Magyarország
Szerbiában is alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon

A Szerbiai Nemzeti Bank megerősítette a szerbiai statisztikai intézet gyorsbecslését, miszerint Szerbiában 8,5 százalékra csökkent az infláció. A szerb bankelnök szerint a pénzromlás elsősorban azért tudott tíz százalék alá menni, mert kisebb mértékben emelkedtek az élelmiszerárak, mint korábban. Jorgovanka Tabaković az ezzel kapcsolatos sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a harmadik negyedévben 3,5%-kal növekedett a nemzeti össztermék, ezért éves szinten a GDP 2,5-os növekedésére számítanak.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Nem Szerbia az utolsó az inflációban
A szerb bankelnök szerint Szerbiában éves szinten az átlagos infláció idén 12,5% lesz, jövő év végére a 2024-es átlagos pénzromlást 4,4 és 4,6% között várják. Ezt akár el is hihetjük neki, mert egy ideig asztrológiával is foglalkozott.
Ez az inflációs terv akkor valósulhat meg, ha a pénzromlás a jövő év közepére 4,5%-ra esik vissza, 2024 végén pedig már csak 3%-os lesz, ami megfelel az Európai Unió által elvárt szintnek.
Jorgovanka Tabaković egyébként egy ősrégi radikális kövület, 1992-től a Szerb Radikális Párt tagja egészen 2008-ig, amikor Tomislav Nikolić hívására átlovagolt a Szerb Haladó Pártba.
Ami a szerbiai inflációt illeti Savo Jakovljević, a Szerbiai Nemzeti Bank gazdaságkutatási és statisztikai szektorának vezérigazgatója elmondta, hogy a gyors visszaesés annak köszönhető, hogy az élelmiszerárak a vártnál lassabban növekedtek.
Értékelése szerint az idei infláció nagy része az év első felében keletkezett, jelenleg vagy stagnálnak, vagy csökkennek az élelmiszerárak, merthogy a vártnál jobb volt a mezőgazdasági szezon, és hogy csökkentek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők költségei.
Mirjana Miletić, az inflációs jelentést készítő csoport igazgatója rámutatott, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint Magyarország után Szerbiában a legmagasabb az infláció.
Miletić felhívta a figyelmet arra, hogy októberben Magyarországon 9,9%-os volt a pénzromlás, viszont Csehországban ugyanúgy 8,5%-os volt az infláció, mint Szerbiában, Romániában pedig 8,1 százalékra sikerült lenyomni az áremelkedést.
Az igazgató arra számít, hogy ezekben az országokban a várakozások szerint az év végére 7-8% lesz az infláció, és csak 2025-re tervezhető a visszatérés a három százalékos szintre, amit Szerbia már jövőre elér.
Miletić szerint figyelembe kell venni azt is, hogy miként alakult a kumulatív infláció 2021-től, amikor az áremelési hullám kezdődött. Szerbia ennek a mutatónak az alapján a kelet-közép-európai átlag szintjén van, a bázisinfláció tekintetében pedig a legalacsonyabbak között található.
A kormány a mellét veri
A szerb pénzügyminiszter közben a kormány sikerének vindikálta az alsóházi eredményt, Siniša Mali – aki az olcsó párizsi és a szerb elnök odaadó híve – úgy fogalmazott, hogy a kormány intézkedései meghozták az eredményt, ezért Szerbiában a vártnál gyorsabban csökken az infláció.
A pénzügyminiszter erről néhány nappal ezelőtt beszélt, miután kézhez kapta a statisztikai hivatal gyorsjelentését, aminek kapcsán azt üzente a nagyérdeműnek, hogy Szerbia erős gazdasággal rendelkezik és tovább növekszik, az pedig kimondottan fontos és jó hír, hogy az infláció növekedésének mértéke októberben 8,5%-ra esett vissza.
A tárcavezető rámutatott, hogy csak decemberre várták az egyszámjegyű inflációt, de az árak már októberben visszacsúsztak erre a szintre, amihez szerinte leginkább a „Jobb ár” néven futó akció járult hozzá, amelynek keretében a kormány 36 termék árát csökkentette, többek között annak a párizsiét is, amelynek a fogyasztási technikáját Mali a szerb elnökkel és egyik minisztertársával közösen demonstrálta.
Szerbiában a koronavírus és az ukrajnai válság következtében egyes alapvető élelmiszerek ára az utóbbi két évben 80%-kal is emelkedett, aminek az lett a következménye, hogy a fogyasztói kosár értéke, vagyis a megélhetési minimum jóval a minimálbér fölé emelkedett.
A szerbiai Köztársasági Statisztikai Intézet szerint a mediális átlagfizetés júniusban 65 358 dinárt tett ki (210 ezer forintnak megfelelő összeg), vagyis az ország fele ennél kevesebbet vitt haza, míg a statisztikai adatok szerint a minimális fogyasztói kosár értéke 52 155 dinár (168 ezer forint megfelelője) volt. A minimálbér ugyanebben a hónapban csak 40 480 dinár (130 ezer forint) volt, vagyis a minimálbér a létfenntartásra sem volt elegendő.

- Szerbia6 nap telt el azóta
Egy magyar a szerb elnök „ellenforradalmi” kormányában
- Bosznia7 nap telt el azóta
Orosz önkéntesek napja Višegradban, a történelem terhe
- Szerbia4 nap telt el azóta
Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról
- Szerbia5 nap telt el azóta
Feszült a helyzet a köztelevízió körül Belgrádban