Átalakítják a szerb kormányt, Pásztor nem számít előrehozott választásokra

Pásztor Bálint megerősítette, hogy nem lesz negatív hatással pártjára, a Vajdasági Magyar Szövetségre, ha Aleksandar Vučić bejelentése alapján valóban sor kerül a szerb kormány átalakítására. A VMSZ ebben nem lát semmi meglepőt, mert a jelenlegi kormány összetételének módosítása nem új vagy egyedi jelenség a hasonló politikai és jogi rendszerekben, különösen nem Szerbiában. A Pannon RTV-nek adott nyilatkozatában Pásztor arra emlékeztetett, hogy néhány hete Miloš Vučević miniszterelnök is felvetette a kormány esetleges átalakítását, Pásztor ugyanakkor nem lát okot arra, hogy (már megint) előrehozott választásokat tartsanak.

Szerbia minden második évben új kormányt kapott

Az utóbbi időben Szerbiában kerülőre-fordulóra választásokat tartottak, ahogy Pásztor számolta, az elmúlt 17-18 évben átlagosan kétévente, és a kormányátalakítások is gyakoriak voltak a választások között.

Miután az utóbbi tizenkét évben a parádét Aleksandar Vučić vezényelte, a pozíciókat általában az ő hűbéresei töltötték be „gyors rotációban”, volt olyan tárcavezető, aki három-négy minisztériumot is elfogyasztott, mint Aleksandar Vulin, és volt, aki háromszor-négyszer került ugyanarra a posztra, mint Siniša Mali pénzügyminiszter, de jöttek újak is, mint Marko Đurić külügyminiszter, vagy Miloš Vučević, a szerbiai (báb)kormány vezetője.

Persze sem Đurić, sem Vučević nem új játékos a vučići csapatban, a szerb elnök hűséges kiszolgálói voltak eddig is, Đurić a koszovói kormányiroda vezetőjeként, majd amerikai nagykövetként, Vučević pedig újvidéki polgármesterként, védelmi miniszterként és radikális mindenesként, beleértve a koszovói és krajinai szerb „üzletemberek” megtelepítését a Vajdaságban.

Miloš Vučević kormánya mindössze hat hónappal ezelőtt alakult, amely leginkább – mint akkor megjegyeztük – régi és új radikálisok, valamint a kilencvenes évek antihőseinek gyűjtőhelye, egy-két “megbízható fiatallal” erősítve. Azt is hozzátettük, hogy Miloš Vučević, aki formálisan Szerbia miniszterelnöke lett, megalakíthatta Aleksandar Vučić ki tudja hányadik kormányát, amit röviden úgy fejeztünk ki, hogy „alátolták az (új) kabinetet”.

Akkortájt a szerb elnök – és minden papagája – elismételte, hogy 2027-ig nem lesznek új választások, ami alapján némileg reménykedni lehetett abban, hogy ez a kormány talán mégiscsak kitart addig az időpontig.

2024 10 23 003558

Kapcsolódó cikk

ALÁTOLTÁK A KORMÁNYT: Régi új arcok, megalakul Vučić ki tudja hányadik kormánya

Erre egy kicsit az is utalhatott, hogy a hat hónappal ezelőtt alakult kormány a maga 31 tárcájával elég nagy ahhoz, hogy mindenkinek jusson benne hely, aki „megérdemli”.

Aleksandar Vučić saját magára vonatkoztatva egyszer-kétszer már használta azt a szerb közmondást, hogy “vuk dlaku menja, ali ćud nikada”, amit leginkább úgy lehetne fordítani, hogy “a farkas a szőrét váltja ugyan, de a természetét soha”, ami erre a helyzetre pontosan ráillik.

A szerb elnök habitusához ugyanis hozzátartozik, hogy folyamatosan váltogatja az embereit, hogy a köré tömörülő tíz-tizenöt állandó személyen kívül senki se érezze magát biztonságban, illetve hogy a mostani „nagy vonatozásról” lemaradók is reménykedjenek, mert hogy Vučić az emberek megosztásának nagymestere.

A helyzet olyan, amilyen

A Pannon Televíziónak adott interjújában Pásztor Bálint arról beszélt, hogy nem számít előrehozott választásokra, mert hogy „jelenleg a helyzet olyan, hogy 2027-ig nem lesz előrehozott választás, mert nincs rá ok”. (Ok az rengeteg lenne rá, de ez csak egy közbeszúrás volt, kibontani most nem szeretnénk!)

– Az elmúlt 17-18 év eseményeit figyelve azt láthatjuk, hogy átlagosan kétévente tartottak választásokat Szerbiában, és a kormányátalakítások is gyakoriak voltak a választások között. A kormányátalakítás azt jelenti, hogy egy, három vagy öt miniszter helyett más lép hivatalba

– mondta Pásztor, aki szerint bármilyen kormányátalakítás is várható, a VMSZ szerepe változatlan marad.

– Ez azt jelenti, hogy az államtitkáraink helye biztos, és ahol a VMSZ-nek jelenleg van államtitkára, ott a jövőben is lesz

– tette hozzá Pásztor, aki szerint „személyi változások minden párt esetében lehetségesek”, vagyis Vučić rotálni fog, olvassuk csak el még egyszer a közmondást!
A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a miniszterek cseréjét a parlamentnek kell megszavaznia, ami persze nem meglepő, de azt még nem tudni, hogy ez mikor és hogyan történik meg.

– Számomra az a fontos, hogy azokkal az emberekkel, akik miniszteri tisztséget töltenek be, de még inkább a miniszterelnökkel és az államfővel, minden nap azon dolgozzunk, hogy megvalósítsuk a koalíciós megállapodásban kitűzött célokat. A koalíciós megállapodás nem változik, és nem változhat. Itt csak arról van szó, hogy a minisztereket adó pártok lecserélhetnek-e valakit, ha a miniszterelnök úgy ítéli meg, hogy nem hoz megfelelő eredményeket

– jelentette ki Pásztor, aki miniszterelnököt említett, de mondhatott volna államfőt is, talán az lett volna a helyesebb.

A vajdasági magyar modell

Pásztor hangsúlyozta, hogy a VMSZ helyi önkormányzataiban, amelyeket a párt irányít, áttekintették az elmúlt 100 nap munkáját, és ennek kapcsán sajtótájékoztatókat tartottak Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán és Topolyán.

– Fontosnak tartom, hogy a VMSZ-ben kötelességünknek érezzük, hogy beszámoljunk az állampolgároknak. Ha megnézzük az önkormányzatokat Magyarkanizsától Preševóig vagy Vranjéig, láthatjuk, hogy szinte mindenhol eltelt már a 100 nap az új helyi kormányzat megalakulása óta, de csak a VMSZ által vezetett önkormányzatok tartották fontosnak, hogy beszámoljanak arról, mi történt az elmúlt 100 napban

– mondta a VMSZ elnöke, aki arra is emlékeztetett, hogy nemrég előadást tartott a Magyar Diplomáciai Akadémián, ahol egyetlen résztvevő határon túli politikusként a VMSZ munkájáról beszélt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen sikereket értek el a mintegy másfél évtizedben.

Megjegyezte, hogy Magyarországon vajdasági modellről beszélnek, amely azt jelenti, hogy a vajdasági magyarok és a VMSZ olyan célokat értek el, amelyeket más régiókban, ahol magyarok élnek, nem sikerült megvalósítani.

– A Magyar Nemzeti Tanács megalakulására és arra gondolok, hogy a mi kisebbségi önkormányzatunk alkotmánnyal és törvénnyel kijelölt hatáskörökkel rendelkezik

– hangsúlyozta Pásztor, aki szerint ez magában foglalja a gazdaságfejlesztési programot is, amely Vajdaságban indult el, és nyolc év után már félmilliárd euró értékű beruházásokról beszélhetnek, amelyeket magyar családok, vállalkozók és gazdák kaptak – természetesen Magyarországtól.