Oda a függetlenség? Egyre inkább szorongatják a sajtót Szerbiában

Évről évre csökken a médiaszabadság Szerbiában, az év eleje óta pedig napról napra nyomon követhető, hogyan szorongatják a sajtót – erről tanúskodik minden hazai és nemzetközi felmérés, valamint a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének éves jelentése is, amely a 2023-as évet vizsgálta. Nem csoda, hogy a 2024-es év eleje óta szinte napról napra tetten érhető, hogyan fogy és szűkül a médiaszabadság, hiszen két választást is tartottak az elmúlt bő fél évben. A sajtó helyzete sajnos semmivel sem jobb és könnyebb Vajdaságban, s azon belül a kisebbségek esetében sem.

A törvények jók, az alkalmazás csapnivaló

Szerbiában az élet több területén is érvényes, hogy meglehetősen jó törvények garantálják a jogainkat, az alkalmazásnál azonban általában beletörik a bicskánk az ügyeinkbe, így a törvény által garantált sajtószabadság és közérdekű tájékoztatás kérdésébe is.

A köztájékoztatásról és médiáról, valamint az elektronikus médiáról szóló törvények 2023 novembere óta vannak érvényben, és ezek a törvények, ha nem is teljes egészében, de nagyrészt összehangoltak az európai és nemzetközi előírásokkal.

Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy hiába van minden papírra vetve, ha annak az alkalmazása nem megy a gyakorlatban, és tulajdonképpen senki sem követi nyomon és nem kéri számon, ha az adott törvényt megszegi valaki. Egyébként az új, 2023-ban elfogadott törvény születési folyamatával is voltak gondok, hiszen nem volt megfelelő kommunikáció a szakma képviselőivel.

Így fordulhatott elő, hogy bár vannak a törvénynek pozitív oldalai, vannak olyan szakaszai is, amelyek nincsenek összhangban a „médiastratégiával”.

A független újságírók célpontokká váltak

Napról napra nehezebb az újságírók helyzete, erről tanúskodnak azok az adatok, amelyeket a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete gyűjtött, és az újságírókat ért támadásokat jegyzik.

2023-ban 11 fizikai támadás és 46 komoly fenyegetés érte az újságírókat. Ehhez képest a 2024-es adatok még elrettentőbbek, hiszen az idei év első három hónapjában a fenyegetések száma elérte a 38-at, ami az előző évi adatokhoz viszonyítva háromszor több az év első három hónapjában.

A Belgrádi Felsőbíróságon tavaly több mint hétszáz feljelentést tettek az újságírók ellen, de arról nincs pontos adat, hogy hány politikus vagy magas pozícióban lévő személy indított pert a médiadolgozók ellen.

Az viszont aggodalomra ad okot, hogy a magasabb pozícióban dolgozókat enyhébb büntetéssel sújtják, ha az újságíró tesz feljelentést ellenük, holott a 2023-ban elfogadott törvénynek garantálnia kellene, hogy a hivatalos funkciót ellátó személlyel szemben erősebb lehessen a kritika.

Mi a helyzet helyben és a kisebbséggel?

S mielőtt az olvasó azt gondolná, hogy csak azok az újságírók vannak kitéve fenyegetésnek, akik a szerb fővárosban vagy esetleg nagyobb médiaházaknál dolgoznak, el kell árulnunk, hogy téved, hiszen sajnos több példa is van a közelmúltból a vajdasági magyar tájékoztatás háza táján is arra, hogy a politikusok átlépnek bizonyos határokat. Akár szándékosan próbálják félrevezetni a nyilvánosságot.

Például Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt állította, hogy megszervezték az Első Délvidéki Médiatalálkozót, ahová minden Vajdaságban tevékenykedő sajtó képviselőjét meghívták és megszólították. Csak épp a függetlenek maradtak ki: a Sajtószabadság Alapítvány, az Észverés, az Átlátszó Vajdaság újságírói.

Pásztor Bálint a választásokat követően „borult ki” a közösségi oldalán azon, hogy a független sajtóorgánumok elemezték a választási eredményeket. Tekintettel arra, hogy neki nem tetszett, ahogyan a számokat és tényeket egymás mellé sorakoztatták, Pásztor idézőjeles, úgynevezett oknyomozóknak nevezte őket, és többféle módon próbálta meg szakmaiságukat kérdőre vonni, diszkreditálni őket.

Erre reagált a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete is, aki szerint megengedhetetlen és veszélyes, ahogyan Pásztor a magyar újságírókat fenyegeti, és azt követelte tőle, hogy kérjen bocsánatot.

Natalija Jakovljević, „ködeltakarító” szerint a tortából a legnagyobb szeletet a rezsim televíziói kapják (Forrás: Magločistač)

Natalija Jakovljević, a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete szabadkai megbízottja és a Magločistač (Ködeltakarítás) helyi független portál szerkesztője, aki a helyi sajtó helyzetét és az újságírókhoz való viszonyulást is követi, a BALK.hu-nak elmondta, hogy a független sajtó kisebbségben van helyben, és nehezebb körülmények között élnek a független újságírók, de nincsenek sokkal jobb helyzetben a hatalomhoz közel állók sem.

– A független újságírók helyzete Szabadkán nagyon nehéz, mert projektfinanszírozásból élnek, többnyire az Európai Unió által finanszírozott projektekből. Ez a pénz nem elegendő egy média fenntartásához, hiszen az anyagi támogatás nem folyamatos, ezért legalább két projektre van szükség egyidőben, hogy biztosítsák az újságírók minimális fizetését vagy honoráriumát

– mondta Jakovljević, aki szerint az újságírók gyakran több munkát is végeznek az anyacégüknél, de dolgoznak más médiánál, illetve a médián kívüli más munkát is elvállalnak, ezért nincs munkaidejük.

A sorsuk meglehetősen bizonytalan, és annak ellenére, hogy vannak hosszútávú terveik, nagyon kérdéses, hogy sikerül-e megvalósítani ezeket a terveket, és sikerül-e a teljes szerkesztőséget megtartani. A pénzügyi bizonytalanság, mondhatnám, a független újságírás legnagyobb ellensége és terhe.

Aztán jelen van még a nyomásgyakorlás is bizonyos helyekről, akik próbálják befolyásuk alá vonni ezeket a médiaházakat. A hatóságokhoz közeli médiában dolgozó újságírók rendszeres fizetést kapnak, és nem kell aggódniuk, hogy megkapják-e a bérüket. Persze azok a fizetések nem magasak, átlagos bérek.

Az újságírók azonban ezekben a médiákban nem végezhetik munkájukat úgy, ahogyan a független professzionális média teszi. Többnyire nem ásnak bele a kényes témákba, felületesen tudósítanak, nem közölnek elemző írásokat, és vannak olyan munkatársaik is, akik csak „mikrofonállványok”, írják, amit mondanak nekik.

Szabadkai seregszemle

Felvetődik a kérdés, hogy hány független médiaház van Szabadkán és hány kormányközeli?

– Szabadkán nagyjából 17 helyi média működik. Lényegesen nagyobb számban jelennek meg viszont a város forráselosztási pályázatain, mert ide pályázhatnak olyan médiumok is, amelyek alapítói polgári egyesületek, de nem láthatók a nyilvánosság számára. Ebből a számból mindössze 2-3 független média van, míg az összes többi közel áll a hatalomhoz

– mondta a Ködeltakarítás szerkesztője, aki szerint a politikusok általában nem szeretik a független médiumok álláspontját, mert nem tudják ellenőrizni őket, és nem tudják elrendelni, hogy mi jelenjen meg és mi ne.

– Az elmúlt kilenc évben a Magločistač portál bizonyos fokú tiszteletre és befolyásra tett szert. Válaszokat kapunk az illetékesektől, a várostól, cégektől, de vannak olyanok is, akik nem akarnak velünk együttműködni. Néhány évvel ezelőtt, amikor a szabadkai migránsválsággal foglalkoztunk, azzal fenyegettek meg minket, hogy lemészárolnak

– nyilatkozta Jakovljević, aki arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor Bálint sértegette a Sajtószabadság Alapítvány újságíróit, „úgynevezett oknyomozó újságíróknak” nevezte őket, akik úgy írnak, ahogy a „főnök” akarja.

– Nyilván magukból indulnak ki, mert ők valóban diktálják, hogyan működjenek azok a médiumok, amelyeknek alapítói a nemzeti tanácsok, és egyszerűen nem értik, hogy vannak olyan sajtóházak, amelyekben nincsenek főnökök, akik eldöntik, hogy az újságíróik miről írjanak

– véli Jakovljević.

Politikai alkalmasság

A városi médiapályázatokon a hatóságokhoz közeli, valamint a nemzeti tanácsokhoz közeli médiumok jutnak pénzhez, így a pénzt egy nemzeti kulcs szerint osztják szét a szerb, a magyar, a bunyevác és a horvát közösségek között, magyarázza Jakovljević.

Kapcsolódó cikk

ALMÁT ALMÁVAL, PONTYOT PONTTYAL! – Pásztor Bálint választási elemzése a Facebookon

Így működik ez Szabadkán és a többi településen is. A tortából a legnagyobb szeletet a rezsim televíziói kapják, Szabadkán konkrétan a Vladan Stefanović mögötti csoporthoz tartozó TV Subotica (Radio Subotica, Dani), valamint a Yu Eco RTV, majd a Pannónia Alapítvány és más elektronikus médiumok.

Az önkormányzat által minden évben meghirdetett pályázaton mintegy 40 médium nyer, ennyien osztják el a mintegy 40 millió dináros támogatást. Nyilvánvaló, hogy a költségvetésből való pénzszerzés kritériuma a konkrét médium politikai alkalmassága.

Jakovljević szerint a helyi független média számára a legfontosabb az egység és a kölcsönös támogatás, az egyes projektekben való közös fellépés, másrészt az újságírók szólásszabadsághoz való jogának védelme, az egymás támogatása, valamint az, hogy minden nyomásról nyilvánosan írjanak és beszéljenek, egymást támogatva.

Miközben a törvény megadja a lehetőséget arra is, hogy a polgárok minőségi, ellenőrzött információkhoz jussanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a mindennapokban döntéseket hozzanak és véleményt formáljanak az állam működéséről. Már csak azt kell kivárni, hogy a pozícióban lévő politikusaink is elkezdjék alkalmazni ezeket a törvényeket a gyakorlatban.