Szlovákia ismét progresszív arcát mutatja Európának

Hiába nyerte a Progresszív Szlovákia (PS) az EP-választásokat, az euroatlanti irányultságú blokk számára kifejezetten rosszul sült el a mandátumeloszlás. A magyarok közül egyedül Ódor Lajosból lett EP-képviselő. Robert Fico kormányfő a rendhagyó választási kampány utolsó napján szólalt meg először az ellene elkövetett merénylet után. Nem túlzás, hogy egész Európában kíváncsian figyelték, milyen hangot üt meg, hiszen ezzel alapvetően befolyásolta a társadalmi megbékélés esélyét. Fico úgy bocsátott meg támadójának, hogy abban nem volt köszönet. Elmondása szerint nem tervez semmilyen lépést tenni a merénylője ellen, akit azonban a szlovák ellenzék aktivistájának nevezett. A közvélemény-kutatók a köztársaságielnök-választás után ismét szoros versenyt jósoltak a Fico vezette Smer és a PS között, de megint nem találták el a végső győztest. A szombati választások soha nem látott magas részvétel mellett zajlottak, ami Szlovákia esetében 34,38%-ot jelentett. Vasárnap napközben már elkezdtek szállingózni a nem hivatalos eredmények, de azok csak este 11 után váltak hivatalossá.

Az Európa-pozitív blokk

A PS 2019-ben újonnan alakult pártként tudta megnyerni az EP-választásokat és nem sokkal később a párt jelöltjeként Zuzana Čaputová a köztársaságielnök-választást is behúzta. 2020-ban megtört a felfelé ívelő trendjük, kijózanító pofonként élték meg, hogy pár száz szavazat híján nem jutottak be a parlamentbe.

A 2023. szeptemberi parlamenti választásokon a Smer mögött a második helyre szorultak, ezzel elúszott a kormányalakítási lehetőségük, a köztársaságielnök-választáson a párt által támogatott jelölt szintén elbukott, ezért úgy kellett nekik a mostani sikerélmény, mint egy falat kenyér.

Sokáig biztos első befutónak tűntek, hiszen Szlovákiában jellemzően azok vesznek részt az EP-választásokon, akik átérzik az Európai Unió jelentőségét, illetve akik kifejezetten ellenségként tekintenek rá. A merénylet után a Smer veszélyeztetni látszott a pozíciójukat, de végül megszerezték az első helyet.

A PS-nek a két utóbbi országos választáson sikerült megszólítania azokat a magyar választókat, akik nem értenek egyet Orbán/Fico politikájával. A liberálisoknak erre azért volt most még nagyobb esélyük, mert az EP-listájukat a korábbi szakértői kormány elnöke, Ódor Lajos vezette.

Június 8-án Ódor kapta a legtöbb preferenciaszavazatot egész Szlovákiában, a PS választóinak 72%-a, összesen 294 ezer választó karikázta be a nevét.

A pártnak 27,8%-os eredménye 6 képviselői helyet hozott a Szlovákiának járó 15-ből. Ezzel 4-gyel növelték a mandátumaik számát, mivel öt évvel ezelőtt igazságosan 2:2 arányban osztoztak meg a 4 képviselői helyen akkori koalíciós partnerükkel.

Az euroatlanti irányultságú pártok közül a PS-n kívül csak a kereszténydemokraták (KDH) ugrották meg az 5%-os küszöböt, de ők is csak 1 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe a korábbi kettő után.

A parlamentben együttműködő ellenzék harmadik tagjának, a liberális párt létére az Európai Konzervatívokat és Reformistákat erősítő SaS-nek most alig több mint 1000 szavazat hiányzott a parlamenti küszöb eléréséhez.

A szlovák parlamentben lassan elszigetelődő volt kormányfő, Igor Matovič alaposan leszerepelt koalíciója (Slovensko, Za ľudí) 2%-os eredményével. Korábbi párttársa, a kormányfői székben őt követő Eduard Heger pártja sokkal közelebb járt a sikerhez, a Demokratáknak alig 5000 szavazat hiányzott.

Ez utóbbi listán a második helyről induló Hamran István 29 ezer preferenciaszavazatával majdnem megelőzte a saját listavezetőjét és közel annyi karikát kapott, mint a Magyar Szövetség legerősebb jelöltje, Berényi József.

Az Európa-negatív blokk

A Smer esélyesként fordult rá a kampányhajrára, de hiába tért vissza a politikai térbe Robert Fico, nem sikerült legyűrniük legfőbb ellenfelüket. A majd 25%-os eredményükkel 5 képviselőt küldhetnek az EP-be, ami kettővel így is több mint az előző ciklusban, az ő szempontjukból tehát korántsem nevezhető sikertelennek a választás.

Robert Fico az ellene elkövetett támadás után visszatért a politikai térbe, neki is ment az ellenzéknek azonnal (Forrás: Screenshot)

Ez azonban nem mondható el a Smerből kivált, de a 2023-as választások után hozzá visszataláló Hlas pártról, amelynek mindössze 1 EP-képviselője lesz. Az alapító elnökük, Peter Pellegrini köztársasági elnökké választásával vezér nélkül maradtak.

Már a köztársaságielnök-választás kampányában is egyre közelebb sodródtak a Smerhez és a szélsőjobboldalhoz, ez a folyamat Matúš Šutaj Eštok, a fiatal belügyminiszter pártelnökké választásával tovább folytatódott. Már korábban is felmerült, hogy szükség van-e két szociáldemokrata pártra Szlovákiában, de most, hogy egyre veszítenek emberarcú megítélésükből, magának a pártnak a létjogosultsága kérdőjeleződött meg.

De nem csak a Hlasnak vannak komoly problémái a kormánypártok közül. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 1,9%-val elég messzire került a parlamenti küszöbtől és elvesztette a szélsőjobboldali szavazókért folytatott csatát, pedig a végül 12,5%-kal 2 EP-mandátumot szerző Republika korábban felajánlotta nekik a közös indulást. Az SNS elnöke, Andrej Danko az ajánlatra magabiztosan “nem”-et mondott, mivel abban bízott, hogy 2023 szeptemberéhez hasonlóan most is az ő javukra dől el a csata, amikor a Republika rekedt parlamenten kívül.

Danko kijutásáért a Hlasnál is szorítottak abban reménykedve, hogy ezzel megszabadulnak a koalíción belüli feszültségektől. Az előzetes esélyeket látva azonban a Smer is elkezdte támogatni Danko B-tervét, miszerint jó házelnök lenne az SNS elnökéből.

Kapcsolódó cikk

Elkezdi érdekelni Szlovákiát Európa?

A koalíciós szerződés alapján a hely a Hlasnak jár és egyelőre nem kívánt lemondani róla. Matúš Šutaj Eštoknak most meg kell védenie a kormányalakításkor kialkudott helyet koalíciós partnereivel szemben. A hírek szerint az SNS akár egy minisztériumról is hajlandó lenne lemondani a harmadik legfőbb közjogi méltóságért cserébe.

Ha megköttetne az alku, az a furcsa helyzet állna elő, hogy a Hlasnak lenne a legtöbb minisztere a kormányban. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a Smer korábbi koalíciós kormányázásának hagyományait követve szépen lassan bedarálja a koalíciós partnereit.

A parlamenti választásokon 2010 óta halmoz kudarcot kudarcra a Fideszhez közel álló magyar formáció (korábban Magyar Koalíció Pártja, Magyar Közösség Pártja, Magyar Közösségi Összefogás, Szövetség neveken).

Most az volt a kérdés, hogy 2019 csupán kisiklás volt-e az EP-választások történetében, amikor először maradtak le az EP-ről, vagy országos választásként itt sem terem többé babér a most éppen Magyar Szövetségnek nevezett pártképződménynek. A Berényi József vezette lista mindössze a szavazatok 3,9%-át sikerült összegyűjtenie, amivel messze elmaradt a bejutási küszöbtől.

A szlovák kormánypártok keresik a helyüket Európában

Szlovákia 15 képviselője közül 6-an a liberális frakcióba ülnek be, 1 képviselő pedig a Néppártba, így ők 7-en az Európai Parlamentben többséggel rendelkező koalícióhoz fognak tartozni.

A két szélsőjobboldali képviselő várhatóan nyíltan az oroszbarát blokkhoz fog csatlakozni, de kérdés, mi lesz a Smer és a Hlas sorsa. Az európai szocialisták ugyanis felfüggesztették a két szociáldemokrata párt tagságát az SNS-szel kötött koalíció miatt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a képviselőik ne tevékenykedhessenek továbbra is a frakció tagjaként.

Június 8-án 6 korábbi EP-képviselő kapta meg újra a bizalmat (PS 2, Smer 2, KDH 1, Republika 1), kilencen újoncként vágnak neki az 5 éves ciklusnak. Szlovákia az emancipáció szempontjából jó példa is lehet, hiszen a képviselők majdnem fele nő (15-ből 7-en).

A háromnegyed év alatt lebonyolított három választás után két év pihenőt kapnak a szlovákiai pártok, mivel a legközelebbi kihívást csak a 2026-os önkormányzati választások jelentik majd számukra.