Érdekes írás jelent meg a BALK Magazinban, amely a június 9-i európai parlamenti választásokon leadott határon túli szavazatok fontosságára világít rá. A szerző Erdélyt is említi cikkében, mint olyan Magyarország határain kívül eső régiót, ahonnan Fidesz-szavazatok is érkezhetnek. Egy botrányos, a mai napig tisztázatlan esetet is felhoz, amely megkérdőjelezheti a levélszavazás tisztaságát. Valóban van lehetőség arra – még ha a legtöbben ezt nem is tudják –, hogy az erdélyi magyarok szavazhassanak a magyarországi Európai Parlamenti jelöltekre. Az EP-választási törvények ezt lehetővé teszik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek – és tegyük hozzá: az erdélyi magyarságnak – sem áll érdekében, hogy népszerűsítse: amennyiben valaki rendelkezik mind román, mind magyar állampolgársággal, az Európai Unió szabályozása szerint választhat, hogy melyik ország EP-listáira szeretne szavazni, de nem szavazhat mindkét ország listáira ugyanazon a választáson.

Minden magyar szavazatra szükség van Erdélyben!

Amennyiben a romániai magyar állampolgárok rendelkeznek magyarországi tartózkodási hellyel, és regisztráltak a választásra, akkor jogosultak szavazni. Az Európai Unió polgárai, például a romániai és szlovákiai magyarok azonban nem szavazhatnak levélben, ellentétben a szerbiai magyarokkal.

A romániai magyar politikai szervezeteknek, sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, sem az Erdélyi Magyar Szövetségnek, sem a Magyar Polgári Erőnek nem érdeke, hogy a romániai magyarok magyarországi pártokat támogassanak az EP-választásokon.

Winkler Gyula bejegyzése a Facebookon: Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!

Noha nem sikerült megegyezni a közös helyhatósági listák indításában, tömbmagyar településeken akár három magyar polgármesterjelölt és három lista között lehet választani, az EP-jelöltek tekintetében teljes a konszenzus. Mindhárom politikai alakulat az RMDSZ listáját támogatja, amelynek első két helyén Winkler Gyula és Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke áll.

A demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a Románia lakosságának 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyar közösség csak akkor lesz eredményes az EP-választásokon, ha a magyarok nagy számban mennek el szavazni és a magyar részvétel nem marad el a románok részvételi arányától.

Ennek érdekében jött létre a választási összefogás a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Erő, illetve az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség között is. A két zsebpárt, vagyis törpepárt, a Magyar Polgári Erő és az Erdélyi Magyar Szövetség nem volt hajlandó leülni egymással tárgyalni.

Abban viszont, hogy egy listát kell támogatni, mindenki egyetért:

– A magyar ügyet csak a magyar emberek tudják képviselni. Az MPE ezt felmérte, hogy hiába indulunk külön, akkor megvan arra az esély, hogy senki se jusson be, és mi ezt nem tartjuk jónak

– fogalmazott Kulcsár Terza József, az MPE elnöke.

– Teljes mértékben egyetértettünk az RMDSZ-szel abban, hogy „helyi szinten verseny, országosan egység” jelző alatt kössünk megállapodást

– jelentette ki az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Zakariás Zoltán.

A korábban az együttműködéstől elzárkózó, mert a kudarctól tartó nagyobbik érdekvédelmi szervezet elnöke, Kelemen Hunor is bizakodóan nyilatkozott a hárompárti együttműködésről:

– Az olyan ügyekben, amikor az egész közösség érintett, és ilyen a parlamenti és az európai parlamenti választás is, az együttműködés a fontos, míg az önkormányzati választásokon a verseny szinte mindenhol elképzelhető és akár még mozgósító ereje is lehet.

Kelemen Hunor az etédi falumúzeum átadóján azt kértem a helyiektől, hogy június 9-én legyenek mindannyian ott a szavazóhelyiségekben, hogy győzzenek a magyarok! (Forrás: Facebook, Kelemen Hunor)

Lezáratlan ügy

A BALK Magazinban Tómó Margaréta által megemlített levélszavazatok elégetése a mai napig az X-akták közé sorolható. Egyesek azt állítják, hogy érvényes szavazatokat, mások hogy eleve érvénytelen szavazólapokat gyújtottak fel, és dobtak a szemétbe.

Hogy ki vagy kik, azt a román rendőrségnek sem sikerült kiderítenie. Hamar lezárták az ügyet. Az azonban kevésbé valószínű, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek köze lett volna a botrányhoz, lévén hogy sem a szavazólapok kiosztásával, sem azok összegyűjtésével nem foglalkozott az RMDSZ.

A szavazólapok kézbesítésével a Román Postát bízták meg. A szavazatokat főként az egyházak gyűjtötték be a romániai magyar állampolgároktól, és ők juttatták el az ország területén működő három magyar konzulátusra.

Semmi sem biztos

Romániában összekapcsolták az EP-választásokat a helyhatósági választásokkal. A kampány szinte kizárólag az utóbbiról szól. Kiélezett a kampány, így előreláthatóan magas lesz a részvételi arány, ami nem kedvez a magyar jelölteknek.

Kapcsolódó cikk

Jól bevált módszer, megint VMSZ-közeli aktivisták hordják a levélszavazatokat Vajdaságban

Elemzők attól tartanak, hogy a tömbmagyarságban lesz alacsony a részvétel, mivel a politikából kiábrándult székelyek legyinthetnek egyet: „Úgyis magyar lesz a polgármester, magyarok a tanácsosok, mindegy is, hogy ki!” Így veszélybe kerül az 5 százalékos küszöb átlépése az EP-választásokon.

Ráadásul a külföldi szavazatok miatt még nehezebb lesz elérni az 5 százalékot. A román pártok ugyanis, és elsősorban a szuveranista, szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség keményen kampányolnak, hogy az Európai Unió országaiban élő mintegy öt millió román szavazzon a romániai listákra.

Ezen az EP-választáson az erdélyi magyarság csak önmagára jelenthet veszélyt.