Connect with us

Szerbia

Szerbiában is alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

infláció
A koszovói születésű Jorgovanka Tabaković, szerb bankelnök egy ősradikális kövület a szerb politikai színtéren (Forrás: X-platform)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A Szerbiai Nemzeti Bank megerősítette a szerbiai statisztikai intézet gyorsbecslését, miszerint Szerbiában 8,5 százalékra csökkent az infláció. A szerb bankelnök szerint a pénzromlás elsősorban azért tudott tíz százalék alá menni, mert kisebb mértékben emelkedtek az élelmiszerárak, mint korábban. Jorgovanka Tabaković az ezzel kapcsolatos sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a harmadik negyedévben 3,5%-kal növekedett a nemzeti össztermék, ezért éves szinten a GDP 2,5-os növekedésére számítanak.

Nem Szerbia az utolsó az inflációban

A szerb bankelnök szerint Szerbiában éves szinten az átlagos infláció idén 12,5% lesz, jövő év végére a 2024-es átlagos pénzromlást 4,4 és 4,6% között várják. Ezt akár el is hihetjük neki, mert egy ideig asztrológiával is foglalkozott.

Ez az inflációs terv akkor valósulhat meg, ha a pénzromlás a jövő év közepére 4,5%-ra esik vissza, 2024 végén pedig már csak 3%-os lesz, ami megfelel az Európai Unió által elvárt szintnek.

Jorgovanka Tabaković egyébként egy ősrégi radikális kövület, 1992-től a Szerb Radikális Párt tagja egészen 2008-ig, amikor Tomislav Nikolić hívására átlovagolt a Szerb Haladó Pártba.

Ami a szerbiai inflációt illeti Savo Jakovljević, a Szerbiai Nemzeti Bank gazdaságkutatási és statisztikai szektorának vezérigazgatója elmondta, hogy a gyors visszaesés annak köszönhető, hogy az élelmiszerárak a vártnál lassabban növekedtek.

Értékelése szerint az idei infláció nagy része az év első felében keletkezett, jelenleg vagy stagnálnak, vagy csökkennek az élelmiszerárak, merthogy a vártnál jobb volt a mezőgazdasági szezon, és hogy csökkentek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők költségei.

Mirjana Miletić, az inflációs jelentést készítő csoport igazgatója rámutatott, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint Magyarország után Szerbiában a legmagasabb az infláció.

Miletić felhívta a figyelmet arra, hogy októberben Magyarországon 9,9%-os volt a pénzromlás, viszont Csehországban ugyanúgy 8,5%-os volt az infláció, mint Szerbiában, Romániában pedig 8,1 százalékra sikerült lenyomni az áremelkedést.

Az igazgató arra számít, hogy ezekben az országokban a várakozások szerint az év végére 7-8% lesz az infláció, és csak 2025-re tervezhető a visszatérés a három százalékos szintre, amit Szerbia már jövőre elér.

Miletić szerint figyelembe kell venni azt is, hogy miként alakult a kumulatív infláció 2021-től, amikor az áremelési hullám kezdődött. Szerbia ennek a mutatónak az alapján a kelet-közép-európai átlag szintjén van, a bázisinfláció tekintetében pedig a legalacsonyabbak között található.

A kormány a mellét veri

A szerb pénzügyminiszter közben a kormány sikerének vindikálta az alsóházi eredményt, Siniša Mali – aki az olcsó párizsi és a szerb elnök odaadó híve – úgy fogalmazott, hogy a kormány intézkedései meghozták az eredményt, ezért Szerbiában a vártnál gyorsabban csökken az infláció.

A pénzügyminiszter erről néhány nappal ezelőtt beszélt, miután kézhez kapta a statisztikai hivatal gyorsjelentését, aminek kapcsán azt üzente a nagyérdeműnek, hogy Szerbia erős gazdasággal rendelkezik és tovább növekszik, az pedig kimondottan fontos és jó hír, hogy az infláció növekedésének mértéke októberben 8,5%-ra esett vissza.

A tárcavezető rámutatott, hogy csak decemberre várták az egyszámjegyű inflációt, de az árak már októberben visszacsúsztak erre a szintre, amihez szerinte leginkább a “Jobb ár” néven futó akció járult hozzá, amelynek keretében a kormány 36 termék árát csökkentette, többek között annak a párizsiét is, amelynek a fogyasztási technikáját Mali a szerb elnökkel és egyik minisztertársával közösen demonstrálta.

Szerbiában a koronavírus és az ukrajnai válság következtében egyes alapvető élelmiszerek ára az utóbbi két évben 80%-kal is emelkedett, aminek az lett a következménye, hogy a fogyasztói kosár értéke, vagyis a megélhetési minimum jóval a minimálbér fölé emelkedett.

A szerbiai Köztársasági Statisztikai Intézet szerint a mediális átlagfizetés júniusban 65 358 dinárt tett ki (210 ezer forintnak megfelelő összeg), vagyis az ország fele ennél kevesebbet vitt haza, míg a statisztikai adatok szerint a minimális fogyasztói kosár értéke 52 155 dinár (168 ezer forint megfelelője) volt. A minimálbér ugyanebben a hónapban csak 40 480 dinár (130 ezer forint) volt, vagyis a minimálbér a létfenntartásra sem volt elegendő.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország10 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava