A magyarok igyekeztek, de nem mentették meg Szerbiát

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Horvátországban olyan mértékben elhatalmasodott a karácsonyi készülődés, hogy ezen még a kvázi elnökválasztási kampány sem tud segíteni. A horvát fővárosban nagyban megindult a fogadások, koccintások idénye, a plebsz vásárol, beszerzési körutakra indul, főz, süt, és úgy általában nagy ívben tesz a világ dolgaira. Miután az elnökválasztással hivatalból egyszer még biztos foglalkoznunk kell, ezt a nemszeretem feladatot most elblicceljük, mint a vásott kisdiák a leckét, és inkább a brüsszeli híreket vesszük számba. Méghozzá horvát prizmán keresztül nézve.

A magyarok igyekeztek, de nem mentették meg Szerbiát

Mondjuk a zágrábi Jutarnji list így számolt be az eseményekről: „A magyar elnökség erőfeszítései ellenére a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások továbbra is elakadt állapotban vannak, míg Montenegró és Albánia hétfőn és kedden előrelépést tett a csatlakozási folyamatban.”

Kapcsolódó cikk

Nyolc tagország nem támogatta az újabb fejezet megnyitását Szerbiával

A lap hozzáteszi, hogy az EU Tanácsának magyar elnöksége megpróbálta megszerezni a tagállamok hozzájárulását ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjenek Szerbiával a 3. klaszter – Versenyképesség és inkluzív növekedés – keretében.

Ez a klaszter nyolc tárgyalási fejezetet foglal magában, amelyek közül Szerbia ötöt már megnyitott a tárgyalási módszertan megváltoztatása előtt, és ebből az ötből kettőt lezártak. A Bizottság értékelése szerint Szerbia technikailag készen áll e klaszter megnyitásának befejezésére, de ennek eléréséhez a tagállamoknak politikai megállapodásra van szükségük.

A horvát lap nem kis megelégedettséggel adja hírül, hogy Szerbiát az elmúlt hetekben négy alkalommal vitatták meg a tagállamok nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) ülésein, de nyolc ország, köztük Horvátország nem volt hajlandó beleegyezni a tárgyalások folytatásába.

A Jutarnji azt is hozzáfűzte, hogy ahelyett, hogy zöld fényt kapott volna a 3. klaszter fennmaradó fejezeteinek megnyitására, Szerbiát levélben utasították, nyújtsa be tárgyalási álláspontját, Az információs társadalom és média című 10. fejezetre vonatkozóan.

Ez a levél volt a legtöbb, amiben valamennyi tagállam egyetértett, de ez csak az első lépés, mert még meg kell állapodnia az EU közös álláspontjáról. A bővítési folyamat minden további lépéséhez az összes uniós tagállam konszenzusára van szükség.

A horvát lap hangsúlyozta, hogy ez nem lesz könnyű, ugyanis Caspar Veldkamp holland külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy országa ellenezni fogja Szerbia további előrelépését a tárgyalásokon, mivel a jogállamiság és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása terén nem történt elegendő előrelépés.

Veldkamp az uniós külügyminiszterek találkozójának kezdete előtt kijelentette, hogy Szerbia még nem áll készen a következő lépésre, és nem tett elegendő előrelépést a jogállamiság területén.

A holland külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Szerbia nem haladt előre az uniós külpolitikához való igazodásban, míg más nyugat-balkáni országok már felzárkóztak. Veldkamp reményét fejezte ki, hogy más tagállamok is csatlakoznak a holland állásponthoz.

Couleur locale

A brüsszeli sóhivatal, azaz Európai Parlament ülésén Vladimir Prebilič szlovén parlamenti képviselő kísérletet tett arra, hogy szerb nyelven szólaljon fel és így kommentálja a szerbiai helyzetet.

Istenem, így Karácsony előtt nincs annál szebb, amikor egy szlovén zöld képviselő hajba kap a szerb nyelv mibenlétén egy boszniai illetőségű horvát képviselővel az Európai Parlamentben

Ez kiváltotta Željana Zovko bosznia-hercegovinai horvát EP-képviselő nemtetszését.

– Nem reagáltam az előadás tartalmára, de minden kollégám számára sokkoló volt, amikor azt mondta, hogy szerbül fog beszélni. A szerb nyelv nem hivatalos nyelve az EU-nak, és az EP-ben dolgozó horvát fordítók sem fognak lefordítani egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve az EU-nak

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök elutasítja az ügynöktörvényt, állítólag Európába igyekszik

– mondta a horvát közszolgálati televíziónak, miután az EP-ben igazi provokációnak nevezte az esetet. Az interjú során ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, „hogy a beszéd a szlovéniai hallgatóságának szólt, mert az ott élő szerbek nagy csoportja szavaz a választásokon”.

Zovko ugyanakkor szólt pár szót a Horvát Köztársaságot Bosznia-Hercegovinával összekötő és az orosz gáztól való függetlenséget biztosító Déli Összekapcsolási Projektről is.

Zovko hangsúlyozta, hogy jelenleg a bosznia-hercegovinai horvátok egyáltalán nincsenek képviseltetve a projektben.

– A BH gas vállalatnál soha nem volt egyetlen horvát képviselő sem az igazgatótanácsnál, a vezetésében, vagy máshol. Ugyanakkor a BH gas szerepe is kérdéses, ugyanis évekig együttműködtek az orosz beszállítókkal

– mondta Zovko, aki az interjú során azt is felrótta egyes bosznia-hercegovinai tisztségviselőknek, hogy annak ellenére, hogy horvát állampolgársággal és útlevéllel rendelkeznek, Horvátország ellen szólalnak fel.

Így Željana Zovko felettebb érdekesnek találta, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok, köztük a Zovko ellen irányuló támadások közepette, Sven Alkalaj volt külügyminiszter horvát útlevelet kapott. Slaven Kovačević, aki arra panaszkodik, hogy ha elhagyja az etnikai mátrixot, akkor nem választható meg, szintén elnyerte a horvát állampolgárságot.

– És itt még nem szóltunk az Izetbegović családról, amelynek egyes tagjai szintén igényelték a horvát útlevelet

– mondta Zovko, a bosnyák „államalapító”, Alija Izetbegović leszármazottjaira utalva.