MINIPUCCS: Alkotmányos válság nincs, cirkusz viszont akad

Bár a Balkán egészét tekintve egy nagy tragikomikus vidámpark, érzésem szerint itt, Horvátországban van a Disneyland, mert a politikai látványosságok mellett a látogatók errefelé pattogatott kukoricát és hot dogot is kapnak. Ezzel azt akarom mondani, hogy a nagy felfordulás ellenére az emberek ma jobban élnek, mint tegnap, és ez a magyarázata annak, hogy Horvátországban ritkán vonulnak ki az az utcára tiltakozni, bármit követnek is el a politikusok.

Mondjuk – és ezt pénteki cikkünkben megemlítettük – a hétvégén egy alkotmányos válság lehetősége lengte be Kockásországot, mivel aznap lejárt az alkotmánybíróság bíráinak megbízatási időszaka.

Kapcsolódó cikk

Plenković a Mikulás, kisebb alkotmányos válsággal „a la croat”

A parlamenti szavazás csak másnap, szombaton volt, mert a szociáldemokraták megmakacsolták magukat – Siniša Hajdaš Dončić, az SDP új elnöke ezt azzal magyarázta, hogy meg szerették volna mutatni Plenkovićnak: nem lesz az országban minden úgy, ahogy ő akarja – és az alkotmánybírák megválasztásához kétharmados többség kell, azaz 101 szavazat.

Így az ország körülbelül tíz óráig alkotmánybíróság nélkül maradt, amíg szombaton a parlament nem választotta meg a bírákat, illetve amíg 14 órakor Milanović köztársasági elnök előtt le nem tették az esküt.

És akkor kiderült…

Vasárnap már csatazajtól volt hangos a horvát médiatér, mert kiderült, hogy az alkotmánybírák mindenesetre még pénteken, egy titkos ülésszak keretében úgy döntöttek 10:3 arányban, hogy meghosszabbítják a saját megbízatási időszakukat.

Ezt Miroslav Šeparović, az alkotmánybíróság elnöke erősítette meg az N1 televíziónak, mondván, hogy péntek este megtartották az alkotmánybíróság ülését, amelyen mind a 13 bíró jelen volt.

Miroslav Šeparović, az alkotmánybírósági elnök a horvát N1-nek beismerte, hogy az alkotmánybíróság tagjai megállapodtak abban, hogy meghosszabbítják a saját mandátumukat (Forrás: horvát N1)

– Megállapodtunk abban, hogy nem lépünk a nyilvánosság elé, mert nem akartuk veszélyeztetni a bírák szombati kinevezését. Az információk helytállóak, mivel az alkotmánybíróság péntek este tíz támogató és három nem szavazattal elfogadta a jelentést, amelyet el kellett volna küldenie a horvát parlamentnek

– mondta Šeparović. A továbbiakban arról beszélt, hogy „mivel az országgyűlés nem nevezte ki időben a bírákat, minek következtében az alkotmánybíróság nem tudott kulcsfontosságú alkotmányos szervként működni, és így az elnökválasztást sem lehetett volna megtartani, valamint azért, mert az objektív jogrend megkérdőjeleződött, az alkotmánybíróság az alkotmány őreként úgy értelmezte az alaptörvényt, hogy további értesítésig, azaz amíg a horvát parlament nem választ új alkotmánybírákat, továbbra is működni fog.”

Miroslav Šeparović azt is megerősítette: az alkotmánybírák megállapodtak abban, hogy nem küldik el a jelentést a parlamentnek, ha az időközben kinevezi a bírákat. Az esetnek csupán az a szépséghibája, még akkor is, ha ez ma már lényegében lényegtelen, hogy az alkotmánybíróság túllépte alkotmányos hatáskörét.

Persze ezzel kapcsolatban mindenki el akarta mondani a véleményét.

Velencei Bizottság és egyéb sztorik

Elöljáróban, miközben „magyarázta a bizonyítványát”, az alkotmány és az alkotmányjog általános elvei mellett az alkotmánybíróság a Velencei Bizottság két véleményére is hivatkozott.

Az egyiket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság kérésére adták ki, amelyet idén márciusban szintén blokáddal fenyegettek, mert egy bíró lemondott, kettő pedig elérte a nyugdíjkorhatárt. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjei nem nevezték ki időben helyetteseiket.

Ebben az esetben a Velencei Bizottság elismerte a politikai körülményeket, és kijelentette, hogy „a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető demokratikus elvének tiszteletben tartása megköveteli, hogy egyetlen kormányzati ág sem akadályozhatja meg egy másik kormányzati ág működését, és nem ejtheti túszul az alkotmányos intézményeket politikai követeléseknek, akár szándékos tétlenség, akár pusztán cselekvésképtelenség miatt.”

Úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság hatékonyságának „megcsonkítása” aláássa a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjba vonuló bírák megbízatásának meghosszabbítása nem lenne alkotmányellenes.

Más kérdés, hogy a horvát alkotmánybíróság már így is féléves hosszabbítását „töltötte”, vagyis már eleve „kifutott az időből”.

Zoran „Zoki Bond” Milanović egy hosszabb Facebook-bejegyzésben reagált az esetre, amelyben többek között annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel egyes alkotmánybírák saját mandátumukról döntve az alkotmányozó pozíciójába helyezték magukat.

Saját belátásuk szerint megváltoztatták az alkotmányt, amelyet azáltal védtek, hogy szándékosan megsértettek. A helyzetet tovább rontotta, hogy a döntést titkos ülésen hozták meg, és nemcsak a nyilvánosságot nem értesítették róla, hanem a horvát parlamentet sem, amelyet a törvény szerint tájékoztatniuk kellett volna.

– Ha lejár, akkor vége, no more – mondta művelt angolsággal Zoki Bond (Forrás: X-platform)

Milanović szerint az ilyen cselekedetek példátlanok a horvát történelemben, és a legnagyobb csapást jelentik a Horvát Köztársaság alkotmányos rendjére, a jogállamiságon alapuló demokráciára. A köztársasági elnök úgy gondolja, hogy a régebbi megbízatási időszakból fennmaradó négy alkotmánybírónak, aki kivette részét a manőverből, le kellene mondania.

Miro Bulj, a Most köztársasági elnökjelöltje annak a véleményének adott hangot, hogy Zoran Milanović a HDZ elnökjelöltje, mert Andrej Plenkovićtyal együtt támogatja az alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatos döntések körüli kereskedelmet.

Bulj arra emlékeztetett, hogy Milanović most támogatja az alkotmánybírákat, bár fél évvel ezelőtt még azt mondta, hogy az alkotmánybíróságot meg kell szüntetni. Ezzel azt is megértük, hogy a „nép egyszerű gyermekének”, ahogyan Bulj szereti nevezni önmagát, valamiben igaza volt.