Szerbia gyorsreagálású sajtóbrigádokat szervez a külföldi média figyelésére

A szerb kormányzat már nemcsak a hazai média felett akar ellenőrzést gyakorolni, hanem a külföldi médiát is ki akarja oktatni a „szerb igazságról”. Az erősen kormánypárti és a kilencvenes évek retorikáját követő belgrádi Novosti arról számolt be, hogy az „újítás” része a kormányzati Közéleti és Kulturális Diplomáciai Iroda által kidolgozott stratégiának, amelynek célja Szerbia kultúrájának és értékeinek népszerűsítése, valamint az ország nemzetközi megítélésének javítása. A sajtóbrigádok feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérjék a külföldi médiában megjelenő tartalmakat, és minél gyorsabban reagáljanak a felmerülő „hamis hírekre”. Ezen az országimázs javítását célzó projekten az angol, francia, német és olasz nyelvterületekhez értő médiaszakemberek dolgoznak majd. A projekt indítása önmagában annak a beismerése, hogy Szerbiának, illetve a jelenlegi szerb vezetésnek nincs jó híre a világban, amivel Belgrádban is tisztában vannak.

Gyorsreagálású sajtóbrigádok

A Szerbiáról külföldön megjelenő hírek figyelése eddig a nagykövetségek és az attasék feladata volt, ám a most létrejövő „specializált csapatok” sokkal éberebben és alaposabban elemzik majd a Szerbiáról megjelenő külföldi médiatartalmakat, ugyanakkor azonban nem mondanak le a külügyminisztériummal és a diplomáciai képviseletekkel történő együttműködésről sem.

Arno Gujon, a projektet kezdeményező iroda igazgatója a Novosti című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg zajlik azoknak a szakembereknek a kiválasztása, akik csatlakoznak majd ezekhez a csapatokhoz.

Arno Gujon, aki ezt a „nagyszerű” ötletet megfogalmazta, illetve adta hozzá a szerb hangját és arcát(Forrás: RTV)

A „projektmenedzser” arra számít, hogy az év végéig bevetésre készen állnak az angol, francia és német nyelvű csapatok, és reményei szerint az olasz nyelvű is.

Gujon elmondta, hogy minden csapatban több újságíró lesz, akik vagy az adott országokból származnak, vagy a diaszpórában élő, ott született szerbek, akik jól ismerik a nyelvet és az adott ország kultúráját.

Néhány ország esetében több munkatársat is alkalmaznak, különösen az angol és francia nyelvterületeken. Feladatuk az lesz, hogy figyeljék a szülőföldjükön megjelenő összes hírt, nemcsak az adott országban, hanem bárhol a világon, ahol az általuk ismert nyelvet használják a médiában.

De nemcsak ébernek kell lenniük, mert a „hamis hírek” esetén gyorsan kell reagálniuk, akár cáfolatokkal, akár saját cikkek publikálásával. Emellett proaktívan is tevékenykedhetnek, és olyan információkat közölhetnek Szerbiáról, amelyek pozitív kontextusban mutatják be az országot.

Gujon kiemelte, hogy ezzel várhatóan csökken a Szerbiáról megjelenő hamis hírek száma, mivel az ilyen jellegű írások mostantól a „gyorsreagálású sajtóbrigádok” figyelmébe kerülnek, amelyeknek lehetőségük lesz időben reagálni rájuk.

A szerb igazság

A projekt vezetője szerint Szerbia a sajtóbrigádokkal azt szeretné elérni, hogy „azok, akik megszokták, hogy hazugságokat és negatív híreket közölnek a Balkánról, így Szerbiáról is, tisztában legyenek azzal, hogy minden esetben érkezik a válasz, vagyis a reakció nem marad el”.

Gujon hozzátette ugyanakkor: tisztában vannak azzal, hogy „nem tudják csökkenteni azok ellenszenvét, akik karriert építettek a szerbellenes publikációikra”, de mostantól legalább lehetőségük lesz minden egyes hazugságra reagálni.

Vajon így néz-e majd ki a belgrádi Houston, ahonnan a gyorsreagálású brigádokat vezérlik?

Megfogalmazása szerint ezentúl rendszeresen, napi szinten készítenek sajtószemlét, hogy pontosan tudják, mi minden jelenik meg Szerbiáról, és biztosítsák, hogy „a történet másik oldala is hallható legyen”, vagyis eljusson az olvasóhoz.

Ennek érdekében olyan embereket mozgósítanak, akik képesek „nyilvánosan megvédeni az igazságot Szerbiáról”. Mindez része a digitális diplomácia fejlesztésének, ami az ország „jó hírnevének” javítására irányul az egész világon.

A Novosti itt emlékeztet Aleksandar Vučić szerb elnök nemrégi kijelentésére, miszerint az állam, mármint az ő adatai szerint, az elmúlt 25 hónapban több mint tízezer hamis információt tartalmazó cikk jelent meg Szerbiáról.

Vučić mindezt a brit Telegraph cikkére reagálva mondta, amelyben azzal vádolták meg, hogy inváziót készít elő Koszovó és Metóhia (ez a következetes szerb szóhasználat Koszovó vonatkozásában) ellen, amivel kapcsolatban a brit lap Albin Kurti azon állítására hivatkozott, hogy „Szerbia patkó alakú bázisokat épít.”

– Ezt a hazugságot holnapra egy újabb követi, és így megy ez a végtelenségig. Lehetetlen, hogy naponta többször is cáfoljuk az ilyen ostobaságokat és képtelenségeket. Ezért, szerbiai polgárok, dolgozzunk, küzdjünk, és szeressük Szerbiát mindennél jobban

– adta ki a jelszót a szerb elnök, aki azonban mégis megpróbálja a lehetetlent, mert meglehet, hogy Gujon az ötletgazda, de a kezdeményezés minden bizonnyal Vučićtól származik, hiszen a kilencvenes évekből van tapasztalata bőven a sajtó megregulázásában, Slobodan Milošević rendszerében ugyanis tájékoztatási miniszter volt.

A szerb elnök a regionális médiumok Srebrenicával kapcsolatos írásairól is beszélt, amelyek az ENSZ-közgyűlés határozatának elfogadása előtt és után jelentek meg, és ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „szervezett hazugsággyárak” működnek Szerbia ellen, pedig ő egyértelműen a béke megőrzésének szükségességéről beszél.

A tisztánlátás érdekében azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hírt megjelentető belgrádi kormánypárti Novosti főszerkesztője az a Milorad Vučelić, aki a kilencvenes években a háborús és egyéb bűnök elkövetésével megvádolt Slobodan Milošević volt jugoszláv és szerb elnök médialakája volt, tőle örökölte meg Aleksandar Vučić.