Elkezdi érdekelni Szlovákiát Európa?

2004 óta minden alkalommal az egész EU-t tekintve Szlovákiában a legkisebb a választási hajlandóság az EP-választáson, a negatív csúcsot a 2014-es választások jelentették 13%-os részvétellel. A Fico elleni merénylet jót tehet a két legerősebb kormánypárt támogatottságának, amivel azonban sok kis párt bejutása válhat kérdésessé. Mindenesetre lesz szlovákiai magyar EP-képviselő, csak az a kérdés, mennyi. Szlovákiában hagyományosan szombatonként tartják a választásokat, ennek megfelelően június 8-án választják meg az ország európai parlamenti képviselőit. Szlovákia 2014-ben még csak 13 képviselői hellyel rendelkezett, 2019-ben 14-gyel, 2024-ben pedig már 15 helye lesz az országnak. Hiába növekszik azonban Szlovákia súlya az EP-ben, a választókat nem hozza tűzbe a dolog.

Érdektelenségbe fullad megint az Európai Parlament?

A parlamenti választásokkal és a kétfordulós köztársaságielnök-választással együtt 2023. szeptember 30-a óta harmadszor járulnak az urnák elé a szlovák állampolgárok.

Nyilván ez a faktor sem növeli az amúgy is alacsony részvételi hajlandóságot, de a Fico elleni merénylet felspannolhatta annyira a kormánypárti szavazókat, hogy megdőljön az 5 évvel ezelőtti, 23%-os részvételi csúcs. Az előrejelzések szerint a várható 26%-os részvétellel még így is ismét Szlovákia lesz az EU sereghajtója.

SZLOVÁKIA MEGSEBESÜLT. Ezért mindannyiunk feladata, hogy mindent megtegyünk azért, hogy visszatérjünk a párbeszéd, a tisztelet és a demokratikus politikai kultúra útjára – írta az Instagramon a Hlas

A Robert Fico elleni merénylet után az ellenzéki pártok ideiglenesen felfüggesztették a kampányukat, ahogy minden más párt is visszafogta az aktivitását, aztán szépen lassan mindenki visszatért a hagyományos kerékvágásba. Hogy a pisztolylövések nem múltak el nyomtalanul, azt jól példázzák a kormánypárti Hlas óriásplakátjai, amelyen vér fröccsent a szlovák nemzeti lobogóra.

A merénylet előtt a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) remélhette a legtöbb szavazatot, már csak azért is, mert elsősorban a városi, nyugatorientált polgárok tervezgették a voksolást, de a legutóbbi felmérések szerint a két vezető kormánypárt, a Smer és a Hlas is megerősödött a kormányfő elleni támadást követően, így már a Fico vezette Smer számít az EP-választások első számú favoritjának.

Az emelkedő részvétel árthat azonban például a harmadik koalíciós partnerüknek, a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), amelynek elnöke, Andrej Danko – miután nem sikerült megszereznie az időközben köztársasági elnökké avanzsáló Hlas-elnöktől, Peter Pellegrinitől a házelnöki funkciót – szívesen folytatná pályafutását az általa sokat szidott Brüsszelben és Strasbourgban.

A Smer és a Hlas vezetői szintén bíznak Danko sikerében, mert sok koalíciós feszültségtől kímélnék meg magukat, ha az SNS elnöke nem Pozsonyban tevékenykedne a továbbiakban.

Nem vagyunk pufferzóna Brüsszel számára – írta az Instagramon Andrej Danko. Az SNS listáján tizenöten vannak, de a másik héttől már eltekintünk (Forrás: Instagram, Andrej Danko)

A választáson induló 22 párt és 1 választási koalíció közül a három nagy párton kívül mindenkinek lehet félnivalója. Az ellenzéki kereszténydemokratákat (KDH) és a liberális párt létére az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójában politizáló SASKA-t is 5% fölé mérik, így 1-1 mandátumra azért számíthatnak.

Utóbbi párt elnöke kijelentette, hogy távozik az ECR-ből, ha felveszik oda a FIDESZ-t. A két legutóbbi miniszterelnök, Igor Matovič és Eduard Heger pártjait (Slovensko, Demokrati) már küszöb alá mérték.

Az oroszbarát, parlamenten kívüli pártok közül a szélsőjobboldali Republika a tavaly szeptemberi fiaskó után újra a küszöb fölött látszik, ellenben a Magyar Szövetségnek komoly mozgósításra lenne szüksége, hogy 2014 után ismét az EP-be jusson egy képviselő a magyar listáról.

Magyar jelöltek itt is, ott is

A szlovákiai magyar pártok vesszőfutásának kezdete éppen a legutóbbi, 2019-es EP-választásokra tehető, amikor a három magyar lista közül (MKP, Híd, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség) egyik sem érte el a bejutáshoz szükséges szavazatszámot. A legközelebb a Csáky Pál vezette MKP-lista állt a sikerhez, hiszen a volt miniszterelnök-helyettesnek mindössze pár száz szavazaton múlt az újabb ötéves mandátuma.

Ezt követően sem a 2020-as, sem a 2023-as parlamenti választáson nem sikerült egy listára terelni a magyar pártokat, végül minden formáció a partvonalon kívül rekedt.

2024-re annyiban változott a helyzet, hogy az előző évi kiábrándító eredmény után sem a Magyar Fórum, sem a Híd nem indított saját listát az EP-választáson.

Ez első látásra leegyszerűsítette a képletet, de az már a korábbi választásokon is kiderült, hogy az euroatlanti irányultságú választók inkább szavaznak le szlovák pártokra, mint a FIDESZ 20. vármegyei alapszervezeteként működő Magyar Szövetségre.

Már hét nap sincs a szavazásig! Ódor Lajos intenzíven kampányolt a szombati választások előtt (Forrás: Instagram, Progresivne)

A korábbi MKP-elnök, Berényi József vezette lista leginkább az alacsony részvételben és a magszavazóiban bízhat. Berényi még akkor sem lehetne biztos a dolgában, mert a preferenciaszavazatoknak köszönhetően könnyen lehagyhatja őt a kevésbé megosztó, nála sokkal fiatalabb Orosz Örs, aki a harmadik helyen indul a listán.

Az egyetlen magyar lista számára a legnagyobb kihívást a Progresszív Szlovákia jelenti, mivel listavezetőjének a korábbi szakértői kormány elnökét, Ódor Lajost jelölte.

Ódornak a Híd romjain esélye lett volna alternatívát kovácsolnia a Magyar Szövetséggel szemben – akár a PS keretein belül önálló platformként –, de inkább a biztos brüsszeli befutó helyet választotta, onnan pedig nem lehet pártot vagy érdekképviseletet szervezni.

A magyar kisebbséget érintő ügyekben Ódor korábban nem mutatott komolyabb aktivitást, de magyar származását korántsem titkolja, miniszterelnökként is gyakran látogatott el szlovákiai magyar intézményekbe.

A Fidesszel szemben kritikus, ám kevésbé liberális gondolkodású magyar választók számára választási lehetőség lehet a korábbi országos rendőrfőkapitány, Hamran István is, aki megkapta a Heger elnökölte Demokraták listájának második helyét.

Szimbolikus magyar ügyekben ő sem nyilvánult meg eddig, de a Magyar Fórum támogatásával a háta mögött eséllyel szólíthatja meg a magyar képviseletben reménykedőket. Hamran hátránya Ódorhoz képest, hogy a lista, amelyen indult, egyáltalán nem biztos, hogy bejut.

Miért ő? Mert ő is törődik hazánkkal. Ezért mindig a Szlovák Köztársaság és az itt élők érdekeit fogja képviselni – írta a Hlas az Instagramon Pinke Lorettával kapcsolatban

A szlovákiai magyarok érdekképviseletén támadt piaci rést a Hlas is igyekszik kihasználni. A lista, akár befutó, negyedik helyére a fiatal Pinke Loretta került.

Az ő indulása hasonló dilemmába állíthatja az oroszbarát választókat, mint amit a nyugatbarát oldalon az Ódor–Hamran relációban láthatunk.

Az irányultság hasonló, de a Berényiékre leadott szavazat könnyen lehet, hogy elveszik, így érdemesebb lehet az ismeretlen fiatal hölgyet választaniuk azoknak a szlovákiai magyaroknak, akik szeretnék erősíteni az EU-kritikus politikát.

Kettős állampolgárok kettős választása

A párezer kettős állampolgársággal rendelkező szlovákiai magyarnak a jogszabályok szerint döntenie kellett, melyik országban kíván részt venni az EP-választáson, a levélszavazás részükről most nem jöhet szóba.

Mivel a Fidesz abban érdekelt, hogy minél több olyan pártnak legyen EP-képviselője, amely hozzá hasonló álláspontot foglal el kulcskérdésekben, nem is erőltette, hogy a szlovákiai és romániai magyarok a Fidesz-listára szavazzanak.

Más kérdés, hogy mivel Szlovákiában a kettős állampolgárság tilalma miatt könnyen elveszítheti a szlovák állampolgárságát az, aki felvette a magyart, a magyar kormány nem ad tájékoztatást a szlovák félnek a magyar állampolgársággal is rendelkező szlovákiai magyarokról.

Ez az információáramlási akadály akár arra is lehetőséget adhat, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező szlovákiai magyar kettős állampolgárok mindkét államban leadhassák a voksukat, hiszen a szlovák állam nem tud róla, hogy más állampolgársággal is rendelkezhetnek, a magyar állam pedig nem csak hogy megtagadja ennek az információnak a kiadását, de még érdekelt is abban, hogy mindkét országban leadják a szavazatukat a szlovákiai magyar kettős állampolgárok.

A létszámukat tekintve azonban valószínűleg nem rajtuk fognak múlni a magyar mandátumok.

Nyilatkozat: A cikk a 2024-es európai parlamenti választások előzetes részvételi arányairól és a szlovákiai politikai helyzetről szólt, külön kitérve a választási hajlandóságra és a politikai pártok helyzetére. A BALK egyetlen pártot és indulót sem favorizál