré épülnek.

Kapcsolódó cikk

Történelmi diáktüntetés: több mint 100 000 ember vonult az utcákra

Az első mérföldkő 1968 volt, az egyetemisták világszerte zajló lázadásának belgrádi fejezete. Az akkori diákmegmozdulások résztvevői a szocialista rendszer reformját, egyenlőséget és szólásszabadságot követeltek, és hatalmas hatást gyakoroltak a jugoszláv társadalomra.

Következett az 1996-os, hosszan elhúzódó diáktüntetések sorozata, amely a választási csalások elleni tiltakozásként kezdődött. A fiatalok, tanárok és civilek akkor összefogtak Slobodan Milošević rendszere ellen. A tiltakozások során olyan szimbólumok születtek, mint a Ferrari-zászló, amely humorral és kreativitással ötvözte a politikai üzenetet.

Bár a 2024-es dátum még nem írta be magát teljesen a történelembe, az idei események azonban már most is nagy visszhangot váltottak ki. A Belgrádban nemrég lezajlott 100 000 fős diáktüntetés az új generációk elégedetlenségét fejezi ki, a korrupció, a hatalomkoncentráció és a rendszerszintű bűnözés ellen tiltakozva.

Belgrád, a valóság Derryje?

Zoran Kesić szarkazmusa a legjobb hagyományokat idézi: humorával nemcsak szórakoztat, hanem rávilágít arra is, hogy a történelem hajlamos megismételni önmagát. A Derry és Belgrád közötti párhuzam nemcsak irodalmi játék, hanem egy társadalmi kommentár is arról, hogy a hatalommal való visszaélés és az ellenállás ciklikus jelenségek.

Ez Stephen King híres háza az amerikai Maine államban, Bangor városában. Ez volt a világhírű horroríró otthona hosszú éveken át, ma a rajongók egyik kedvelt látványossága. A ház különösen ismert a vörös színéről, viktoriánus stílusáról és a díszes kovácsoltvas kapuról, amely denevér- és pókhálómotívumokkal van díszítve, tökéletesen illeszkedve King írói világának misztikus és hátborzongató hangulatához (Forrás: Navigation Junkie)

A Derry-beli 27 éves ciklust Belgrád esetében egy 28 éves időtartam váltja fel, amely azonban ugyanúgy a rendszeres ellenállás és a fiatalok kiállásának ismétlődését mutatja. Stephen King Pennywise-ához hasonlóan a hatalom is időről időre ébredezik, de mindig akadnak bátrak, akik szembeszállnak vele.

Miközben Derry Pennywise ördögi játszótere, Belgrád a valóságban is az ellenállás és az igazságért folytatott küzdelem szimbólumává vált. Az irodalmi utalás nemcsak szórakoztató, hanem elgondolkodtató is: vajon miért ismétlődnek a történelmi minták, és mit tanulhatunk mindebből?

A humorista zárszava pedig talán így hangozhatna: „Lehet, hogy Belgrádnak is van egy saját Pennywise-a – csak itt politikusnak hívják.”