Connect with us

Macedónia

Az új macedón miniszterelnök hatalmas szélerőműpark építését jelentette be

Nem erre megy az egymilliárd! Az új macedón miniszterelnök közlése szerint az Alcaraz Energy egy 400 MW kapacitású szélfarmot létesít Észak-Macedónia délkeleti részén Karbinci, Radovis és Stip környékén. A beruházás összértéke több, mint 500 millió dollár, az építkezés várhatóan 2026-ban kezdődik meg

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Hrisztijan Mickoszki megtette az első nagy bejelentését, mert a haza azt követeli, hogy szélerőműparkot építsenek
Hrisztijan Mickoszki megtette az első nagy bejelentését, mert a haza azt követeli, hogy szélerőmű parkot építsenek (Forrás: Lider)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 2 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A Balkán egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb szélerőműparkja épülhet Észak-Macedóniában. Hrisztijan Mickoszki macedón miniszterelnök, aki hétfőn vette át ezt a posztot, ígéretéhez híven kedden máris egy hatalmas projektet jelentett be Daniel Calderonnal, az Alcaraz Energy társalapítójával és vezérigazgatójával közösen. Mickoszki közlése szerint az Alcaraz Energy egy 400 MW kapacitású szélfarmot létesít Észak-Macedónia délkeleti részén Karbinci, Radovis és Stip környékén. A beruházás összértéke több, mint 500 millió dollár, az építkezés várhatóan 2026-ban kezdődik meg.

A térség legnagyobb beruházása

Mickoszki a bejelentés alkalmával arról beszélt, hogy a beruházás Észak-Macedónia legnagyobb ilyen jellegű projektje lesz, és egyben a Nyugat-Balkánon is az egyik legnagyobb befektetésnek számít a maga nemében.

A macedón miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a nyugat-balkáni ország kapacitása ötszörösére növekszik, amikor a szélerőművek teljesen működőképesek lesznek. A teljes beruházás pénzügyi lezárása és a szükséges engedélyek megszerzése várhatóan 2025-re fejeződik be, az építkezés pedig 2026 elején kezdődik.

Macedón sajtójelentések szerint Mickoszki hozzátette, hogy ez a legnagyobb beruházás, amit valaha is megvalósítottak ezen a téren Észak-Macedóniában, és ezzel megkezdődik annak a kormánypolitikának a végrehajtása, ami az energiafüggetlenség megteremtésére irányul.

– Különböző energetikai beruházások révén Észak-Macedónia képes lesz saját lakossága számára áramot termelni, a többletet pedig a jó hálózati kapcsolatok révén értékesíteni tudjuk szomszédainknak. A délkelet-macedóniai szélerőműpark ötszörösére növeli az ország megújuló energiaforrás-kapacitását

– jelentette ki a szkopjei kormány elnöke, aki szerint a fővárostól 75 kilométerre délkeletre tervezett erőműfarm – amely jelentősen csökkenti az ország üvegházhatású gázkibocsátását – több mint 100 000 háztartás számára biztosít tiszta elektromos energiát, valamint évente 670 000 tonnával mérsékli az ország CO2-kibocsátását.

A tervek szerint a projekt megvalósítása során mintegy 50 szélerőmű telepítésére kerül sor, ami évente 1,1 millió köbméter víz megtakarítását teszi lehetővé.

Ez lesz a legnagyobb!?

Daniel Calderon, az Alcaraz Energy társalapítója és vezérigazgatója felszólalásában “örömmel jelentette be”, hogy a Nyugat-Balkán legnagyobb szélerőmű parkjának elindításával tiszta és megfizethető elektromos energiát biztosítanak, és egyúttal munkahelyeket is teremtenek. Az előbb idézett miniszterelnök 630 munkahelyről beszélt.

– Az Alcaraz Energy potenciált lát Észak-Macedóniában, kiváló helyszínt az ilyen beruházások számára, így hozzájárulhat a megújuló energiaforrások kapacitásainak növeléséhez

– mondta a vezérigazgató, aki úgy fogalmazott, hogy “izgatottan várják a kiváló együttműködést a kormánnyal és a helyi közösségekkel”, amihez még hozzátette, hogy cége fenntartható infrastruktúrát épít a fejlődő piacokon, miközben bevételt generál a befektetők számára is.

A lila csirkebeles Hrisztijan Mickoszki, középen a rózsaszín nyakkendős Daniel Calderon

A lila csirkebeles Hrisztijan Mickoszki, középen a rózsaszín nyakkendős Daniel Calderon (Forrás: X platform, Hrisztijan Mickoszki)

Macedón médiajelentések szerint a beruházás nemcsak Észak-Macedónia elektromos energia termelési kapacitásának növeléséhez járul hozzá, hanem a régió energiaügyi szektorának biztonságához és stabilitásához is.

Észak-Macedónia jó hálózati kapcsolatai Görögországgal, Bulgáriával, Szerbiával és Koszovóval hozzájárulnak az elektromos energia hiányának csökkentéséhez és támogatják a megújuló energiaforrásokra való átállást a Nyugat-Balkánon és Délkelet-Európában.

Bujtatott kínai befektetés?

Az Alcazar Energy egy független alap, amelynek székhelye Luxemburgban van, a tanácsadó csapata pedig Dubaiban található, így erősen kötődik ahhoz a régióhoz, miután hét szélerőmű és napelem projektet fejlesztett ki Jordániában és Egyiptomban, összesen 411 MW kapacitással, vagyis szinte pontosan annyival, mint amennyit az észak-macedóniai erőműpark egymagában állít elő, ha megvalósul.

Az Alcazar Energy két befektetési alapot hozott létre – Alcazar Energy Partners I (AEP-I) és az Alcazar Energy Partners II (AEP-II) – annak érdekében, hogy tőkét vonjon be, és projekteket finanszírozzon a megújuló energiaforrások terén. Ezek az alapok különböző időszakokban indultak és különböző projekteket céloztak meg.

A kínai állami tulajdonban lévő China Three Gorges South Asia Investment Ltd. (CSAIL) 2021-ben teljes egészében felvásárolta az Alcazar Energy Partners I (AEP-I)-t. A CSAIL a China Three Gorges Corporation (CTG) leányvállalata.

Ez a tranzakció lehetővé tette a CSAIL számára, hogy kiterjessze üzleti tevékenységét a Közel-Kelet és Észak-Afrika megújuló energia piacaira. Az Alcazar Energy Partners portfóliója öt napenergia és két szélerőmű projektet tartalmazott Egyiptomban és Jordániában.

Az anyacég, vagyis a CTG építette a Három-szurdok gátat, ami miatt annak idején mintegy 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Ez a kitelepítés szebbik megfogalmazása, mindenesetre ma már a China Three Gorges úgy hirdeti magát, mint a világ legnagyobb tiszta energia csoportja és a legnagyobb vízerőmű vállalata.

Az Alcazar Energy Partners II (AEP-II) – amely egyelőre nincs kínai kézen – 490 millió dollárnyi tőkét vonzott be, és azzal a céllal jött létre, hogy további megújuló energiaforrás-projekteket fejlesszen a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Törökországban és Kelet-Európában.

Az Alcazar Energy közlése szerint a támogató befektetők között olyan neves intézmények találhatók, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB) és az International Finance Corporation (IFC).

Ebben az esetben nem szabad szem elől téveszteni, hogy az AEP-II-ben támogatóként megjelenő Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB) ugyan nem kizárólag kínai bank, hanem egy nemzetközi pénzügyi intézmény, viszont Kína az alapítója és a legnagyobb részvényese.

Az AIIB székhelye Pekingben van, bár hivatalosan a bank működését nem kizárólag Kína irányítja: a döntéshozatalban minden tagállam részt vesz, és – ez fontos – a projektek finanszírozása nem kizárólag Kínára korlátozódik.

Az AIIB egyelőre 40 millió USD-vel járult hozzá az AEP-II alap első zárásához, ami egy jelentős befektetés az alap teljes 490 millió USD értékű zárásában. Ez az összeg az alap összértékének körülbelül 8%-át teszi ki.

Az AIIB befektetése nemcsak pénzügyi támogatást jelent, hanem növeli az alap vonzerejét más intézményi befektetők számára is. Az AIIB részvétele segít további tőkét mozgósítani, és hozzájárul a projekt “hitelességéhez és megbízhatóságához”.

Az egész Balkánon terjeszkedne

Nyilván nem jó hír a hasonló témában utazó helyi és közép-európai befektetők számára, hogy az Alcazar Energy az AEP-II által az egész Nyugat-Balkánra szeretné kiterjeszteni a tevékenységét, ami vonatkozik Szerbiára, Koszovóra, Albániára, Montenegróra és Bosznia-Hercegovinára, vagyis mindazokra a nyugat-balkáni országokra, amelyek felé az Európai Unió több, mint húsz éve (Thesszaloniki Nyilatkozat) járja a pávatáncot.

A montenegrói igazgató (Forrás: Alcazar Energy)

A montenegrói igazgató (Forrás: Alcazar Energy)

Az Alcaraz Energy egyik legnagyobb projektje – mint láthattuk – Észak-Macedóniában található, de a cég megjelent már Montenegróban, ahol megszerezte a jogokat egy 118 MW-os szélerőmű park projekthez, ennek megvalósítása során együttműködik a helyi Simes Inženjering és Sistem MNE cégekkel.

Egyelőre nincsenek nyilvános információk arról, hogy az Alcaraz Energy tárgyalt volna Szerbia kormányával, Aleksandar Vučić elnökkel vagy éppenséggel Siniša Mali pénzügyminiszterrel, de ez Szerbia esetében nem jelent semmit, viszont arról sem tudni, hogy konkrét megbeszéléseket folytatott volna Koszovó kormányával.

Az áramhiánnyal küszködő Koszovóban 2023 végén lépett hatályba a megújuló energiaforrásokra vonatkozó törvény, amelynek célja a jogi és szabályozási keretek megteremtése a megújuló energiaforrásokba történő befektetések bevonzására. A törvény lehetővé teszi új, széleskörű aukciók és versenyeljárások indítását a megújuló energia kapacitások növelésére.

A pristinai kormány célja, hogy az évtized végére az energiaigény 35%-át megújuló forrásokból fedezzék, és 32%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ennek részeként Koszovó 150 MW-os szélenergia aukciót is tervez, amely része annak a nagyobb tervnek, hogy a következő két évben 950 MW új megújuló energia kapacitást adjanak hozzá az ország hálózatához. Ezek a projektek összesen 1,2 milliárd euró befektetést igényelnének.

A jelenleg elérhető információk szerint az Alcaraz Energy nem folytatott nyilvános tárgyalásokat vagy projektek-megbeszéléseket Bosznia-Hercegovinával és Albániával, legalábbis a jelenleg elérhető információk szerint. Mindkét ország aktívan fejleszti megújuló energiaforrásait, és több jelentős projekt van folyamatban itt is, ott is, de ezzel majd akkor foglalkozunk, amikor esetleg aktuális lesz.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 2 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava