Connect with us

Bulgária

Így harcol saját múltjával az “oroszpárti” Bulgária, az egykori Szovjetunió „16. tagállama”

Sok bolgár még most is azt hiszi, hogy szoros vérségi kapcsolat van az oroszok és a bolgárok között, illetve, hogy a nagy testvér mindvégig önzetlenül támogatta a balkáni rokonokat. Egy időben akkora volt a „szerelem”, hogy még az is felmerült, hogy Bulgária – amely nem volt szomszédos a Szovjetunióval – 16. tagköztársaságként csatlakozna a birodalomhoz

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A "tisztaság és a szentség" megalapozására tör a párt, amely a hamvaiból emelné fel Bulgáriát
A "tisztaság és a szentség" megalapozására tör a nacionalista és oroszpárti bolgár tömörülés, a Velicsie (Nagyság) párt, amely a hamvaiból emelné fel Bulgáriát
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 4 Átlag: 4.8]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Messzire jutott Bulgária a rendszerváltozás óta eltelt több mint harminc esztendőben, ám még mindig vannak olyan pártok és szervezetek, amelyek „nagy testvérnek” tekintik Oroszországot, s könnyes szemmel gondolnak vissza a Szovjetunióra. Különösen akkor erősödik a szovjet nosztalgia, amikor gondok nehezítik a hétköznapi életet.

Osztódással szaporodnak

A három év alatt hatodik bulgáriai parlamenti választás nagyjából a hagyományok szerint zajlott le: egyetlen párt sem szerzett megnyugtató többséget, s az élen végzett párt – ezúttal a korrupcióval vádolt ex-miniszterelnök, Bojko Boriszov GERB pártja – szövetségesével a voksok negyedét kapta meg, s ezzel aligha lesz képes működőképes kormányt alakítani.

A bolgár parlamenti választási eredményeket bemutató térkép, az elnyert parlamenti ülések számával

A 2024-es bolgár parlamenti választási eredményei és az elnyert parlamenti ülések száma. Forrás: Wikipedia

Az egyetlen meglepetés az volt, hogy a vártnál jobban szerepelt az újonnan alakult, nacionalista és oroszpárti tömörülés, a Velicsie (Nagyság): az Ivelin Mihajlov nevével fémjelzett tömörülés közel öt százalékot kapott, és ezzel 13 helyhez jutott a 240 fős törvényhozásban.

A Velicsie sikere nem azért okozott meglepetést, mert a párt mögött álló húzóembert korrupcióval és piramisjáték szervezésével vádolják. Ilyen politikusból ugyanis nem egy van a balkáni országban, az viszont váratlan volt, hogy a hagyományos Moszkva-párti csapat, a 14 százalékos Vazrazsdane (Újjászületés) mellett megjelent egy erősödőben lévő vetélytárs.

Pedig a Vazrazsdane vezetője, Kosztadin Kosztadinov az utóbbi években mindent megtett annak érdekében, hogy védje Moszkva érdekeit: ellenezte Ukrajna támogatását, és a párt aktivistái attól sem riadtak vissza, hogy megtámadják az EU szófiai képviseletének épületét. Kosztadinov olyan jól szolgálja a Kremlt, hogy rá is ragadt a Kosztya Kopejkin (kopejka az orosz aprópénz) gúnynév, amely arra utal, hogy a politikus nem csak meggyőződésből, hanem üzleti megfontolásokból is kiáll Putyinék mellett.

A 2023 óta működő Velicsie egyik fő vesszőparipája, hogy Ukrajna élén nácik állnak – ennek azért ellentmond az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közismerten zsidó származású, ahogy az volt első miniszterelnöke, Volodimir Hrojszman is – és hogy a NATO- és EU-tag Bulgáriának semleges álláspontot kellene elfoglalnia az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A Velicsie nem csak szavakban „keménykedik”, a párttal jó kapcsolatban áll a Bulgarski Junak (Bolgár hős) nevű félkatonai szervezet, amely egy időben a pártvezér hátországának számító Várna közeli Vetrinóban lévő kalandparkban képezte ki tagjait.

Oroszpárti puccsisták

Természetesen a „hősök” is testvérként tekintenek Oroszországra, ahogyan a Sipka és a Vaszil Levszki Katonai Szövetség nevű két félkatonai szervezet tagjai. Utóbbi két szervezetre most rájár a rúd, az illetékes ügyészség a betiltásukat szorgalmazza, mert a vádak szerint a félkatonai csoportok tevékenysége alkotmánysértő.

A Sipka és a Vaszil Levszki ügyeit vizsgáló oknyomozó újságírók szerint a két csoport orosz segédlettel próbált zavargásokat szítani az országban, s állítólag 2016-ban még egy puccsot is megpróbáltak előkészíteni.

Az oroszpártiság nem csak a félkatonai szervezeteket és a kisebb pártokat jellemzi, a napokban Rumen Radev államfő is Moszkvának tetszőt lépett: a politikus a NATO keleti szárnyán lévő államokat tömörítő informális csoportja, a Bukaresti Kilencek rigai ülése előtt bejelentette, nem ír alá semmi olyan közleményt, amely katonai segítséget helyezne kilátásba az orosz hadsereg ellen harcoló Ukrajnának.

A keleti szárny:

A keleti szárny: a Bukarest 9 csoport Rigában tartott csúcstalálkozót, hogy egyeztetünk közös prioritásokat NATO Washingtonban tartandó csúcstalálkozója előtt – erről számolt be az X platformon Klaus Iohannis

Persze nem minden bolgár oroszpárti, sőt: a korábbi – EU-párti – kormányok kémkedő és az ország belügyeibe beavatkozó orosz diplomaták tucatjait utasították ki, s közben gazdasági téren is sikerült csökkenteni a függést Moszkvától: kiszorították a nagy orosz cégeket és diverzifikálták az ország energiaellátását is.

Bolgár történészek szerint az oroszpártiság annak ellenére elég mélyen gyökerezik a társadalomban, hogy a valóságban sem a cári Oroszország, sem pedig az örökébe lépett Szovjetunió nem tett sokat a balkáni állam érdekében.

Bár Oroszország az 1768-1774-es orosz-török háborút lezáró Kucuk Kaynarca-i békében a balkáni keresztények védelmezőjének minősítette magát, ez a státus inkább azt a célt szolgálta, hogy a cári birodalom erre hivatkozva újabb támadásokat intézhessen a törökök ellen, amelyek célja az volt, hogy megszerezze az ellenőrzést a Fekete-tengert és a Mediterráneumot összekötő két szoros, a Boszporusz és a Dardanellák fölött.

Miközben az igaz, hogy amikor Oroszország az 1877-1878-as háború idején visszaszorította a török hadsereget, egyben részben „felszabadította” Bulgária területének egy részét, a birodalom egyáltalán nem támogatta a független Bulgária létrehozását.

Az első és a második világháborúban Bulgária Oroszország, illetve a Szovjetunió ellen harcolt, s Moszkva volt az, amely folyamatosan támogatta a bolgár kommunistákat, köztük Georgi Dimitrovot, aki a második világháború után létrehozta a maga szovjet típusú bulgáriai egypárti államát. Egy olyan államot, amely szolgaian másolta a szovjet példát, s ahol a hivatalos propaganda azt harsogta, a két nép között sok évszázados barátság van.

Az elemzők szerint egyébként sok bolgár még most is azt hiszi, hogy szoros vérségi kapcsolat van az oroszok és a bolgárok között, illetve, hogy a nagy testvér mindvégig önzetlenül támogatta a balkáni rokonokat. Egy időben akkora volt a „szerelem”, hogy még az is felmerült, hogy Bulgária – amely nem volt szomszédos a Szovjetunióval – 16. tagköztársaságként csatlakozna a birodalomhoz.

Akik ezt állítják, részben arra emlékeztetik honfitársaikat, hogy amíg létezett a Szovjetunió, a kommunista birodalom szinte ingyen küldte a földgázt és az olajat, s ennek köszönhetően Bulgária viszonylagos jólétben élt. A szovjet nosztalgiát ápolók azzal viszont nem foglalkoznak, hogy a Szovjetunió esetében is beigazolódott, hogy nincs ingyen ebéd: Moszkva – ahogy a többi megszállt kelet- és közép-európai országot – úgy Bulgáriát is rövid pórázon igyekezett tartani.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 4 Átlag: 4.8]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava