Nyolc tagország nem támogatta az újabb fejezet megnyitását Szerbiával

Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei újabb ülést tartottak, hogy megvitassák a 3-as számú fejezet, vagyis a versenyképesség és inkluzív növekedés témakörének megnyitását Szerbia EU-csatlakozási folyamatában. Ez már a harmadik nagyköveti szintű megbeszélés volt, amely nem hozta meg a szükséges konszenzust, ráadásul nyolc ország utasította el a fejezet megnyitását Szerbiával. A fejezet nyolc fontos témát ölel fel: digitális transzformáció és média; adózás; gazdasági és monetáris politika; szociálpolitika és foglalkoztatás; vállalkozás és iparpolitika; tudomány és kutatás; oktatás és kultúra; valamint a vámunió.

Magyarország megpróbálja átnyomni

Az Európai Unió tagállamai ismét nem jutottak megállapodásra a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 3. fejezetének megnyitásáról – jelentette a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Ez már a harmadik nagyköveti szintű találkozó volt a témában, amely azonban nem eredményezte a szükséges konszenzust. Magyarország, mint az EU soros elnöke, bejelentette, hogy a vita a jövő héten folytatódik. Diplomáciai források szerint a tagállamok álláspontja nem változott jelentősen az előző vitához képest.

A mostani ülésen nyolc tagállam, a három balti állam, Svédország, Finnország, Hollandia, Horvátország és Bulgária, ellenezte az előrelépést.

Az elutasítás fő indokai között szerepel Szerbia EU-val kapcsolatos külpolitikai magatartása, például az Oroszország elleni szankciók bevezetésének elutasítása, valamint az emberi jogok, a jogállamiság és a sajtószabadság helyzete az országban.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke elmondta, hogy Magyarország újabb ülést kezdeményezett a kérdés tárgyalására a következő héten. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását minden érintett országgal.

A szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy Németország abszolút támogatja a 3-as számú fejezet megnyitását, valamint megköszönte Franciaországnak és Olaszországnak, hogy kiálltak Szerbia mellett.

Horvátország és Bulgária is ellenezte

Az új csatlakozási fejezet megnyitását két szomszédos ország, Horvátország és Bulgária is ellenezte. Bulgária így már nem csak Észak-Macedóniát igyekszik kívül tartani az EU-n, hanem Szerbiát is.

Roger Köppel főszerkesztő, aki 2001-ben vette át a hetilap irányítást, tiszta vizet önt a pohárba (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Az egyébként a konzervatív, nacionalista, valamint populista nézeteket tükröző Die Weltwoche meghívására svájci látogatáson tartózkodó Vučić erre külön is kitért. Szerinte a horvát ellenállás okait „érthető kontextusba lehet helyezni”, Bulgária hozzáállását viszont nehezebb megmagyarázni.

– Ha Isten kérdezné, hogy mit vétettünk Bulgáriának, nem tudnék válaszolni

– mondta ironikusan a szerb elnök, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szerbia elkötelezett a reformok és a fejlődés mellett, akár megnyílik az új fejezet, akár nem.

A tárgyalások során a tagállamokhoz benyújtott nem hivatalos szerb dokumentum, amely a tervezett reformokat és intézkedéseket részletezte, nem bizonyult elegendőnek a kétkedő országok meggyőzéséhez. A diplomáciai források szerint a haladás nem alapozható puszta ígéretekre.

Szerbia három évvel ezelőtt, 2021 decemberében nyitott meg egy csatlakozási fejezetet. A 4-es fejezet – amely az energiaügyre, a zöld agendára, valamint a közlekedésre és környezetvédelemre vonatkozik – azóta viszont a tárgyalások gyakorlatilag megrekedtek, és Szerbia nem tudott újabb fejezetet megnyitni.

Vučić az RTS-nek adott interjúban az európai gazdasági helyzetet is értékelte, külön kiemelve Németország szerepét. Szerinte Németország, amely korábban „Európa beteg embere” volt, mára gazdasági nagyhatalommá vált, és várhatóan gyorsabban kilábal a jelenlegi válságból, mint más európai országok.

– Ha nem 2025-re, akkor 2026-ra biztosan sikerülni fog nekik

– udvarolta körül Németországot a szerb elnök, amivel némileg a németekkel kötött lítiumszerződést is védelmébe vette.

A szerb elnök ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a kontinens más részeit illetően, ahol a gazdasági kihívások továbbra is jelentősek. Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus kapcsán úgy vélte, hogy mindkét ország jelentős emberi és gazdasági veszteségeket szenvedett el, amelyek kihatnak Európára is.