Erdoğan szoros kapcsolatban Kurtival, Koszovó török védelmi rendszereket szerez be(?)

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken Ankarában fogadta Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, akivel zárt ajtók mögött tárgyalt, és sajtótájékoztatót sem tartottak a megbeszélés után.

Koszovó és Törökország szoros kapcsolatokat tart fenn: a koszovói parlament május elején jóváhagyta a Törökország és Koszovó között január 29-én aláírt „katonai keretmegállapodást”.

Ezt megelőzően Koszovó öt Bayraktar TB2-es drónt kapott Törökországtól. Az egyezményt hét hónappal ezelőtt írták alá, és a drónok nemrégiben érkeztek meg az országba. Szerbia is szerette volna megszerezni az említett török drónokat, de nem kapott belőlük, pedig Aleksandar Vučić erőteljesen próbálkozott a beszerzésükkel.

Török-koszovói függőségi viszony

Koszovóban ma is élnek törökök, akik szoros kapcsolatokat ápolnak Ankarával, amely az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét 2008-ban, és azóta is folyamatosan támogatja az ország nemzetközi elismerésének ügyét, ami nyilvánvalóan nem tetszik Belgrádnak. A Törökország és Koszovó közötti politikai kapcsolatok erősek, és rendszeres magas szintű találkozókra kerül sor.

Ez azonban csak az érem egyik oldala, Törökország ugyanis erőteljes nyomást gyakorol Koszovóra, hogy adja ki a Gülen mozgalomhoz köthető személyeket. 2018-ban a koszovói hatóságok letartóztattak és Törökországba toloncoltak hat gülenistát, ami jelentős nemzetközi felháborodást váltott ki. Ezt az eseményt széles körben kritizálták a nemzetközi jogvédő szervezetek és a helyi politikai szereplők is, mivel az intézkedés sértette a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Kapcsolódó cikk

IDENTITÁSPOLITIKA: Törökország baráti ölelése lehet-e az Európai Unió alternatívája Koszovó számára?

2018-ban, amikor a gülenisták kiadatása történt, Ramush Haradinaj volt Koszovó miniszterelnöke, aki elrendelte a kiadatás körülményeinek kivizsgálását, miután azt állította, hogy az akciót az ő engedélye nélkül hajtották végre.

A török kormány Koszovótól elvárja, hogy támogassa a gülenista hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseket, cserébe a kétoldalú kapcsolatok és támogatások fenntartásáért. A Koszovóval fennálló szoros gazdasági és katonai együttműködése által, valamint az országban való beruházásai révén Ankara jelentős nyomásgyakorlási eszközökkel rendelkezik Koszovóval szemben.

Albin Kurtit 2021-ben választották meg másodszor miniszterelnöknek, azóta folyamatosan erősítette Koszovó kapcsolatait Törökországgal. A két ország közötti együttműködés jegyében a koszovói iskolákban és egyetemeken török nyelvoktatás is folyik.

A mostani találkozóval kapcsolatban Kurti azt írta az X platformon, hogy ankarai megbeszélései megnyitják a gazdasági és védelmi együttműködés új lehetőségeit.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy hétfőn megrendezésre kerül az első gazdasági fórum a vállalkozások számára, ami szerinte lehetőséget teremt a kapcsolatok elmélyítésére és a beruházások fellendítésére.

Török védelmi rendszerek

Minden eddig elmondottnál fontosabb azonban, hogy Törökország, amely az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét 2008-ban – nem csak az egyik fő befektető Koszovóban, hanem a két ország közötti katonai együttműködésben is jeleskedik.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Törökországban, ott tanuló koszovói diákokkal és kadétokkal is találkozott

Törökország a NATO által vezetett koszovói erők, a KFOR egyik legerősebb tagja, jelenleg nyolcszáz török katona teljesít szolgálatot a korábban Szerbiához tartozott területen.

Tavaly Törökország tartalékos zászlóaljat telepített az országba az albán többség és az északi szerb kisebbség közötti feszültségek csillapítására. Jelenleg a törökök vezetik a rotációs KFOR-parancsnokságot.

A koszovói parlament május elején jóváhagyta a Törökország és Koszovó között január 29-én aláírt katonai keretmegállapodást a kormánypárti és ellenzéki padsorok szinte egyöntetű támogatásával: a 120 fős parlamentben 85 képviselő támogatta a kormánypárti és ellenzéki frakciókból egyaránt.

A katonai keretmegállapodást Yaşar Güler és Ejup Maqedonci írta alá Ankarában január 29-én. A dokumentum számos területen alapoz meg közös tevékenységeket, beleértve a békefenntartást, a terrorizmus elleni harcot és a humanitárius műveleteket.

Kapcsolódó cikk

SZERB VÉDELMI MINISZTER: Elég egy gyufa, hogy Koszovó lángra lobbanjon

A Törökország és Koszovó közötti „katonai keretmegállapodás” tartalmaz közös fegyvergyártásra vonatkozó együttműködést is. Az egyezmény számos területre kiterjed, beleértve a katonai kiképzést, a védelmi ipart, a katonai hírszerzési értesülések megosztását, a katonai orvostudományt, a terrorizmus elleni harcot és a humanitárius műveleteket.

A koszovói delegációból származó egyes információk szerint az ankarai találkozón az egyik megvitatott téma az volt, hogy Koszovó török védelmi rendszereket kíván beszerezni.

A koszovói média Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Albin Kurti pristinai miniszterelnök találkozójának jelentőségét hangsúlyozva külön kiemelte, hogy a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése mellett a felek a régió biztonsági helyzetének javításával is foglalkoztak.

A beszámolók szerint Erdoğan hangsúlyozta, hogy Törökország kész hozzájárulni a párbeszédhez és a feszültségek enyhítéséhez, különösen az északi, szerb többségű területeken.

Az éremnek ezúttal is van egy másik oldala is, Törökország ugyanis mindeközben felturbózza a Koszovói Védelmi Erőket, vagyis a kvázi hadsereget, amelyet OMTAS típusú közepes hatótávolságú páncéltörő, vagyis tankelhárító rakétarendszerekkel szerel fel, amivel megtépázhatják Szerbia „tankhatalmi státuszát”.

A Koszovói Védelmi Erők továbbá PMT-76-57A géppuskákat is kapnak, amelyeket valószínűleg távirányítású fegyverrendszerekben használnak majd, nyilván abban az esetben, ha csődöt mond a diplomácia.