Connect with us

Horvátország

Szent István-nap és a skradini rizottó

A megemelt átvételi ár hallatán, valahogy előkerültek a világgá bujdosó disznók. Az sem kizárt, hogy az Úr csodát tett, de mindenesetre lesz kolbász jövőre, ami felér egy mirákulummal

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

stefanje
A cikk meghallgatása

Horvátországban, különösen Északnyugat-Horvátországban mindig jeles nap volt december 26-a. Szent István Vértanú napján köszöntik ugyanis a Stjepanokat, ami az István horvát változata. Miután a horvátok nem különböznek annyira tőlünk, a Pistát horvátul Štefnek hívják, és az István-napot ennek megfelelően Štefanje-nak. A Stjepan a kontinentális Horvátország egyik leggyakoribb férfineve, Zagorjetől Szlavóniáig mindenhol szép számban előfordul, és miután igen ügyesen karácsony második napjára esik, senkinek sem lehet kifogása a Štefek felköszöntése ellen. Miután a horvátok, ismétlem, nem különböznek sokban tőlünk, senkit sem kell, hogy meglepjen az alkalmi, mértéktelen étel- és italfogyasztás. Az élet minden területét szabályozó népi szokások értelmében, karácsonyra olyasmit kell enni, ami túr, Szent Istvánkor pedig olyasmit, ami száll. A malőr az egészben az, hogy másnap pedig János-nap van, Jánosokból, azaz Ivanokból, pedig legalább annyi van, mint az Istvánokból/Stjepanokból. Az esetet súlyosbítja, hogy ilyenkor „kötelező“ ellátogatni a présházba, pincébe, különböző, vidékenként eltérő ürügyel.

A tengerparton is van ok az ivásra

A horvát tengerpart olaszos/mediterrán kultúrája nem osztja a kontinens lelkesedését a nevezett névnapokkal kapcsolatban, ám a karácsonyi időszakban itt is találnak okot a kikapcsolódásra. Mondjuk itt van a nevezetes skradini rizottó, amit szívesen készítenek ilyenkor.

Ez a nevezetes rizottó többrendbelileg is rendhagyó. Elsősorban a rizottót nemritkán több mint száz fő számára készítik, és a regula szerint kizárólag férfiak főzik – talán azért is, mert nagy mennyiségű, üstökben főzött ételről van szó, amit egy evezőnek nevezett giga-fakanállal kevergetnek, szóval kell hozzá erő.

Készül a skradini rizottó (Forrás: X-platform)

Készül a skradini rizottó (Forrás: X-platform)

Továbbá vagy fél napig, 12-13 óráig főzik, az ízesítéséhez pedig szerecsendiót használnak. A skradini rizottó továbbá abban is különbözik a rokonételektől, hogy elkészítéséhez egy elképesztő alaplevet használnak, amit az előző nap készítenek el, mert nem ritka, hogy akár 20 órán át is főzik.

Az alaplébe borjúlábszár, borjúnyak, egy vagy több egész tyúk vagy kappan kerül, valamint füstölt hús, rengeteg zöldség: petrezselyem, paszternák, hagyma, sárgarépa, zeller és egy kevés paradicsom, amit aztán lassú tűzön főzögetnek, félig lefedve.

Amikor késznek ítéltetett, a húst és a zöldségeket kieszik belőle, mert úgyis csak a lé az, amire szükségük van a rizottó elkészítéséhez. A recept különlegessége, hogy ugyanannyi vöröshagymát ír elő, mint amennyi húst használnak.

A skradini rizsottóba kizárólag a borjúcomb rózsája kerülhet, amit olyan három centis kockákra vágnak fel. Szóval, amikor egy kis olajon (tekintettel a mennyiségre, ez nem is olyan kevés) megfonnyasztották a hagymát, erre kerül a hús, amit az alaplével bőven felöntve addig főznek, amíg szálaira nem esik.

A következő lépésben megpirítják a rizst, majd ráöntik a húsos masszát, és felöntik az alaplével. Folyamatosan kevergetve addig főzik, amíg a rizs kellőképpen meg nem puhul.

Ekkor meghintik frissen reszelt szerecsendióval hozzáadják a hideg, kockára vágott vajat, és gyorsan, erőteljesen keverik, hogy a rizsből felszabaduló keményítő hatására az egész elképesztően krémes csodává alakuljon. Testes tengerparti bor illik hozzá, például a babić.

Ünnepi mise a montázsépületben

Hétfőn, december 25-én a zágrábi székesegyház helyett, amelyik megrongálódott a földrengésben, és amelynek az újjáépítése még pár évig eltart, egy sebtében felhúzott montázsépületben szolgáltak ünnepi, karácsonyi misét. Ezt első ízben az új zágrábi érsek Dražen Kutleša vezette, és hagyományosan megjelent rajta az állami vezetés, Andrej Plenković miniszterelnökkel az élen.

És persze egy csomó híresség, mint például Mateo Kovačić, a Manchester City és a horvát válogatott középpályása.

Mateo a templomban ministrált, jövendőbelije pedig a templomi kórusban énekelt (Forrás: X-platform)

Mateo a templomban ministrált, jövendőbelije pedig a templomi kórusban énekelt (Forrás: X-platform, Mateo Kovačić)

A világklasszis labdarúgó esetében biztosak lehetünk abban, hogy nem mutogatni jött magát – a különböző sztárok és „sztárok„ esetében ez nem olyan biztos -, Mateo ugyanis hithű katolikus. Feleségét is a sesvetei (Zágráb külvárosa) templomban ismerte meg, ahol ő ministrált, jövendőbelije pedig a templomi kórusban énekelt.

Végezetül, egy dolog, amiről eddig nem adtunk hírt: Szlavóniában még a hónap derekán engedélyezték a disznóvágást, ami sokban hozzájárult a karácsonyi hangulat javításához.

Az állatok adásvétele továbbra is korlátozott, kizárólag a vágóhidaknak, húsfeldolgozó iparnak lehet eladni a disznókat, de ez senkit sem izgat túlzottan, mert a kormány megemelte az átvételi árat, és ez most nem 2, hanem 3 euró kilónként.

Mint ezt a karácsonyi ajándékokért beugró Márió, a cérnai szomszéd mesélte, jóízűen mosolyogva, a hír hallatán hirtelen vagy 150 ezer disznó „került elő”, ezeket ugyanis eddig letagadták, legváltozatosabb kifogásokkal, amelyek között a bajnok sztori az, hogy a nagy vihar után szétszéledt a konda, és nem tudtak a disznók nyomára bukkanni.

Most azonban a megemelt átvételi ár hallatán, valahogy előkerültek a világgá bujdosó állatok. Az sem kizárt, hogy az Úr csodát tett, de mindenesetre lesz kolbász jövőre, ami felér egy mirákulummal.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava