Románia földgáz-nagyhatalom lesz a fekete-tengeri gázmezőknek köszönhetően?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Romániába vontatták a világ egyik legnagyobb olajfúrótornyát. Az angolai, amerikai, brazíliai, indiai, szingapúri, kajmán-szigeteki, sőt Közép-Kelet Európában egyedül csak Budapesten irodát fenntartó Transocean Marketing Department nevű svájci cég még 2023-ban kötött szerződést az OMV Petrom osztrák és a Romgaz nevű román állami cégekkel, hogy 9144 méteres maximális fúrási képességgel rendelkező olaj- és gázkitermelő platformjuk 2025. áprilistól minimum 540 napig kitermelheti keleti szomszédunk Neptun Deep nevű mélytengeri gázmezőjét.

Ausztria megint a tengerek ura lesz?

A jövő tavasztól esedékes fúrást az OMV még nem a saját gyártású tornyaival, hanem a norvég Aker Kvaerner Stord Hajógyár által 2009-ben gyártott Transocean Barents nevű platformjával végezteti el.

Ez a konstrukció nemrég érkezett meg egy 18 napos út során a spanyolországi Cartagenából a törökországi Isztambulon át a fekete-tengeri Konstancába. Bár látszólag az a földközi-tengeri út könnyűnek tűnt, a Boszporusz hídjai miatt jelentős szerkezeti módosításokat és fejlesztéseket kellett megvalósítani a megúsztatott mérműn.

A 220 tonna súlyú tengeri mozgó darut ugyanis Isztambul közigazgatási határában a fedélzeten dolgozó 140 embernek úgy kellett lehajtatnia a két kontinenst összekötő „alacsony vonalvezetésű” hidak miatt a 90 méter hosszú, 70 méter széles főfedélzetre, hogy ezáltal körülbelül 750 ezer plusz munkaórát kellett kiszámlázniuk az osztrákoknak.

Románia földgáz-nagyhatalom lesz?

Érdekesség, hogy bár maga a torony norvég építésű, egy államközi szerződés szerint a platform négy, egyenként 91 tonnát meghaladó 10 méter magas és 6 méter széles fúrófejét (CAN) az idén nyár óta fizetésképtelenné vált román Damen Mangalia Hajógyárnak (DSMa) kellett volna legyártania és leszállítania a norvégeknek, amelyből a vállalat csak két szerkezetet tudott időre átadni.

A Damen Mangalia leszállította az első két szerkezetet a Neptun Deep projekthez (Forrás: Adevărul)

A cégvezetés a csúszás okának a Nusa Merdeka, a Tahiti és a Hadal Sally indonéz lobogó alatt hajózó nyersolajszállító tartályhajók elhúzódó javítási idejével magyarázta, de szakértők szerint a gyár olyan komoly tőkehiányban senyved, hogy mindenképpen állami segítségre szorulnak.

Amíg Bukarest nem segíti meg a mangaliai céget, a társulás nyilvános árverés útján több vagyontárgyat (kollégiumok, vállalati üdülők, buszok, teherautók és termőföldek) szeretne értékesíteni, hogy működését addig is biztosítani tudja.

Míg az OMV Petrom konzorcium karba tett kezekkel várja a két további fúrófej elkészülését, addig Bukarestben úgy számolják, hogy a 7500 négyzetkilométernyi kiterjedésű Neptun Deep tengeri földgázmezőhöz tartozó Dominó és Pelikán Délnek elnevezett 1700 méter mélyen húzódó talapzatokból mintegy 100 milliárd köbméter földgáz nyerhető ki szűk másfél év alatt.

Ehhez azonban nemcsak a Transocean Barents platformot kell majd a constancai kikötőből 170 kilométernyire keletre vontatni, hanem kiépítésre vár a hozzá kapcsolódó infrastruktúra is, azaz további 10 szárazföldi kút, 3 mélytengeri gyűjtővezeték-hálózat, a tengerparti Tuzla és a román fővárostól 40 kilométernyire lévő Podisor közötti gázvezeték és kompresszor állomás felépítése. Ezek a munkálatok további fél milliárd eurót emésztenek majd fel.

Transocean Barents fúrótorony (Forrás: MedservRegis)

Különféle számítások szerint mivel az így kitermelendő gázvagyon 30-szor több lesz, mint amennyire a jelenlegi 4,3 millió román háztartásnak évente igénye van, így Podisor magasságában további 300 kilométeres hosszban összekötik Ausztria-Magyarország-Románia-Bulgária közötti részben már megvalósult BRUA gázvezetékkel.

Cristian Hubati, az OMV Petrom Igazgatóságának Kutatási és Termelési tevékenységért felelős tagja elmondása szerint az osztrák olaj- és gázipari konszern a román tenger mélyéről kitermelendő földgázzal 2030-ra 25 százalékkal növelheti meg a romániai gázvagyon részesedésének mértékét.

Az első gázszállítások 2027-ben várhatók

Az Adevarul lap szerint ezzel a gázmennyiséggel Ausztria és Románia a kontinens olyan jelentős energiaexportőreivé válnak, akik az oroszok, az amerikaiak, a hollandok és a skandinávok mellett nagymértékben befolyásolhatják majd a jövőben a nyersanyagpiaci árakat.

Kapcsolódó cikk

ROMÁN GÁZ: Leghamarabb 2025-ben kezdődhet el a fekete-tengeri földgáz kitermelése a Neptun Deep mezőből

Ezzel a tettel az OMV Petrom konzorcium messze megelőzi a német, a lengyel, az olasz, a cseh, a görög, a bolgár és a „futottak még kategóriába tartozó magyar energetikai cégeket is.” A Neptun Deep nevű fekete-tengeri földgázmező kitermelés annyira kecsegtető, hogy az osztrák nagyvállalat a román állammal karöltve eddig közel négy és félmilliárd eurót fektetett be a projektbe.

Az OMV Petrom vezérigazgatója, Christina Verchere szerint cégük a romániai beruházástól függetlenül is hatalmas kihívások és lehetőségek előtt áll.

Bár eddig a norvégektől, kanadaiaktól és az angoloktól bérelték tornyaikat, ám Bécsben jól döntöttek négy évvel ezelőtt, amikor kitalálták, hogy az első osztrák tengeri földgázkitermelő mélytengeri platformot le kell gyártani.

Míg a szóban forgó fúrótornyok vízfelszín fölötti részeit Indonéziában, addig talapzatait Olaszországban gyártatja a „sógorok” cége. A tervek szerint ez a két konstrukció jövőre lesz kész és szintén a Fekete-tengeren állítják majd fel az orosz-ukrán háború függvényében.