Románia elnöke jól fizető funkciót keres

Meglepő hír bolygatta fel a langyos romániai belpolitikai életet: Klaus Werner Iohannis hivatalban lévő államelnök kérésére, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) olyan törvénymódosításra készül, amely lehetővé teszi az államfőnek, hogy a párt listavezetőjeként indulhasson az év végi parlamenti választásokon. Klaus Iohannis sokáig kacérkodott azzal, hogy az Észak-atlanti Szövetség, a NATO főtitkára lesz Jens Stoltenberg visszavonulása után. Kisebb diplomáciai kudarc volt, hogy az USA támogatása hiányában Iohannisnak el kellett ismernie, semmi esélye sincs a főtitkári tisztségre. Románia jelöltjét csak Szlovákia, Törökország és Magyarország támogatta. Nem valamiféle diplomáciai-stratégiai szempontot követve, csak bosszúból. Orbán Viktor azért orrolt az USA által is elfogadott jelöltre, mert Mark Rutte azzal fenyegette meg Magyarországot még 2021-ben, hogy ha nem változtat a gyermekvédelmi törvényen, térdre kényszeríti Budapestet. Romániát is a bosszúvágy hajtotta: Hollandia, amelynek miniszterelnöke volt Rutte, éveken át akadályozta az ország schengeni csatlakozását. A bosszúszövetség azonban elbukott, Iohannis kénytelen volt más fontos beosztás után nézni.

Lemaradt minden európai tisztségről

Hamar megtalálta, mi lenne számára elfogadható tisztség: az Európai Tanács elnöke. A Iohannishoz hű hírtelevíziók és portálok januártól márciusig egyre erősítették azt a reményt, hogy a román államfő fontos európai tisztséghez jut.

Ezt azzal magyarázták, hogy az újonnan csatlakozott tagállamoknak is fel kell ajánlani a lehetőséget, hogy beleszóljanak az európai döntéshozatalba, s ki lenne alkalmasabb erre, mint – az ellenségei által egyébként Némaként aposztrofált – Iohannis. Az EP-választási kampány kezdetére kiderült, Iohannis nem lesz magas rangú európai vezető sem.

Romániában a tíz éve elnöki mandátum nem szipolyozza ki annyira az államfőket, hogy lejártakor visszavonuljanak a közélettől. Az 1990 óta megválasztott államfők közül elnöki mandátuma idején egyedül Emil Constantinescu csömörlött meg a politikától, mindenki más folytatta politikai karrierjét. Traian Băsescu EP-képviselő lett, Ion Iliescu pedig beült a felsőházba.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök Nagyváradra látogatott, hogy részt vegyen a Nokian Tyres Oroszországból áttelepített gyárának avatásan. Ez egy 650 millió eurós beruházás, a román kormány 100 millió euróval szállt be. Ciolacu ezzel kapcsolatban hangsúlyozta hogy “jövőre már Romániában gyártott gumiabroncsok is megjelennek a piacon” (Forrás: Facebook)

Egyetlen személyre szabott törvény

A romániai törvények nem teszik lehetővé, hogy a hivatalban lévő elnök pártlistán induljon a parlamenti választáson, mert az alkotmánybíróság korábbi döntése szerint előnyt biztosítana annak a politikai alakulatnak, amelynek listáján indul. Elnökként láthatóbb, mint a többi jelölt, és olyan összegeket használhat fel a kampányra, amit más nem.

2024 09 20 161642

Kapcsolódó cikk

Derült égből Milanović, aki államfőként indul a parlamenti választásokon, és a cirkusz világnapja

Ezért a PNL törvénymódosítást nyújtott be, amely lehetővé tenné Iohannisnak, hogy mégis induljon a választáson. Azzal érvel a PNL, hogy Iohannis és a párt viszonya felhőtlen volt, a liberálisoknak nem szabad lemondani egy tapasztalt vezetőről. (A politikai elemzők szerint Iohannis indulása hozhat is a PNL konyhájára, de az elnök népszerűtlensége rávetülhet a pártra is.)

A törvényhozásban a PNL szavazataival nem lehet átszuszukálni az alkotmányjogászok szerint is alkotmányellenes törvényt, szükség van a kormánykoalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatására is. Annak a PSD-nek, amelynek felszámolására vállalkozott Iohannis mandátuma elején, s amelyet korábban “vörös pestisnek” nevezett.

A közvélemény azért tartja botrányosnak a törvénytervezet benyújtását, mert úgy érzi, háttéralku született a két kormányzó párt között az elfogadásáról, miközben a nyilvánosság előtt a PNL és a PSD pocskondiázza egymást.

A kampány kedvéért

A kormánykoalíciós partnerek kígyót, békát egymásra kiáltanak, s ebben a szócsatában a liberálisok a hangosabbak. Nem véletlenül, hiszen a mai napig nem tudtak hihető választ adni arra a kérdésre, hogy végül miért álltak össze kormányozni az ősellenség PSD-vel.

Ráadásul a felmérések is azt mutatják, hogy a liberálisok fizetik meg a kormányzási baklövések árát, a szociáldemokraták kétszer-háromszor több szavazatra számíthatnak.

Az elnökválasztás első fordulójának nagy esélyese a szociáldemokrata Marcel Ciolacu, miközben alig 8 százalékkal a lista végén kullog Nicolae Ciucă. Ezért utóbbi, átvéve Klaus Iohannis diskurzusát, lépten-nyomon a koalíciós partnert fikázza.

– A PSD a Román Kommunista Párt utóda. Marcel Ciolacu a pártját szolgálta, én a hazámat

– mondja, jelezve, hogy a liberális párt különb, mint a szociáldemokrata. A nacionalista szavazókat is megszólítja, reklámarca mellett a felirat: „Egy katona a haza szolgálatában” – idézi Ion Antonescu fasiszta tábornok mondatát. Mindent megpróbálnak hát maximalizálni a szavazatszámot.

Az USR, vagyis a Mentsétek Meg Romániát Szövetség egyik tagja szerint szerint Nicolae Ciucă ma már nem a hazát, hanem a PSD-t szolgálja (Forrás: X platform)

De a választások kérdése nem az, hogy ki fog kormányt alakítani decemberben. A felmérések szerint csak a PSD-PNL koalíciónak lesz 50 százalékon felüli eredménye.

Ezért köttetett az alku

Noha hatalmas felháborodást váltott ki a “Mentsük meg Iohannist!” akció, mindkét párt bevállalja negatív következményeit.

A liberálisok abban bíznak, hogy az elnökválasztáson elbukó és a párt vezetésétől is megválni kénytelen Nicolae Ciucă helyét Klaus Werner Iohannis veszi majd át.

Nicolae Ciucă liberális tábornok is iparosítana, ha elnökké választják, kijelentette ugyanis, hogy “a román ipar újjáéledhet és újra a gazdaság katalizátorává válhat, ha megkapja a szükséges támogatást (Forrás: X platform)

A szociáldemokraták Marcel Ciolacu elnökké választásában reménykednek. A koalíciós tárgyalások nyomán Iohannist miniszterelnöknek nevezheti ki az új államfő.

Iohannis megnyugodhat. Ha nem is lett a NATO főtitkára, és az Európai Tanács elnöke sem, kormányfő még lehet. Vagy ha mégsem, akkor a szenátus elnöke, az ország második embere.