Szerbia
A szerb vezetők lopva járnak ki a temetőkbe, felelős nincs, a vonat nem jár
A kormányzat minden eszközzel igyekszik elmaszatolni az újvidéki tragédiát, az ellenzék viszont túl gyenge ahhoz, hogy igazán említésre méltó lépést tegyen. Újvidéken ugyan tapasztalható némi ellenállás, a Szerb Nemzeti Színházban például minden előadás előtt felolvassák az áldozatok neveit. Közben a szerb vezetők lopva járnak ki a temetőkbe
Szerbiában tovább tart a káosz, a kormányzat a tüntetőket bünteti, médiajelentések szerint legalább nyolcan vannak rendőri felügyelet alatt. Pontos adatok azért nincsenek, mert az újvidéki és a szerbiai ügyészség napok óta hallgat, az utolsó információ arról szólt, hogy 53 embert hallgattak meg. Újvidékkel egyelőre szünetel a vasúti közlekedés, a vonatok Belgrád felé Péterváradról indulnak, Szabadka felé pedig Futakról.
A kormányzat minden eszközzel igyekszik elmaszatolni az újvidéki tragédiát, az ellenzék viszont túl gyenge ahhoz, hogy igazán említésre méltó lépést tegyen. Újvidéken ugyan tapasztalható némi ellenállás, a Szerb Nemzeti Színházban például minden előadás előtt felolvassák az áldozatok neveit. Közben a szerb vezetők lopva járnak ki a temetőkbe.
Újvidék után Belgrád
Miután november elsején megtörtént a tragédia, elmúlt a háromnapos gyász, az emberek utcára vonultak Újvidéken. Több mint húszezres tömeg gyűlt össze, a tiltakozás epilógusa pedig az lett, hogy a kormány külső elemek bevonásával diszkreditálta a megmozdulást.
Ezt követően a tüntetést a fővárosba vitték, az ottani megmozdulás résztvevői a kormányépület, majd az elnöki palota elé vonultak. Utóbbi helyen szerették volna átadni követeléseiket, amelyek mindenekelőtt Miloš Vučević kormányfő és Milan Đurić újvidék polgármester lemondására vonatkoztak, de követelték az újvidéki vasúti pályaudvar felújítására vonatkozó titkos szerződések közzétételét.

Ismét az interneten szerveződik egy megmozdulás: pénteken 11 óra 52 perckor, tehát a tragédia pillanatában, 14 nappal a tragédiát követően, Újvidéken megáll az élet a 14 áldozat emlékére. A radikálisabb aktivisták ugyanakkor azt tervezik, hogy november 17-én 12 és 18 óra között barikádokat emelnek az újvidéki vasútállomás előtti útkereszteződésben.
A demonstrálók a felelősök azonnali letartóztatását és az összes ártatlan, előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott szabadon engedését szerették volna elérni, többen ugyanis a november 5-i tüntetés óta börtönben vannak, egyeseket egy-két napra kiengednek, majd megint bevisznek.
A tüntetők követelései közé tartozott is, hogy az illetékes hatóságok végezzék el az elmúlt tíz évben végrehajtott infrastrukturális beruházások minőségi vizsgálatát. Az elnöki palotát zárva találták, s állításuk szerint az épület tele volt rendőrökkel, amit egyébként Ivica Dačić belügyminiszter tagadott.
Végül a szerb parlamentnek nyújtják majd át követeléseiket, amelyekre, ha hétvégéig nem érkezik válasz, kezdeményezik a parlament összehívását és bizalmatlansági eljárás megindítását, aminek túl sok értelme nincs, legfeljebb az derül ki – amit már így is tudunk –, hogy ki melyik oldalon áll.
Tizenhárom nap telt el válaszok nélkül
A belgrádi tüntetésen ügyvédek, építőmérnökök szólaltak fel. Jovan Rajić ügyvéd elismételte azt az ellenzéki tézist, hogy Újvidéken nem baleset, hanem bűntény történt, és felhozta azt a másik szlogent is, hogy az áldozatokat a „korrupció ölte meg”.

Goran Vesić július 5-én a helyszínen jelentette ki, hogy az újvidéki vasútállomás attól a naptól kezdve „teljes mértékben betölti a funkcióját”. Az erről készült tudósítás még mindig fent van a szerbiai közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztérium honlapján, ki tudja, meddig. A miniszter akkor azt mondta, hogy az állomás felújítása 16 millió euróba került.
Ana Ferik Ivanovič tervezőmérnök feltette a kérdést, ki mondta ki, hogy a felújítást követően az újvidéki vasútállomás épülete biztonságos? Pavle Cicvarić, a Harc (Borba) egyetemi szervezet képviselője felszólalásában kiemelte: a hatalom kezei véresek, ami szintén gyakori vád a kormányzat ellen.
A tüntetésre az Ökológiai Felkelés, a Demokrata Párt, a Zöld-baloldali Front, a Szerbiai Néppárt is meghívta az embereket. Aleksandar Jovanović Ćuta és Danijela Nestorović, az Ökológiai Felkelés nevében azt mondta, hogy az ellenzék képviselői félnek kiállni a tüntetők elé, és megszólítani őket, elmondani nekik a tervüket. Szerintük szégyen, hogy a képviselők a Ribnikar-eset, vagyis a 2023-as iskolai lövöldözés óta félnek felmenni a színpadra és megszólítani az embereket: színészek, közéleti szereplők és hírességek mögé bújnak.
– Elég legyen már a dolgok szőnyeg alá söpréséből, gyerünk
– üzente az ellenzéknek Nestorović. A tüntetés után egyébként az ellenzékiek elismerték a hibát, a tüntetés résztvevői pedig nem rejtették véka alá csalódottságukat amiatt, hogy a képviselők nem szóltak a jelenlévőkhöz.
Hol tart a nyomozás?
Sehol, vagyis nem tudjuk, hogy hol! Az újvidéki Főügyészség napokkal ezelőtti tájékoztatása szerint a baleset körülményeinek kivizsgálása során eddig 53 személyt hallgattak ki, köztük a Szerb Vasút illetékeseit, a volt építésügyi minisztert, valamint a munkálatok végrehajtásának felelős embereit.
Az ügyészség a mai napig nem közölte, hogy bármelyik kihallgatott ellen indított-e eljárást. A nyomozással kapcsolatos utolsó sajtóközlemény november 5-én jelent meg. Ekkor lemondott Goran Vesić építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter.

A fent említett minisztériumi beszámoló egy része
Azt viszont ma már mindenki tudja, hogy a kivitelező a zimonyi (batajnicai) Starting volt, a szakmai felügyeletet pedig a magyar Utiber szerbiai leányvállalata végezte, de eddig egyetlen név sem került nyilvánosságra, ami alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezek a cégek a szerb állam védelmét élvezik, így nyilvánvalóan az ügyészség védelmét is.
Hasonlóan vélekedik Vesna Rakić Vodinelić jogászprofesszor is. Szerinte, ha a hatóságok az idejüket és energiájukat nem annak szentelték volna, hogy ok nélkül üldözzék Újvidéken a helyi ellenzéki politikusokat, az egyetemistákat és fiatalokat, akkor már a kezünkben lenne a bizonyíték.
A szerb sajtóban felszólaló szakértők szerint az időhúzás arra enged következtetni, hogy a hatalom bűnbakokat keres, és nem akarja megnevezni az igazi felelősöket, amire a BALK az első pillanattól utalt.
Az udvari média szerepe
S miközben a tízezres tömeg a kormányépület előtt tüntetett, Miloš Vučević miniszterelnök az Informer televízió műsorának vendégeként arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnösség és a felelősség megállapítása a legfontosabb kérdés, de a válaszhoz le kell csillapítani a szenvedélyeket, és hagyni kell, hogy a szakértők végezhessék munkájukat.

Miloš Vučević miniszterelnök „nagy szomorúsággal” közölte az Instagramon, hogy a kátyi temetőben gyertyát gyújtott az újvidéki tragédia egyik áldozatának a sírjánál. A jelek szerint a szerb vezetők lopva járnak ki a temetőbe…
Ez is egy olyan tézis, amelyet a kormányzati politikusok az unalomig ismételgetnek a kormányzati médián keresztül, ami arra utal, hogy a belgrádi vezetés időt akar nyerni, egy következő tragédia vagy botrány úgyis maga alá temeti az eddigi eseményeket, az emberi emlékezet pedig rövid.
A szerb miniszterelnök elmondta, hogy nemcsak Goran Vesić építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter mond le, ő arra számít, hogy még néhányan vállalják a politikai felelősséget. De arról, hogy kik lesznek ezek, és meddig kell gondolkodniuk, már nem beszélt, miután a korábban általa adott egy napos határidőn belül senki sem jelentkezett.
A kormányfő a műsorban kiemelte, az előtető romjainak eltávolítása nem jelenti azt, hogy a bizonyítékokat eltüntették, mert állítása szerint minden lépést rögzítettek, lefotóztak és dokumentáltak.
Az államfő, Aleksandar Vučić pedig – aki közben az ENSZ által Bakuban szervezett COP29 Nemzetközi Klímakonferencián járt – az ellenzéki tüntetés kapcsán azt mondta, hogy nyugodtan elutazhatott, mert „az ellenzék tönkretette saját magát”, vagyis ismételten összemosta a tragédiát az ellenzéki tiltakozások kudarcával.
