Szerbiában is alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Szerbiai Nemzeti Bank megerősítette a szerbiai statisztikai intézet gyorsbecslését, miszerint Szerbiában 8,5 százalékra csökkent az infláció. A szerb bankelnök szerint a pénzromlás elsősorban azért tudott tíz százalék alá menni, mert kisebb mértékben emelkedtek az élelmiszerárak, mint korábban. Jorgovanka Tabaković az ezzel kapcsolatos sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a harmadik negyedévben 3,5%-kal növekedett a nemzeti össztermék, ezért éves szinten a GDP 2,5-os növekedésére számítanak.

Nem Szerbia az utolsó az inflációban

A szerb bankelnök szerint Szerbiában éves szinten az átlagos infláció idén 12,5% lesz, jövő év végére a 2024-es átlagos pénzromlást 4,4 és 4,6% között várják. Ezt akár el is hihetjük neki, mert egy ideig asztrológiával is foglalkozott.

Ez az inflációs terv akkor valósulhat meg, ha a pénzromlás a jövő év közepére 4,5%-ra esik vissza, 2024 végén pedig már csak 3%-os lesz, ami megfelel az Európai Unió által elvárt szintnek.

Jorgovanka Tabaković egyébként egy ősrégi radikális kövület, 1992-től a Szerb Radikális Párt tagja egészen 2008-ig, amikor Tomislav Nikolić hívására átlovagolt a Szerb Haladó Pártba.

Ami a szerbiai inflációt illeti Savo Jakovljević, a Szerbiai Nemzeti Bank gazdaságkutatási és statisztikai szektorának vezérigazgatója elmondta, hogy a gyors visszaesés annak köszönhető, hogy az élelmiszerárak a vártnál lassabban növekedtek.

Értékelése szerint az idei infláció nagy része az év első felében keletkezett, jelenleg vagy stagnálnak, vagy csökkennek az élelmiszerárak, merthogy a vártnál jobb volt a mezőgazdasági szezon, és hogy csökkentek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők költségei.

Mirjana Miletić, az inflációs jelentést készítő csoport igazgatója rámutatott, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint Magyarország után Szerbiában a legmagasabb az infláció.

Miletić felhívta a figyelmet arra, hogy októberben Magyarországon 9,9%-os volt a pénzromlás, viszont Csehországban ugyanúgy 8,5%-os volt az infláció, mint Szerbiában, Romániában pedig 8,1 százalékra sikerült lenyomni az áremelkedést.

Az igazgató arra számít, hogy ezekben az országokban a várakozások szerint az év végére 7-8% lesz az infláció, és csak 2025-re tervezhető a visszatérés a három százalékos szintre, amit Szerbia már jövőre elér.

Miletić szerint figyelembe kell venni azt is, hogy miként alakult a kumulatív infláció 2021-től, amikor az áremelési hullám kezdődött. Szerbia ennek a mutatónak az alapján a kelet-közép-európai átlag szintjén van, a bázisinfláció tekintetében pedig a legalacsonyabbak között található.

A kormány a mellét veri

A szerb pénzügyminiszter közben a kormány sikerének vindikálta az alsóházi eredményt, Siniša Mali – aki az olcsó párizsi és a szerb elnök odaadó híve – úgy fogalmazott, hogy a kormány intézkedései meghozták az eredményt, ezért Szerbiában a vártnál gyorsabban csökken az infláció.

A pénzügyminiszter erről néhány nappal ezelőtt beszélt, miután kézhez kapta a statisztikai hivatal gyorsjelentését, aminek kapcsán azt üzente a nagyérdeműnek, hogy Szerbia erős gazdasággal rendelkezik és tovább növekszik, az pedig kimondottan fontos és jó hír, hogy az infláció növekedésének mértéke októberben 8,5%-ra esett vissza.

Kapcsolódó cikk

Vučić beváltotta a fenyegetését: olcsó párizsit reggelizett a szerb elnök (+recept)

A tárcavezető rámutatott, hogy csak decemberre várták az egyszámjegyű inflációt, de az árak már októberben visszacsúsztak erre a szintre, amihez szerinte leginkább a „Jobb ár” néven futó akció járult hozzá, amelynek keretében a kormány 36 termék árát csökkentette, többek között annak a párizsiét is, amelynek a fogyasztási technikáját Mali a szerb elnökkel és egyik minisztertársával közösen demonstrálta.

Szerbiában a koronavírus és az ukrajnai válság következtében egyes alapvető élelmiszerek ára az utóbbi két évben 80%-kal is emelkedett, aminek az lett a következménye, hogy a fogyasztói kosár értéke, vagyis a megélhetési minimum jóval a minimálbér fölé emelkedett.

A szerbiai Köztársasági Statisztikai Intézet szerint a mediális átlagfizetés júniusban 65 358 dinárt tett ki (210 ezer forintnak megfelelő összeg), vagyis az ország fele ennél kevesebbet vitt haza, míg a statisztikai adatok szerint a minimális fogyasztói kosár értéke 52 155 dinár (168 ezer forint megfelelője) volt. A minimálbér ugyanebben a hónapban csak 40 480 dinár (130 ezer forint) volt, vagyis a minimálbér a létfenntartásra sem volt elegendő.