Tovább folytatódik az észak-koszovói konfliktus? Szimbolikus KFOR-kommunikáció

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A többségében szerbek által lakott Észak-Koszovóban történt erőszakos események első évfordulóján, amelyek során 93 békefenntartó katona sérült meg, a KFOR felszólította az elkövetőket, hogy álljanak bíróság elé, ennek azonban elég kicsi a realitása. A békefenntartók elleni támadásokat követően a koszovói rendőrség több gyanúsítottat letartóztatott, ám igencsak enyhe büntetéssel megúszták a történteket, mert csak tömegben elkövetett „huliganizmus” miatt ítélték el őket. A BALK Magazin egy éve részletesen beszámolt az eseményekről, amelyeknek még mindig nem került pont a végükre. Mi jöhet Észak-Koszovóban?

Egy éve történt

Mint ismeretes, 2023 tavaszán a rendszámtábla-ügy következtében számos szerb településvezető, valamint szerb rendőr vonult ki a hivatalából, ennek következtében előrehozott választások kiírására került sor több, összesen négy, szerbek lakta településen, ami választási kabarénak indult, de tragédiába fulladt.

Kapcsolódó cikk

Konténerekben szavaztak, illetve nem szavaztak a koszovói szerb területeken

Az önkormányzati választásokat a helyi szerb közösségek – vélhetően Belgrád egyetértésével és támogatásával – bojkottálták, aminek következtében a többségében szerbek által lakott települések élére albán vezetők kerültek, Zvecsánban (Zvečan) 114 szavazat is elég volt ahhoz, hogy İlir Pecit polgármesterré válasszál.

Az albán polgármesterek kinevezése ellen a helyi – és egyes feltételezések szerint nem csak helyi – szerb lakosság tüntetéseket szervezett, amelyben minden bizonnyal az azóta már átszervezett orosz Wagner Csoport tagjai is részt vettek.

A tüntetések során a demonstrálók rátámadtak a rend- és békefenntartó feladatot ellátó NATO katonákra. A KFOR a nemrég tartott megemlékezés során arra emlékeztetett, hogy 93 katona megsebesült, néhányuk életre szóló sérüléseket szenvedett.

Kapcsolódó cikk

Gyanús albán ellentüntetés és Wagner-pólós férfiak Koszovóban

A sérültek között 30 magyar békefenntartók is volt, két magyar katona lábát amputálni is kellett, ők nyilván azok közé tartoznak, akik a KFOR-misszió szerint az életre szóló sérüléseket szenvedték.

A KFOR jelenlegi parancsnoka, Özkan Ulutaş az események évfordulóján tisztelgett a „bajtársak érdemei és az általuk hozott” áldozatok előtt, beszédében azt hangoztatva, hogy „a megsérült katonák bátorsága segített stabilizálni a helyzetet a térségben, és megakadályozni az erőszak további eszkalációját”.

A zavargások következtében az ország északi részén kialakult biztonsági helyzet romlása miatt a KFOR koszovói állományának létszámát megnövelték, a NATO mintegy 1000 további békefenntartót és páncélosokat vezényelt Koszovóba, köztük török kommandósokat is.

Szabadlábon az elkövetők

A békefenntartók elleni támadásokat követően a koszovói rendőrség több gyanúsítottat letartóztatott. 2024 februárjában Radoš Petrovićot és Dušan Obrenovićot bűnösnek találták a zavargásokban való részvételben.

Petrović hat hónap börtönbüntetést kapott, amit később 6000 eurós pénzbüntetésre változtattak. Obrenovićot szintén hat hónapra ítélték, az előzetes letartóztatásban letöltött idő azonban a büntetés nagy részét kitette.

Ez a döntés azután született, hogy a vádlott vádemelési megállapodást kötött a Speciális Ügyészséggel.

İlir Peci, a zvecsáni három százalékos albán polgármester, az ő védelmében veszítették el a lábukat a magyar katonák (Forrás: X platform)

A KFOR által kiadott közleményéből egyfajta elégedetlenség is kiolvasható, miszerint az elkövetőkkel szemben a koszovói hatóságok nem jártak el megfelelően.

A KFOR Radoš Petrović és Dušan Obrenović esetében az eljárás „enyhe eredményei” miatt bírálta a koszovói hatóségokat. A két szerb férfit kezdetben azzal vádolták, hogy többek között nemzetközi védett személyekre, azaz KFOR katonákra támadtak, de végül csak „tömegben elkövetett bűncselekményekben való részvétel” és „huliganizmus” miatt ítélték el őket.

Természetesen a legfontosabb koszovói párt is kommentálta az esetet. A koszovói kormánypárt, a Vetëvendosje (Önrendelkezés) azt állította, hogy a 2023-as támadásokat Szerbia által irányított csoportok hajtották végre:

– Azért, hogy megakadályozzák a négy északi polgármester hivatalos munkáját, megtámadták a koszovói rendőrséget, a KFOR katonáit és a jelen lévő újságírókat

– áll a Vetëvendosje közleményében. Ezzel párhuzamosan a koszovói kormánypárt azonban azt is állította, hogy azóta jelentősen javult a helyzet az ország északi részén.

Merre tovább Észak-Koszovó?

A KFOR jelenlegi parancsnoka, Özkan Ulutaş török tábornok múlt hét szerdán azzal érvelt a KFOR tevékenysége és jelenléte mellett, hogy a zavargások idején a NATO-misszió személyzete „segített stabilizálni a helyzetet a térségben és megakadályozni az erőszak további eszkalálódását”.

A török tábornok a koszovói elnök Vjosa Osmani társaságában (Forrás: Facebook, KFOR)

Az eseményeket követően idén tavasszal a helyzet enyhítését célzó közigazgatási megoldást dolgozott ki a koszovói kormányzat, amely lehetővé tette, hogy a szerb lakosság a polgármesterek menesztését kérje, de a Belgrád által támogatott Srpska Lista párt bojkottálta a 2024 áprilisában tartott új választásokon való részvételt, így az albán nemzetiségű polgármesterek továbbra is hivatalban maradtak.

Az nem elvárható, hogy a KFOR katonákra támadó elkövetők önként bíróság elé állnának, főleg akik valószínűsíthetően Szerbiából érkeztek, így a KFOR közleménye sokkal inkább értékelhető egyfajta nyomásgyakorlásnak a koszovói rendőrség irányába, miszerint korántsem állították az összes elkövetőt bíróság elé.

Ugyanakkor a KFOR kommunikációja sokkal inkább mondható szimbolikusnak, tekintve az időzítését. Várhatóan újabb előállításokra vagy vádemelésekre nem igen lehet számítani, azonban ha mégis történne ilyen, akkor borítékolható, hogy az események nagy média- és politikai visszhangot kapnak, és újabb demonstrációkat eredményezhetnek.