CAPTAIN CROATIA 2: Még egy nagyobbfajta karácsonyi ajándék, erősít a horvát kormány

A horvát kormány, illetve a közlekedési-infrastrukturális, fejlesztési- és tengerügyi minisztérium közleményében bejelentette, hogy hétfőn este az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió Tanácsának a TEN-T rendeletének (a transzeurópai közlekedési hálózatról vagy TEN-T hálózatról szóló rendelet) módosításaira vonatkozó javaslatát, amely szerint a Horvátország a már meglévő két közlekedési folyosó (mediterrán folyosó és Rajna-Duna folyosó) mellett két további folyosóra kapcsolódik rá, a Balti-tenger-Adria és Nyugat-Balkán-Kelet-Földközi-tenger folyosókra. Ez kétségtelenül mélyebben bevonja Horvátországot az Európai Unió közlekedési és gazdasági rendszerébe, és az uniós forrásokból származó meglévő beruházási lehetőségeket újakkal egészíti ki – vasúti, közúti, légi, tengeri és folyami infrastruktúra tekintetében. Ezenkívül, megnyitja annak lehetőségét, hogy Horvátország azon részeit, amelyek ez idáig transzeurópai közlekedési hálózaton kívül estek, uniós finanszírozásban részesítse, mint például a Zágráb-Split vasúti és közúti infrastruktúrát, valamint a szlavóniai vasúti és közúti infrastruktúrát.

Egy kis történelem

A mostani kiigazításra azért volt szükség, mert a TEN-T rendeletet még 2013-ban fogadták el, amikor Horvátország nem volt tagja az Európai Uniónak, így maga a rendelet nem terjedt ki Horvátország jelentős területeire, ez pedig akadályozta a stratégiai infrastrukturális projektek uniós társfinanszírozását ezeken a Horvátország szemszögéből fontos területeken.

A jelenleg hatályos TEN-T rendelet tartalmaz egy szakaszt Fiumétől (amely most, az új rendelet hatálybalépésekor már 3 folyosó kereszteződésén helyezkedik el) Zágrábon át a magyar és szlovén határig (vasúti-közúti mediterrán folyosó), valamint a Rajna-Duna folyosót (a Duna és a Száva szakaszai, Vukovár és Szlavónbród, vagyis Slavonski Brod kikötővel).

Kapcsolódó cikk

Horvát vasutak, második nekifutás

A rendelet felülvizsgálása két évvel ezelőtt kezdődött meg. A horvát ellenzék legnagyobb sajnálatára, ez még egy olyan folyamat, amelyben Andrej Plenković miniszterelnök elkötelezettségével és befolyásával, illetve a horvát európai parlamenti képviselők támogatásával kulcsszerepet játszott.

A rendelet felülvizsgálása során Horvátország határozottan kiállt az ország közlekedési útvonalainak a TEN-T hálózaton belüli lehető legjobb elhelyezése mellett.

A horvát javaslatok többségét elfogadták, és az általános megközelítés 2022. decemberében történő elfogadásával, a Közlekedési Miniszterek Tanácsa jóváhagyta Horvátország rácsatlakozását további két folyosóra, valamint Ploče és Split kikötőjének törzshálózati kikötőkké való nyilvánítását. Mindezt a tanács és a parlament tegnap esti ülésén is megerősítették.

A TEN-T rendelet módosításai 450 km új vasútvonalat (pl. isztriai és drávai vasútvonalakat), 430 km közutat (pl. Zagvozd – Imotski), a már meglévő Pula, Rijeka, Zadar, Šibenik, Ploče, Dubrovnik és Split kikötői mellett 8 új kikötőt (Korčula, Stari Grad, Hvar, Supetar, Preko, Rogač, Rab és Cres) jelentenek, valamint 5 új városi csomópontot (Eszék, Varasd, Zágráb, Fiume és Split).

Plenković ismét büszkélkedik, és nem alaptalanul

– A TEN-T rendeletről szóló megállapodással Horvátország két további folyosón helyezkedik el: a Balti-tenger–Adriai-tenger és a Nyugat-Balkán-Földközi-tenger keleti térsége. Ez teljes mértékben integrálja Horvátországot az Európai Unió közlekedési rendszerébe

– írta Plenković az X-en. Bár erről az örömteli eseményről a választások előtt még nyilván majd eleget hallhatunk, annyit hozzátennénk, hogy európai viszonylatban is kevés az ennyire sikeres kormány, mint ez a Plenković-féle.

Kapcsolódó cikk

EURÓPAI GABONAFOLYOSÓK: Ukrán búzaexport a horvát kikötőkön át?

A miniszterelnök jó brüsszeli kapcsolatait busásan kamatoztatta az elmúlt időszakban, és sportkommentátori terminológiával szólva, messze súlycsoportja felett küzdve valósította meg elképzeléseit.

Külön siker, hogy ez valahogy elkerülte a ballib mainstream figyelmét – Horvátország, de a horvát kormány is vastagon konzervatív, még ha ezt nem is hangoztatja a nemzetközi porondon – csupán a horvát határrendőrségnek a migránsokkal szemben tanúsított fellépését bírálták a schengeni övezethez való csatalakozás előestéjén, de azóta már ez is megszűnt.

Egy szó, mint száz, ha a kormánypárt nem nyer a küszöbönálló választásokon, az elsőrendű szenzáció lesz.

Captain Croatia 2.0 a kormányban

A gazdasági miniszteri cím új várományosának, Damir Habijannak a szerdai parlamenti meghallgatása során parázs csatározás alakult ki az ellenzék és a miniszterelnök, illetve a kormánypárti képviselők között.

A miniszterelnök úgy mutatta be a jövendőbeli minisztert, hogy Habijan ügyvéd, aki társasági joggal foglalkozott, több parlamenti bizottság és a Korrupcióellenes Tanács tagja, a HDZ varasdi városi szervezetének elnöke és a varasdi városi tanács tagja.

Egy sikeres miniszterelnöknek harminc sikertelen minisztere volt (Forrás: X-platform, Andrej Plenković

Plenković rámutatott arra is, hogy Habijan kormányzati tevékenysége során részt vett a kormánypárt minden tevékenységében, így gyorsan be tud kapcsolódni a kormány munkájába.

Aztán kitört az általános ricsaj, a honanyák és honatyák válogatott sértéseket vágtak egymás fejéhez, de ez már csak ingyen cirkusz volt, mert még a meghallgatás előtt világos volt, hogy a parlamenti többség bizalmat szavaz Habijannak.

Az ami számunkra érdekes, mert mi már ilyenek vagyunk, hogy Damir Habijan képében Zdravko Marić volt pénzügyminiszter után a horvát kormányban ismét van egy Captain Croatia, legalábbis az új gazdasági miniszter – mára már törölt – instagramos fotóiból ítélve.