A nyíltan meleg, volt kormányfő nem igen segített az LMBT-közösség tagjain

Hét év telt el azóta, hogy Ana Brnabićot, Szerbia első nyíltan homoszexuális politikusát kormányfővé választotta a szerb parlament. Ezzel Szerbia csatlakozott azon ritka országokhoz, ahol a magas pozícióban lévő politikusok nyíltan vállalják, hogy melegek (Izland, Írország, Luxemburg). Hét év telt el, hogy a szerbiai LMBT közösség körében felcsillant a remény: Szerbiában változhat valami, esetleg törvényekkel biztosítják majd a jogaikat a normális élethez. A kérdés azért vetődött fel (most ismét), hogy Belgrádban a hétvégén tizedik alkalommal tartották meg a meleg büszkeség napját, mindössze két évvel az igencsak botrányos EuroPride-ot követően, amely ellen igen szokatlan módon a pópák az utcán demonstráltak, már nem először a történelem során.

Hét év szinte semmi

Az Ana Brnabić miniszterelnökké választását követő hét évben azonban alig történt valami, azon kívül, hogy minden évben utcára vonultak a közösség tagjai a belgrádi büszkeségnapi felvonulás keretében, hogy felhívják a figyelmet arra, továbbra sincs előrelépés a jogaikat illetően. Több mint tíz éve ugyanazok a követeléseik.

Egy dolog azonban mégis megváltozott: Szerbiának új kormányfője lett. Miloš Vučević egyértelműen kijelentette, hogy ő a „hagyományos értékeket” képviseli. Szerinte a házasság nő és férfi közötti szövetség, a programja is konzervatív, és a parlamenti többség ennek szavazott bizalmat.

Az első belgrádi Pride előtt, 1994-ben az akkori Jugoszláviában még büntették azokat, akik nyíltan melegek voltak vagy másmilyen nemi identitással áldotta meg a sors őket. Ehhez képest ma, 2024-ben talán mégsem mondhatjuk azt, hogy semmilyen előrelépés nem történt, de a változás kétségkívül nagyon lassú.

A melegek elvonultak a szerbiai (volt jugoszláv) parlament épülete előtt (Forrás: X platform)

Želimir Žilnik 1994-ben filmet forgatott a belgrádi „transzközösségről”. A film kapcsán azt nyilatkozta, el sem tudta képzelni, hogy lehetséges, hogy egy férfi női ruhában sétáljon végig az utcán anélkül, hogy ne vernék meg.

2001-ben megszervezték az első büszkeségnapi felvonulást Belgrádban, ám az a szélsőjobboldali szurkolók és a szerb ortodox egyház képviselőinek támadása miatt félbeszakadt, 2004-ben pedig végül lemondták a felvonulást.

Fontos mérföldkő volt az elmúlt húsz évben, hogy 2009-ben Szerbia elfogadta a diszkrimináció tilalmáról szóló törvényt, amely tiltja az LMBT-személyekkel szembeni megkülönböztetést. 2010-ben ismét megszervezték a felvonulást, de több mint 150 ember megsérült a zavargások miatt. Egy évvel később be is tiltották a rendezvényt.

2014-ben végül sikeresen megszervezték az első Pride-ot, és azóta a legtöbb rendezvény csak apró provokációkkal zajlik.

Ana Brnabić, az álreformátor

Mindeközben, 2017-ben Szerbia nyíltan homoszexuális kormányfőt kapott. A világsajtó is szenzációként számolt be a megválasztásról, minden címben azt hangsúlyozták, hogy Ana Brnabić nyíltan homoszexuális. Az LMBT közösség joggal és okkal várta, hogy az első pillanattól kezdve nyíltan meleg kormányfő majd előrelépést hoz a jogaik érvényesítése terén.

Az elmúlt hét év azonban bebizonyította, hogy Aleksandar Vučićot ugyan valóban nem „zavarja”, és nem is „érdekli” Ana Brnabić szexuális orientációja. Két évvel kormányfővé választását követően Brnabićnak – egészen pontosan a partnerének – gyermeke született, de még ő sem szerepelhet hivatalosan a gyermek anyakönyvi kivonatában szülőként, az előírások szerint ugyanis az azonos nemű párok nem jogosultak a mesterséges megtermékenyítésre sem, ami által a kis Igor született, ezért sok pár azért házasodik meg, hogy gyermekük lehessen, miközben a házastárs női tagja leszbikus, férfi tagja pedig homoszexuális.

Hatszínű zászlót feszítettek ki a szerbiai parlament előtt, amely balra van, de nem látszik, háttérben a Szerbiai Posta épülete

Ana Brnabić viszont, azon túl, hogy tényleg azzal kezdte első mandátumát, hogy nyíltan elmondta, ő meleg, semmit sem tett a melegek jogaiért. Részt vett a 2017-es sétán, majd 2018-ban nem kívánatosnak nyilvánították, aztán 2019-ben megint sétált az LMBT közösséggel. 2022-ben az Euro Pride megszervezése idején azt mondta, őt az LMBT közösség is diszkriminálja, de arra a felhívásra, hogy vegyen részt a sétán, mégsem válaszolt pozitívan.

Azóta kiderült, Ana Brnabić elsősorban Aleksandar Vučićnak szeretne megfelelni, másodsorban teljes szívvel haladópárti politikus lett, és talán csak harmadsorban meleg.

A jelenlegi kormány álláspontja

Az Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériuma 2021-ben terjesztett elő javaslatot az azonos neműek szakszervezeteiről szóló törvényre, de miután Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy nem ír alá ilyen törvényt, többet szóba sem került a javaslat.

Most, 2024-ben miközben a fővárosban zajlott a Pride, a szerb kormány nagyobb része a bánáti Perlaszon, a Család napjai elnevezésű rendezvényen vett részt.

Az N1 meg is kérdezte az ott tartózkodó családügyi minisztert, Milica Đurđević Stamenkovskit és a kormányfőt, Miloš Vučevićet, mit gondolnak a belgrádi büszkeségnapi felvonulásról.

A szerb kormányfő szerint a családot, mint intézményt megtámadták. A kérdésre, miszerint támogatja-e az azonos neműek házasságát és családalapítását, Vučević nagyon egyértelmű választ adott:

– Ezek azok az értékek (a hagyományos értékek), amelyekben én hiszek. Nem mondhatok olyat, amiben nem hiszek. Én abban a családban hiszek, amely ma itt képviselteti magát Perlaszon

– mondta a kormányfő, aki még hozzátette, hogy a változás akkor következik majd be, amikor más vezeti az országot.

Đurđević Stamenkovski úgy véli, hogy a kormány nyitott mindenki igénye irányába, de ő maga nem nyitott mindenre.

– Az én álláspontom az, hogy a házasság intézménye férfi és nő közötti szövetség

– mondta a miniszter, aki a hagyományos családban hisz, bár azt nem tagadta, hogy mások is léteznek, de elfogadni, úgy tűnik, nem akarja őket.

Eljegyzés a 2024-es séta végén

Az LMBT közösség követelései 10 éve nem változtak: kérik az azonos neműek szakszervezeteiről szóló törvény elfogadását, a nemi identitásról és az interszexuális személyek jogairól szóló törvény elfogadását, az állami hatóságok gyors és megfelelő reakcióját, valamint a kormány képviselőinek nyilvános elítélését az LMBT közösséggel szembeni gyűlöletkeltéssel és gyűlölet által motivált bűncselekményekkel kapcsolatban.

2024 09 09 141311

Kapcsolódó cikk

2022: HOL VOLT VUČIĆ? A szerb elnök első nagy veresége és Ana Brnabić színeváltozása

A szombati büszkeségnapi felvonulás ezúttal nagyobb incidens nélkül zajlott le a szerb fővárosban. A rendezvényt nagyszámú rendőr biztosította. Tucatnyian próbáltak skandálni a rendezvény ellen, de nem engedték őket a sétálók közelébe. A Zöld-Baloldal ellenzéki párt pedig a kormányépület második emeletéről szivárványszínű zászlót engedett le, így jelezte, támogatja a törekvéseiket és jogaik érvényesítését.

Egy templom mellett elhaladva valaki tömjénnel próbálta volna „gyógyítani a beteg tömeget”, de őt csak kifütyülték, a séta békésen zajlott tovább. A rendezvény végén a Manjež parkban két fiatalember eljegyezte egymást, és a tömeg ovációkkal fogadta az eseményt.

A szerb kormány a demokrácia megvalósulása címszó alatt mostanság megtűri a büszkeségnapi sétát évente egyszer, a rendezvény végén nagyot sóhajt, és megállapítja, hogy most egy évig nyugodt lehet. A mindennapokban viszont még mindig aktivistákat támadnak meg a másságuk miatt, Ana Brnabić pedig már nem miniszterelnök, hogy „védelmezze őket”!