A szlovákiai magyarság elvesztette országos jelentőségét

Öt évvel ezelőtt még újdonságnak számított, hogy az induló 3 magyar lista egyike sem ugrotta meg a bejutási küszöböt az EP-választáson. A 2020-as és 2023-as parlamenti választási kudarcok után 2024-ben már nem számít meglepetésnek az immáron egy magyar lista sikertelensége, viszont érdekesség, hogy az idei EP-választásokon egy magyar jelölt nevét karikázták legtöbben az egész országban. Az EP-választásokon győztes Progresszív Szlovákia (PS) listavezetője, Ódor Lajos lesz az egyedüli magyar képviselő az Európai Parlamentben, miután sem a magyar kormány által támogatott Magyar Szövetség, sem a magyar jelöltet indító, európai irányultságú Demokraták nem érték el a parlamenti küszöböt, illetve a bejutó Hlas magyar jelöltje alig gyűjtött karikákat. A kudarc egyik oka, hogy a szlovákiai magyaroknak nem nagyon fült a foguk a választáshoz.

A magyar eredménytelenség

A 14 szlovákiai magyarlakta járás közül (az arányaiban magyarokat alig felvonultató három legnagyobb szlovákiai várost és környékét: Pozsonyt, Kassát és a Nyitrai járást nem számítva – itt a PS és a Smer kimagaslott a mezőnyből) egyedül a Szenciben haladta meg a részvétel a 34,38%-os országos átlagot, valószínűleg itt sem a magyaroknak, hanem a helyben taroló PS-nek köszönhetően, de a 30%-ot is csak az Érsekújvári és a Lévai járás érte el.

A magyar választók mozgósítása elsősorban az egyedüli magyar lista, a Magyar Szövetség számára lett volna fontos, hiszen nem nagyon számíthatott más nemzetiségű választókra, végül 3,88%-ra tellett tőlük.

Így szavazott Szlovákia az EP-választásokon (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal)

A Magyar Szövetség 3 járásban tudott győzedelmeskedni: a Dunaszerdahelyiben és a Komáromiban 40% fölötti eredménnyel, illetve a Rimaszombatiban (25%-kal), ezeken kívül még a Tőketerebesi járásban érte el a 20%-ot.

A Magyar Szövetség három járásban szerezte meg az első helyet (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal)

Az ezüstérmet jelentő második helyet a Nagykürtösi és a Tőketerebesi járásokban sikerült megszerezniük, a harmadik helyre a Lévai, az Érsekújvári, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járásokban futottak be. Az első 5-be ezen kívül csak a Losonci és a Nagymihályi járásban sikerült bejutniuk, a Szenciben és a Kassa-vidékiben még ide sem.

Az alacsonyabb részvétel ellenére még a 2023-as parlamenti választási eredményétől is elmaradt a magyar párt, pedig sokáig kitartó törzsszavazóira volt büszke. Ez azt jelenti, hogy még a saját korábbi szimpatizánsaik megtartása is problémát jelentett számukra, nem hogy az Európában gondolkodó magyarok megszólítása.

Ez utóbbi kihívást a választásokon győztes PS teljesítette. A 14 szlovákiai magyarlakta járás közül egyedül a Szenci járásban végeztek a saját maguk 27,81%-os országos átlaga felett. A Kassa-vidéki és a Lévai járásban nyerni tudtak, illetve a Dunaszerdahelyi, a Losonci, az Érsekújvári és a Rozsnyói járásokban is 20% fölött végeztek, még a legrosszabb déli járásuk, a Tőketerebesi is hozott nekik 13,92%-ot. A Tőketerebesi mellett a Rimaszombati és a Nagykürtösi járásban végeztek a harmadik helyen a Smer és a Magyar Szövetség mögött, mindenhol máshol behúzták az első két hely valamelyikét.

Ódor Lajos minden csütörtökön hírlevelet küld, de mégsem mondott csütörtököt (Forrás: Facebook, Ľudovít Ódor)

A Demokraták maguk 4,68%-ával nem csak országosan, de a magyar választókért vívott küzdelemben is alulmaradtak. Csak a Szenci és a Kassa-vidéki járásban érték el a bejutáshoz szükséges 5%-ot, minden más magyarlakta járásban a saját maguk átlaga alatt teljesítettek. Közülük két járásban fértek be az 5. helyre, mégpedig a Szenciben és a Dunaszerdahelyiben.

Az Európa-kritikus pártok közül a Magyar Szövetség mellett a Hlas is megpróbálta magyar jelölttel megszólítani a választókat. Ez részben sikerülhetett is, hiszen a Szenci, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és a Kassa-vidéki járásokon kívül minden magyarlakta járásban a saját átlaga felett szerepelt. Ennek ellenére a legjobb szereplése egy Nagymihályi járási 4. hely volt, a legtöbb helyen 5. erőnek számít csupán, kivéve a Dunaszerdahelyi és a Szenci járást, ahol még az első 5-be sem fért be.

Egyéni eredmények

A szlovák választási rendszer kiváló lehetőséget nyújt a választónak nem csak arra, hogy a számukra megfelelő politikai pártokat juttassák be az EP-be, de még a pártok listájának sorrendjébe is beleszólhat két preferenciaszavazatával. A Hlas listáján induló Pinke Loretta mindössze 5569 karikát szerzett, ami a listán belül is mindössze 5,25%-ra volt elegendő, ezért elég a 4 legsikeresebb magyar jelölttel foglalkoznunk.

A korábbi szakértői kormány volt elnökének, Ódor Lajosnak a nevét a PS-re leadott szavazatok 71,78%-án, összesen 294 944-en karikázták, Berényi Józsefet a Magyar Szövetség szavazatainak 54,87%-án, összesen 31 469-en, Orosz Örsöt a 41,04%-án, összesen 23 538-an preferálták, Hamran Istvánt, volt országos rendőrfőkapitányt a Demokraták választóinak 41,84%-a karikázta, összesen 28 958-an.

Ódor Lajosnak és Berényinek listavezetőként kötelező kör volt a karikák begyűjtése, ami látványosan Ódornak sikerült jobban. Hamran a listája második helyéről indulva jó eséllyel indult a második karika megszerzéséért és majdnem beelőzte saját listavezetőjét, a korábbi honvédelmi minisztert, Jaroslav Naďot és Berényit is. Orosz a harmadik helyről indulva ért el értékelhető eredményt.

Anyaországi hátszéllel is csak ennyire tellett (Forrás: Facebook, Magyar Szövetség)

Míg Berényi és Orosz a pártjaik révén szinte kizárólag magyar szavazatokért kilincseltek, addig Ódorra és Hamranra nem elsősorban nemzetiségi alapon szavaztak, már csak azért sem, mert máshonnét ismerték őket, korábban nem mozogtak kisebbségi ügyekben, és bár ők nem titkolják, sokan nem is tudják róluk, hogy magyar nemzetiségűek.

Abszolút számokat tekintve azonban Ódort kizárólag a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban tudta megverni a két magyar szövetséges csúcsjelölt, mindenhol máshol, még a Rimaszombatiban is a PS listavezetője vitte el a pálmát fölényesen. Berényi és Orosz csatáját Komáromot és Rozsnyót kivéve mindenhol a listavezető nyerte.

Hamrant szinte minden magyarlakta járásban megelőzte a Magyar Szövetség két legsikeresebb jelöltje, kivéve a Szenci járást, ahol mindkettejüknél sikeresebb volt és a Nagymihályit, ahol Oroszt előzte be. De hogy azért volt nemzetiségi megfontolása is az őt választóknak, azt az bizonyítja, hogy a listavezetőjével, Naďgyal folytatott kiélezett versenyét a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Lévai és az Érsekújvári járásokban is megnyerte.

Az etnikai politizálás vége

A magyar szempontból csúfos véget érő 2023-as parlamenti választást követően elemzők és közszereplők részéről is elhangzott, hogy véget ért az etnikai politizálás korszaka. A magyar kormányhoz közel álló és ennek megfelelően egyre Európa-szkeptikusabb Magyar Szövetség mégis egyedül vágott neki az EP-választásoknak, ráadásul ideológiai vonalat is húzott, amivel még tovább szűkítette a mozgásterét.

Ha a mostani 3,88%-os eredményhez hozzávesszük a 2023-as parlamenti választáson elért 4,38%-ot, illetve a köztársaságielnök-választás első fordulójában Forró Krisztián pártelnök 2,91%-os teljesítményét, elég nyilvánvaló, hogy önerőből nem fog összejönni az országos választásokon előírt 5%-os küszöbök megugrása.

Kapcsolódó cikk

Véget ért a magyar etnikai politizálás Szlovákiában?

A pártban tisztújításra készülnek, de ha nem történik nagyobb változás és nyitás a magyar kormánnyal és a Ficoval kritikusabb választók felé, akkor csak egy olyan szlovák párttal való összebútorozás hozhat számukra sikert, amely ideológiai szempontból is közel áll hozzájuk. Ilyen alapon a Smer, a Hlas, az SNS vagy a Republika jöhetne szóba, de a bizonytalan jövőjű Hlason kívül ezek a szlovák pártok nem túl toleránsak a kisebbségi közösségekkel szemben.

Ódor Lajos EP-képviselőként kikerül a szlovákiai magyar választók látóköréből, de a volt miniszterelnök eddig sem vett részt különösebben a szlovákiai magyar közösség építésében. Tőle nem nagyon lehet várni a Magyar Szövetséggel szembeni alternatíva kiépítését, talán a pártjából néhányan megpróbálhatnak új életet lehelni a párt gyakorlatilag eltűnt Magyar Platformjába.

Hamran István a karikákat számolgatva elgondolkodott politikai jövőjén. A jelöltségét támogató Magyar Fórummal együtt képezhetnek valamiféle nyugatbarát ellenpólust az orbáni elképzelésekkel szemben, de maguknak a Demokratáknak is még sokat kell küzdeniük az 5%-ért, arról nem is beszélve, hogy a Magyar Fórum és a Híd is mikropártokká váltak, még az EP-választásokon sem indultak.

A 2021-es népszámlálás szerint Szlovákia lakosainak 8,4%-a jelölte meg első vagy második nemzetiségként a magyart, ráadásul a választókorúaknál ez az arány még magasabb. Ezt a számot érdemes összevetni a magyar pártok és politikusok eredményeivel.