Elnöki lejtmenet, vajon hány ingatlant veszít el a román államfő?

Szilaj hullámokat vetett a közvéleményben és a romániai politikai életben, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – elnökének bevallása szerint Klaus Iohannis államfő kérésére – olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely lehetővé tette volna, hogy az államelnök pártlistavezetőként indulhasson a decemberi parlamenti választásokon. Hosszas mérlegelés és hezitálás után a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, nem támogatja a PNL törvénytervezetét, mert az egyetlen személy érdekét szolgálta volna. Amikor kiderült, hogy a választók többsége is egyetért a szociáldemokratákkal, az államfő cáfolta, hogy ő lett volna az ötletgazdája a törvénytervezetnek. Klaus Iohannis kijelentette, hogy nem akar és nem is akart olyan törvényt, amely lehetővé tenné, hogy indulhasson a parlamenti választásokon, és azt is hozzátette: gondoskodni fog arról, hogy ilyen törvény ne is létezzen. Odaszúrt pártjának is: ki fogja tölteni elnöki mandátumát, nem mond le, és így nem is indul a választásokon.

Az övéinek sem kell

Mindezt azután jelentette ki, miután a német kisebbség érdekvédelmi szervezete, a Demokrata Fórum (FDGR) – amelynek az államfő hosszú évekig volt az elnöke – bejelentette, hogy nem támogatja Klaus Iohannis indulását az FDGR képviselőházi listáján. Az FDGR szóvivője, Ovidiu Ganț elmondta, hogy a listájukat már korábban iktatták a Központi Választási Irodánál.

A bukaresti Business Magazin 2018-ban számolt be arról, hogy Klaus Iohannis milyen körülmények között tengeti az életét. Több mint 1000 négyzetméteres, kétszintes, teraszos, kertes villa áll rendelkezésére. A román elnök a Földközi-tengerről kapott pálmafák árnyékában pihen, van teniszpályája, stégje, csónakháza és korcsolyapályája

A listát Ovidiu Ganț vezeti, a további helyeken Thomas Șindilariu, Andreea Ross és Christine Manta Klemens szerepelnek.

– Iohannis úr indulhat a PNL listáján, az az ő pártja

– mondta némileg neheztelően Ovidiu Ganț.

Liberális durca, szocdem flegma

A PNL elnöke, Nicolae Ciucă megsértődött. No, nem az államfőre, aki azt állította: soha nem kérte a pártot, hogy érdekében cselekedjen, miközben a PNL arra hivatkozott, hogy csak határozott elnöki kérést teljesít.

Hanem a PSD-re, amely nem volt hajlandó megszavazni az alkotmányellenes törvényt. Durcásan jegyezte meg, hogy ő már nem is beszél a kormány koalíciós partnerével, és már a választási kampányban azon dolgozik, hogy jobboldali koalíció vezesse a jövőben az országot, mert ő mindig is a baloldal ellensége volt. (A jobboldali kormánykoalícióra egyébként rendkívül csekély az esély.)

Ciucă nem az államfőre sértődött meg (Forrás: X platform, News.ro)

A szociáldemokraták vállat vontak, csendben megjegyezték, hogy Klaus Iohannis Románia elnökeként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A PSD elnöke, Marcel Ciolacu azt mondta, úgy látszik, az államfő érzékenyebb, mint ő, jómaga ugyanis nem haragudott meg, amikor az államfő vörös pestisnek nevezte a PSD-t, hanem megpróbálta érvekkel megcáfolni az államfő állításait.

– Románia elnökeként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. És ezt fenntartások nélkül kijelentem, még akkor is, ha ismét megharagszik

– fogalmazott Ciolacu arra a felvetésre, hogy az államfő haragját válthatta ki azzal, hogy a parlamenti választásokon való indulását lehetővé tevő törvénytervezet ellen foglalt állást.

A mentelmi jog lehet a tét

Politikai elemzők felvetik, hogy nem is annyira a kényelmes szenátori állásért ácsingózik Klaus Iohannis, hanem a szenátori tisztség által biztosított mentelmi jog lenne hasznos az államfő számára. Meglehet, hogy maga Iohannis adta utasításba a PNL hozzá hű vezetőinek, hogy találjanak valamilyen megoldást mentelmi jogának biztosítására.

Ezt a feltételezést erősíti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntésével a Iohannis család elveszített még egy házat azok közül, amelyeket még polgármesterként szerzett meg olyan eladótól, aki csalárd módon jutott azokhoz, és az elnöknek vissza kell fizetnie azt a 260 ezer eurót, amit egy nemzetközi banktól kapott bérleti díjként.

A romániai politikai hagyomány szerint, amikor egy politikai vezető már nem tölti be a pozícióját, és már nincs politikai védettsége, sok esetben bíróság elé kerül, vagyis nem úszik meg minden törvénytelenséget jogi következmények nélkül (Forrás: zoso.ro)

Ráadásul két további házát is – saját bevallása szerint – a most elveszített házának bérleti díjából vásárolta, így a törvény szerint azok is az államot illetik meg.

A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a brassói törvényszék döntését, miszerint a Iohannis család rosszhiszemű vevőként jutott az ingatlanok birtokába, s a vásárlás során okirathamisítás gyanúja is felmerült.

Iohannis ellenfelei azt is felvetik, hogy a családja tulajdonában lévő ingatlant bérlő osztrák bank nem bérleti díjnak álcázott-e egy korrupciós ügyletet.

Kapcsolódó cikk

Románia elnöke jól fizető funkciót keres

A Iohannis-család ellen még 2016-ban indult eljárás a két ház törvénytelen elbirtoklása miatt, de csak nyolc év után született visszavonhatatlan és jogerős döntés.

Aki ismeri a romániai politikai hagyományokat, tudja, miért: a politikai vezetőket mandátumuk lejártával mindig eljelentéktelenítik, s ha van – általában van! – bizonyíték arra, hogy törvénytelenséget követtek el, el is ítélik.

Ez történt a Nagy-Románia megvalósítójával, Iuliu Maniuval, aki a kommunisták börtönében végezte életét. És szintén ez történt Traian Băsescuval is, akinek kommunista titkosszolgálati múltja mandátuma lejárta után vált bizonyíthatóvá.

Az utóbbi napok történései azt mutatják, hogy Klaus Iohannis egyre nagyobb léptekkel halad a politikai eljelentéktelenedés felé, egyre többen hagyják cserben, már pártja elöljárói közül is a rebellisek nyíltan emlegetik, hogy káros a PNL-re Iohannis önkényes irányítási kísérlete.