Connect with us

Vajdaság

AZ ÁLLAM NYELVE: magyarul ne is próbálkozzon, hozzon magával tolmácsot!

A Magyar Nemzeti Tanács az év elején alkalmazás formájában indított egy újabb szolgáltatást. A telefonra letölthető “Zsebtükör” nevű alkalmazáson keresztül jelenthetjük a jogsértést, a nemzeti tanács utánajár, és tesz is lépéseket annak érdekében, hogy a hibákat kiküszöböljék

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Amikor nem tudom magyarul
Haza csak ott van, hol jog is van, S a népnek nincs joga - mondta Petőfi (Petrovics) Sándor 1846-ban
SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 9 Átlag: 3.9]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Ezt is megérte a vajdasági magyarság! Ott, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv, egy állami intézmény pecséttel ellátott papíron közli a tolóablakhoz érkező ügyféllel: itt bizony a szerb a hivatalos nyelv, s aki azt nem beszéli, tolmács kíséretében érkezzen, magyarul ne is próbálkozzon. Azt már a legtöbben megszoktuk, hogy sok helyen nem értenek magyarul: kiskereskedésben, bankban, postán, ügyfélszolgálatnál, orvosnál, rendőrségen, kocsmában – az esetek túlnyomó többségében hiába próbálkozunk magyarul. A “Jó napot!” után “Dobar dan!” a válasz, így aztán kénytelenek vagyunk mi is átváltani az “állam nyelvére”, hivatalos nyelv ide, kisebbségi jog oda. Nem is kell ehhez tulajdonképpen pecsétes papírt kitűzni, ez a valóság.

Tolmács nélkül szóba sem állnak veled

A közösségi oldalakon terjedő jogsértésről egy vajdasági magyar személy számolt be. Ügyét ment intézni a Szerb Vasút Foglalkozás–Egészségügyi Intézethez, mégpedig azért, mert szerette volna meghosszabbítani a jogosítványát. Ott a tolóablaknál a következő üzenet fogadta:

Tisztelt ügyfeleink! Megkérnénk önöket, hogy akik nem beszélik Szerbia hivatalos nyelvét (szerb), hogy hivatalos szerb-magyar fordító kíséretében jelenjenek meg!

Tekintettel arra, hogy ő beszélt szerbül – a BALK főszerkesztőjének régi ismerőséről van szó – könnyen áthidalta a problémát, de felvetődik a kérdés, hogy mi van azokkal, akik tárgyalási szinten nem tudnak élni a nyelvvel, és egyébként is, minek a jog, minek a lehetőség, ha mindig csak packáznak velünk, és soha sem élünk vele?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége azt követően, hogy a Szabad Magyar Szó beszámolt az esetről, közleményben hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak durva jogsértés és diszkrimináció történt, mert jogtalan követelésről van szó, miután a vonatkozó törvények szerint nem az ügyfél köteles fordítót, illetve magyarul is beszélő ügyintézőt biztosítani, hanem ez az intézmény feladata, ahova az ügyintéző fordul.

Nem egyedi eset: “nem tudom magyarul”

A magyar nyelv 31 vajdasági önkormányzatban, vagyis városban és községben van hivatalos használatban, ez nagyon szépen hangzik. Hivatalos használatban van például Zomborban, Verbászon és Versecen is, mégis pontosan tudjuk, hogy ezeken a településeken szinte biztosan nincs megfelelő számú tisztviselő, aki beszélné a magyar nyelvet, hogy hivatalosan ügyeinket anyanyelvünkön intézhessük.

A magyar jogászok és bírák hiányára már a politikusok is felhívták a figyelmet, s ösztöndíjjal, képzéssel próbálnak is tenni azért, hogy a számuk növekedjen. Nehéz azonban az adminisztratív területeken érvényesíteni a részarányos foglalkoztatás elvét, így vagy van szerencsénk, vagy nincs, ha magyarul próbálkozunk.

Sajnos az is előfordulhat, hogy egy-egy magyar faluba olyan orvos kerül, aki egyáltalán nem beszél magyarul, és az ott élő idősebbek, de bizony a fiatalok is, vagy el tudják mondani, hogy mijük fáj, vagy nem, s inkább nem is mennek orvoshoz, ha nem nagyon muszáj.

Szabadkán, ahol még mindig nagy számban élnek magyarok, nemigen futunk rá olyan ügyintézőre például az adóhivatalban, a bankban, vagy a postán, aki beszéli a kisebbség nyelvét. Papíron ugyan nem tűzték ki, mégsem tudunk élni a jogainkkal.

A jogsértés jelenthető

„Haza csak ott van, hol jog is van”, idézte a mostanában különösen aktuális Petőfi Sándort március 15-én Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

– Sok ország van, haza csak egy van, ezt nekünk kell megteremtenünk. Otthon az, ahová hazamegyünk. A haza viszont az, ahol otthon vagyunk. Nekünk mindannyiunknak meg kell tennünk mindent, hogy itt otthon érezhessük magunkat. Meg kell teremtenünk a jogainkat és azokkal élnünk kell

– fogalmazott akkor Pásztor.

A Magyar Nemzeti Tanács az év elején alkalmazás formájában indított egy újabb szolgáltatást. A telefonunkra letölthető, Zsebtükör nevű alkalmazáson keresztül jelenthetjük a jogsértéseket, a nemzeti tanács utánajár és tesz is lépéseket annak érdekében, hogy a hibákat kiküszöböljék. A Zsebtükör lehetővé teszi a jogsértések dokumentálását és bejelentését – egyszerűen és gyorsan, akár anonim módon is.

Ahhoz viszont, hogy a jogainkat valóban érvényesíteni tudjuk, ma már a többségi nemzet “előretolt hadállásaiban”, vagyis az állami intézményekben dolgozóknak kellene megtanulniuk magyarul, hiszen Szerbiában egyre kevesebb vajdasági magyarból lesz orvos, könyvelő, postás, banki alkalmazott és sorolhatnánk.

Nincs könnyű dolga a vajdasági magyar politikai elitnek és érdekvédelemnek sem, amikor a pártalapú foglalkoztatás mellett a magyarság fogyásával is meg kell küzdenie, mindeközben pedig meg kellene oldani ezeket a mindennapos problémákat is.

Nyilatkozat: A cikk a Vajdaságban elkövetett jogsértésekről, a Magyar Nemzeti Tanács új alkalmazásáról és a vajdasági magyarok nyelvi nehézségeiről szól. A cikkben megfogalmazott egyes vélemények és álláspontok nem feltétlenül tükrözik a szerző nézeteit.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 9 Átlag: 3.9]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava