Mikulás-lista és vallási élet, a horvát fociválogatott a pápa áldását kéri

Bár a Plenković-kormány egyszer már nekirugaszkodott a hadügyi reformnak, Krstičević tábornok védelmi miniszterségének idején, akinek a 2020-as lemondása után a hadsereg korszerűsítése és fejlesztése lekerült a napirendről. A légierő korszerűsítése a nemrég beérkező francia Rafale-ok formájában bizonyos fokig kikényszerített lépés volt. Ha ugyanis nem lépik meg az új gépek beszerzését, Horvátország légierő nélkül maradt volna, tekintettel arra, hogy a toldozott-foltozott, szinte 40 éves MIG 21-esek elértek életképességük végső határára. Most, úgy tűnik, a szerencsétlen Mario Banožić védelmi miniszteri időszaka után, amelyet a teljes cselekvésképtelenség jellemzett, ismét az erőteljes hadügyi fejlesztés került napirendre.

A Večernji list és a Mikulás-lista

A zágrábi napilap vasárnapi számában egy érdekes cikket közölt Branko Ivanković tollából, amelyben részletesen foglalkozott a horvát hadsereg 2030-ig terjedő fejlesztési terveivel. A cikkel kapcsolatban csak annyit, hogy az nem nélkülöz minden valóságalapot, annak ellenére, mint ezt ő maga is férfiasan bevallja, hogy a fejlesztési dokumentumot még mindig nem szavazták meg a parlamentben, sőt még a kormány, mint beterjesztő sem foglalkozott vele.

Kapcsolódó cikk

Jó estét kívánok, megjöttek a horvát Rafale-ok! (18+)

A szerző értesülései mindenesetre érdekes forrásból származnak, Ivica Mandić sorhajókapitánytól, aki a horvát hadsereg védelmi és stratégiai tanulmányok központjának vezetőjeként vonult nyugdíjba.

Szóval, a cikkbe foglalt új fegyverrendszerek beszerzése nagyrészt Mikulás-listának tekinthető, azaz valami olyasminek, amit a katonák szeretnének, de nem biztos, hogy meg is kapják Szent Miklóstól, illetve Szent Plenkovićtól.

Mielőtt még rátérnénk az újdonságok taglalására, meg kell említeni, hogy a cikk a fejlesztések értékét mintegy 5 milliárd euróra teszi, és ez nem tűnik valószerűtlennek, mivel Horvátország már a közeljövőben eléri a GDP védelemre fordított, NATO által megkövetelt 2%-át, ami évente körülbelül 2 milliárd eurót jelent.

Nem egy, hanem két új páncélos dandár

Horvátország a NATO felé vállalt kötelezettségeinek értelmében 2026-ig köteles egy új páncélos dandárt felállítani – ehhez kellettek a Bradley harcjárművek, amelyek felújítását Szlavónbródban végzik a cseh tulajdonban lévő Đuro Đaković konszern katonai részlegén.

Ami biztosnak tűnik, hogy Horvátország további Bradley-k vásárlását fontolgatja a mintegy további 30 Patria típusú kerekes harcjármű beszerzése mellett, amelyeket az izraeli DUOS kupolával szerelnek fel (30 mm gépágyú és új, megnövelt hatótávú Spike páncéltörő rakéták).

Ezeket a Pátriákat szintén a szlavónbródiak gyártják majd le finn licenc alapján. Az újdonság ezen a téren az, hogy a horvát hadsereg 2028-ig egy harmadik páncélos dandár felállítását is tervezi, kikerekítve ezzel a szárazföldi haderő fejlesztését.

Úgy tűnik, a horvátok lemondtak a jugoszláv M-84-es harckocsik további korszerűsítéséről, és új harckocsik beszerzését tervezik. Ez egy érdekes kérdés – a cikk lehetőségként a Leopard 2-ket, a francia LeClerc-et és az amerikai Abramsot említi meg – főként azért, mert jelenleg új harckocsi nincs a piacon.

A németek ésszerű határidőn belül nem tudnak szállítani, a franciák saját szükségletükre sem gyártanak harckocsit, így maradtak az elfekvő Abramsok, amelyeket a Bradley-parkhoz hasonlóan, alaposan fel kellene újítani.

A gázai háború előtt volt egy olyan lehetőség is, hogy Izraeltől vásárolnak kiselejtezett Merkava 3-as harckocsikat, de időközben megváltozott a helyzet, az eladásra szánt tankokat ismét hadrendbe állították.

Az összes felsorolt harckocsi nem felel meg igazán a horvát hadsereg követelményeinek – kisebb könnyebb harckocsi kellene a hegyi terepre a felsorolt behemótok helyett – de, mint mondtuk, nem nagyon lehet válogatni. Minden attól függ, mennyire fogják sietősre a horvátok.

Az Abramsok mellett szól, hogy az USA-val ápolt jó kapcsolatoknak köszönhetően, ezeket viszonylag jó áron és viszonylag gyorsan meg lehet szerezni, és hogy természetes párosítása a Bradley-knek. A karbantartással sem lenne gond, mert a horvátok értenek hozzá, így elég valószínű, hogy ezek mellett döntenek. Pláne még ha valami árengedményt is kapnak…

A HIMARS rakétavetők mellett ismét feltűnt az M270 MLRS beszerzésének lehetősége. A HIMARS idősebb fivére annak idején már szerepelt a horvátok beszerzési listáján, de szerb tiltakozásra (!) az amerikaiak meggondolták magukat. Különben a gond a rakétavetők nagy hatósugarában volt – 300 kilométer – amibe sok minden, így Belgrád is belefér.

A horvátok egy ilyennel akár Belgrádot is lőhetnék (Forrás: X platform)

A meglévő 14 Pzh 2000 mellé a tüzérséget vagy a svéd Archer, vagy a francia Caesar kerekes tarackokkal számítják bővíteni, bár szinte biztos, hogy a francia rendszert választják, ennek az ára és hozzáférhetősége miatt.

Ugyancsak nagy a valószínűsége, hogy a légvédelmi rendszerek is francia gyártmányúak lesznek az ASTER SAMP/T formájában. Csapatszinten állítólag a Rheinmetall Skyranger 30-as rendszerét célozták meg, amelyeket ha igaz, Magyarországon is gyártanak majd.

Helikopterek, haditengerészet

A Večernji list értesülései szerint, már a közeljövőben befejeződik a Black Hawk szállítóhelikopterek rajának beszerzése, hogy ezt harci helikopterek beszerzése kövesse. Ivanković kolléga szerint legvalószínűbb, hogy a cseh példát követve ismét Samu bácsival kötnek üzletet, és a Bell AH 1Z Viper mellett döntenek.

A haditengerészet is úgy tűnik elmozdul a holtpontról. Ivan Anušić védelmi miniszterként még a múlt megbízatási időszak végén megoldotta a már évek óta elhúzódó járőrhajók leszállításának kérdését, ezt viszont most egy nagyobb beszerzés követi – erről kormányszinten már néhányszor szó is volt – méghozzá egy vagy több új korvett formájában.

A cikk szerint két lehetőség maradt – miután a norvégok végképp kiestek a játékból – a német-izraeli Sa´ar 6 és a francia Gowind. Ezen felül esedékes két új partra szállító hajó és néhány aknaszedő beszerzése is, amelyeket a NATO felé vállalt kötelezettségként okvetlenül teljesíteni kell.

Végül, de nem utolsósorban, a hitélet

Bár ennyi mindenféle gyilok felsorolása után természetes lenne, hogy kollektíve imádkozzunk a békéért, most ennél sokkal bohókásabb dologról van szó.

Nevezetesen a horvát fociválogatott június 5-én ellátogat a Vatikánba a szentatyához, áldását kérve az EB előtt. Ha valaki most tiszteletlenül somolyog, magára vessen: az olaszok 2021-ben vatikáni rózsafűzérekkel felszerelten nyerték meg az EB-t.

A Real Madrid és Luka Modrić is arra számít, hogy a következő szezonban is együtt folytatják, miután a játékos minden más ajánlatot elutasított. De vajon meddig marad a horvát válogatottban?

Meg ha már témánál tartunk, szintén a vasárnapi lapokban olvashattunk arról, hogy a Plenković-házaspár büszkeségtől duzzadó kebellel újságolta, hogy fiuk, Mario Plenković átesett az elsőáldozáson.

Ki itten az igazi katolikus ország, kérdem én? A lengyelek vagy az olaszok elbújhatnak Horvátország mögött.