Connect with us

Szerbia

A terrorizmus nem a vallásban gyökerezik – mondja a szabadkai muszlimok vezetője

Ugyanolyanok a mindennapjaink, ugyanazok a problémáink, mint mindenki másnak a városban. A mecset nemcsak a muszlimoké, hanem a szabadkaiaké. Ha valaki megkérdezi tőled, hogy van-e mecsetetek otthon, azt mondod, hogy van, nem igaz? Ahogyan az ortodox templom, a zsinagóga, a ferences templom mind a szabadkai épített és vallási örökség része. Így mi is szeretnénk hozzájárulni ehhez a sokszínűséghez, és a mecset által és a vallásunk gyakorlása által megmutatni, hogy kik is vagyunk – mondta a több, mint tízezer szabadkai muszlim vezetője a BALK-nak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A legfőbb feladatunk jónak lenni egymással, jót tenni az életben, segíteni egymáson - mondta Ibazer Uzerei, a szabadkai muszlimok vezetője a BALK-nak nyilatkozva
A legfőbb feladatunk jónak lenni egymással, jót tenni az életben, segíteni egymáson - mondta Ibazer Uzeiri, a szabadkai muszlimok vezetője a BALK-nak nyilatkozva (Fotó: Tómó Margaréta)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 3 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A szabadkai iszlám közösség vezetője szerint a Belgrádban történt, és terrorista támadásnak nevezett bűncselekmény semmi más, csupán terrorizmus, a terrorizmus pedig nem a vallásban gyökerezik – sem az ortodoxban, sem a katolikusban, sem az iszlámban. Az iszlám közösség mintegy 800 tagot számlál Szabadkán, ami azt jelenti, hogy a családtagokkal együtt több mint tízezer muszlim élhet az észak-bácskai városban. Szélsőséges nézetek viszont nincsenek, van ehelyett együttélés, megértés, mondja a BALK.hu-nak a közösség vezetője.

A szabadkai mecset – a kék-fehér remekmű

A mecset előtt fogad Ibazer Uzeiri, a szabadkai iszlám közösség vezetője. Miután levetjük a cipőnket, és én határozottan belépek a mecsetbe, ahol imádkozni szoktak, Ibazer megilletődötten kérdezi tőlem: Nem fél? Annyira meglepődöm a kérdésen, hogy kérdéssel válaszolok: Miért? Félnem kellene?

Miközben a mecsetben sétálunk és közben beszélgetni kezdünk, azon gondolkodom, hogy ilyen puha szőnyegen talán életemben nem jártam, s akárhány mecsetben voltam eddig, hasonlót nem láttam és éreztem.

– Vannak, akiknek még ez sem elég. Olyan szőnyeget kérnek egyes hívők, hogy belesüppedhessenek bokáig

– mondja, miután megjegyzem, hogy nagyon puha a szőnyeg.

– Én ilyenkor erre azt szoktam nekik mondani, hogy jöjjenek el velem a Zorka (műtrágyagyár) környékére (Szabadka városrésze, ahol kifejezetten sok a szegénysorsú muszlim), nézzék meg, milyen körülmények között élnek a testvéreink.

Muhajir – a betelepülő, menekült

A szabadkai mecset a Muhajir nevet viseli, arabul a szó menekültet, kivándorlót, betelepülőt jelent.

A szabadkai "kék dzsámi"

A szabadkai “kék dzsámi” (Fotó: Tómó Margaréta)

Ibazer azt mondja, amikor 2008-ban megépült a dzsámi, nevet kellett neki adni, s a muhajir jelentésében mindenki megtalálta magát, akárhonnan is érkezett Szabadkára.

Hiszen az iszlám közösség tagjai nem egy nemzetiségűek – vannak romák, bosnyákok, arabok és mások is, akik muszlimnak vallják magukat. A mecset egyébként a Kárpát-medence első modern, kupolával és minarettel ellátott iszlám közösségi központja.

Tornya 15,7 méter magas, egy idei terv szerint két méterrel szeretnék megemelni, hogy 17,7 méter magas legyen. Az iszlám közösség egyébként 2000-ben alakult, mert a mindennapi életben szükség volt rá.

– Az iszlám közösség tagjai itt dolgoztak, itt alapítottak családot, befogadták őket a helyiek, és szükségét érezték annak, hogy közösséggé alakuljanak

– meséli Ibazer.

Az imaterem

Az imaterem (Fotó: Tómó Margaréta)

Azt mondja, eltelt egy bizonyos idő, mire kialakult egy együttműködés a városvezetéssel, de amióta megtörtént a kapcsolatfelvétel, azóta nagyon jó az együttműködés.

A mecset építésének idején a közösségnek hatszáz jegyzett tagja volt, így akkortájt a becslések szerint a családtagokkal együtt mintegy 7-8000 muszlim élhetett a városban.

Mára a számuk több, mint megduplázódott. Ibazer szerint 800 háztartás van, átlagban minden háztartásnak 20 tagja van, így 10 és 20 ezer között van a muszlimok száma Szabadkán. Egyre többen költöznek ide, azt mondja, a temetőjükben – mert külön temetkezési helyük is van a Zentai úti temető egyik felében, – már alig van hely.

– A mecsetet egyébként az utóbbi időben egyre több iskola is látogatja szervezetten, civil szervezetek jönnek, és nagyon jó érzés, amikor elégedetten távoznak, és látom, hogy leomlanak az előítéletek

– teszi még hozzá Ibazer a muszlim közösséget jellemezve.

A muszlimokat befogadták Szabadkán

– Ugyanolyanok a mindennapjaink, ugyanazok a problémáink, mint mindenki másnak a városban. A mecset nemcsak a muszlimoké, hanem a szabadkaiaké is. Ha valaki megkérdezi tőled, hogy van-e mecsetetek otthon, azt mondod, hogy van, nem igaz? Ahogyan az ortodox templom, a zsinagóga, a ferences templom mind a szabadkai épített és vallási örökség része. Így mi is szeretnénk hozzájárulni ehhez a sokszínűséghez, s a mecset által és a vallásunk gyakorlása által megmutatni, hogy kik is vagyunk

– jelentette ki a szabadkai muszlimok vezetője.

– A legfőbb feladatunk jónak lenni egymással, jót tenni az életben, segíteni egymáson. Szabadkán tényleg van erre lehetőség. Aki itt él, annak megadatik, hogy a gyakorlatban is megélhesse a kultúráját, gyakorolhassa a vallását, elfogadók az emberek. Csak az emberen múlik, hogy él-e a lehetőséggel, senki sem akadályozza meg abban, hogy jót tegyen

– állapítja meg Ibazer, aki szerint a legnagyobb hangsúly a közösségükben a humanitárius munkán van, soha nem kérdezik, hogy milyen vallású az, aki segítséget kér, segítenek neki.

– Ha százezer dinárunk van (335 ezer forint), akkor mi a felét adományokra költjük. A migránsválság idején is segítettünk, nehéz volt megőrizni akkor az itteni közösséget, de segíteni kellett őket is. Sokukat itt temették el a mi temetőnkben. Voltak tragikus pillanatok, emberek haltak meg, de születtek is az úton. Soha nem néztük, hogy a bevándorlók közül ki volt muszlim, ki nem, csak segíteni akartunk.

Nem bántják őket, de ott van a levegőben, hogy történt valami

Amikor Ibazert arról faggatom, hogy a belgrádi terrortámadás milyen hatással volt, van a szabadkai iszlám közösség mindennapjaira, azt mondja, túl nagy hatással nincs, de mégis benne van a levegőben, hogy történt valami.

Mi is a vahhábizmus?

A vahhábizmus az iszlám egyik irányzata, amelynek fő gondolata az iszlám eszméinek megtisztítása a vallásra rárakódott idegen elemektől, és ezáltal a Korán eredeti tanainak feltétlen és következetes érvényesítése. Mozgalommá a 18. század közepén szélesedett. Követőinek 18. századi fanatikus, erőszaktól sem mentes fellépése és ideológiája napjainkig érezteti hatását az iszlám világban.

Lényeges jellemzője, hogy az iszlámon belül mint vallási áramlat, és nem mint szekta jelenik meg. Nem új tanokat és eszméket hirdet, hanem ellenkezőleg: azoktól akarja megtisztítani a vallást. Ibazer is azt mondja, hogy a média egyoldalú híradásai okozzák, hogy a közvélemény lassan az egész iszlám közösséget alapvetően fanatikus, terrorcselekményekre hajlamos, társadalmi változásokra képtelen vallási formációként bélyegzi meg. Ezt mondja több nyugati szakértő is: igazságtalan a terrorcselekményeket magához a valláshoz kötni.

Ibazer megjegyezte, hogy az IRA vagy az ETA atrocitásai kapcsán senki nem beszélt keresztény terrorizmusról, amíg a média a szélsőséges és gyakran különböző indíttatású muszlim elkövetők merényletei kapcsán iszlám terrorizmustól visszhangzik. Vahhábista közösségek egyébként vannak Szerbiában is, a Sandžak, Novi Pazar, Tutin, Sjenica környékén. Mindössze 200 kilométerre Belgrádtól, Bosznia és Hercegovinában van a Gornja Maoča nevű település és közösség, ahol kamerákat és újságírókat sem látnak szívesen. A közösséget több mint tíz éve folyamatosan összeköttetésbe hozzák az iszlám szélsőségesekkel.

Azt mondja, látta, hogy a szabadkai Zsinagógát most rendőrök őrzik, és ez már alapból azt az érzést kelti az emberben, hogy valami nincs rendben. (A két épület között mintegy ötszáz-hatszáz méter, illetve két utca van.)

2014-ben egyébként a szabadkai mecset ellen is követtek el támadást, valaki megpróbálta felgyújtani a bejáratot, több alkalommal összefirkálták, sokáig rendőrautó állt az épülettel szemben, őrizve a biztonságot.

A kérdésre, miszerint mi a véleménye, hogy az iszlámot egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe a terrorcselekményekkel, valamint az iszlámhoz több szélsőséges és erőszakos szervezetet, mozgalmat kötnek, Ibazer határozottan válaszolta, hogy a terrorizmus önmagában terrorizmus, az nem a pravoszláv, nem a katolikus, nem az iszlám vallásban gyökerezik.

Szerinte az emberek felelőtlenek, amikor nyilatkoznak ezekben az ügyekben, mert a terrorista nem lehet más, csakis terrorista, és amikor valaki azzá válik, már nincs joga arra a jóra hivatkozni, amiben például én hiszek, amin az én hitem alapul.

– Rosszá váltál – nekünk mindannyiunknak kötelességünk küzdeni a rossz ellen, a feszültség ellen, teljesen mindegy, hogy milyen formában jelenik meg. A rossz ellen küzdeni kell és itt minden embernek van felelőssége. A belgrádi esemény egy egyén eszement tette volt

– nyilatkozta a BALK-nak Ibazer, aki úgy érzi, hogy neki emiatt nem kell magyarázkodnia, hiszen az iszlám közösségnek, a muszlimoknak ehhez a cselekedethez, ehhez az eseményhez semmi közük sincs.

– Ez nem befolyásolja a mi gondolkodásunkat sem. A Jóisten most vizsgáztat bennünket, hogyan reagálunk mindannyian, akár egyénként, akár közösségként erre a tettre. Nagyon fontos, hogy felelősségteljesen viszonyuljunk egymáshoz és ehhez az egész történethez

– mondta a több mint tízezer lelket számláló szabadkai muszlim közösség vezetője.

Ibazer negyven éve él Szabadkán: tudja, hogyan lélegzik a város, és nem is érzi magát kívülállónak, ugyanolyan szabadkai ő is, mint bárki más.

A mecset nemcsak a muszlimoké, hanem a szabadkaiaké. Ahogyan az ortodox templom, a zsinagóga, a ferences templom, mind a szabadkai épített és vallási örökség része

A dzsámi nemcsak a muszlimoké, hanem a szabadkaiaké. Ahogyan az ortodox templom, a zsinagóga, a ferences templom, mind a szabadkai épített és vallási örökség része

Azt mondja, az Úr eredeti szavai vezérli a muszlimokat, ami meghatározza, hogyan kell a közösségnek viselkednie, mi a család, mit jelent a szomszéd. Az írás azt mondja, hogy “ha nem vagy hálás az embereknek, akkor Istennek sem tudsz hálát adni”.

Ibazer szerint a média él vissza azzal, hogy az iszlám közösséget kiegyenlítik a terrorizmussal.

– Az emberek hol szedik össze a rosszat, hol térnek le az útról, mi éri őket a mindennapokban, azt nem lehet tudni, de a mecsetben, a Koránban, az imában erre utaló jelet, mondatot nem lehet találni

– magyarázza Ibazer, majd még megismétli.

– Sem az iszlámban, sem más vallásban nincs gyökere a rossznak.
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 3 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava