Vučević: Egy esetleges koszovói bevonulással Szerbia a saját területét venné vissza

A cikk meghallgatása

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter a Pink Televízióban megjegyezte, hogy egy esetleges bevonulással Szerbia a saját területét venné vissza. Vučević, aki névlegesen a Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS) vezetője, a kormánypárti csatorna reggeli műsorában annak a reményének adott hangot, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök a választásokon támogatja az SNS-t, vagyis a saját pártját. Vučić május végén adta át a párt vezetését Vučevićnek, akkor azt írtuk, hogy a salamoni, illetve a vučići döntés által a szerb elnök megőrizheti korlátlan befolyását a haladó párt felett, amelynek akkori ígérete szerint “hű és odaadó” tagja marad.

Nem igazán elegáns

Nem igazán elegáns, ha egy ország elnöke valamelyik párt mellett nyíltan kampányol, de Szerbia esetében erre lehet számítani, hiszen Aleksandar Vučić eddig is két lábbal szállt bele az ellenzéki pártokba, és ezt szinte minden nyilvános szereplése alkalmával megtette, és várhatóan ezután is megteszi.

Vučić szeptember végén úgy nyilatkozott a szerbiai állami televízió (RTS) Oko (Szem) című műsorának, hogy hajlandó vállalni a Szerb Haladó Párt listavezetőjének a szerepét, ha erre felkérik.

Az interneten népszerűsítette az interjút és Pink Televíziót (Forrás: X-platform)

Nos, ez most megtörtént, igaz egyelőre csak médiaszinten, és nem hivatalos formában, de aligha kétséges, hogy az sem várat sokat magára.

– Azt hiszem, hogy Szerbia elnöke támogatni fogja a saját pártját, szerintem ez természetes és logikus

– jelentette ki Vučević, aki ugyanakkor annak a félelmének adott hangot, hogy a megmérettetés esetén mindazok csalást emlegetnek majd, akik kérték a választások előre hozatalát. A “mindazok” névmással a kormánypárti vezető természetesen az ellenzékre utalt.

A Szerb Haladó Párt bábelnökeként funkcionáló politikus kígyót-békát kiabált az ellenzékre, amely szerinte bűnözői tulajdonságokkal ruházza fel a koszovói szerbeket, csakhogy magához ragadhassa a hatalmat.

Szerbia saját területét venné vissza

Mindebből jól látszik, hogy ez a kormánypárti megnyilvánulás sem múlhatott el Koszovó, illetve szerbesen szólva Koszovó és Metóhia felemlegetése nélkül, de pontosabban fogalmaznánk, ha azt mondanánk, hogy jóformán csak erről szólt.

Kapcsolódó cikk

Vučić már kevésbé akarja a KFOR-t az északi területekre, december 17-én választások?

Ez pedig arra utalt, hogy a Szerb Haladó Párt választási kampányának egyik pillére mindenképpen Koszovó lesz, ezért még hallani fogunk ennél vadabbakat is.

A pártfunkciót viselő szerb politikus a védelmi miniszteri tisztséget is betölti, és ebben a minőségében úgy nyilatkozott, hogy a koszovói szerbek továbbra is “folyamatos és nagyon intenzív nyomásnak” vannak kitéve az albán többség részéről.

Vučević sokadik alkalommal elmondta, hogy a nemzetközi közösség nem érti meg a szerbeket, semmiféle együttérzést és empátiát nem tanúsít irányukban, és nem ejt könnyeket a szerb áldozatokért, pedig a “szerb vértanúk” mindennapos nyomásnak vannak kitéve.

A Szerb Haladó Párt elnöke megjegyezte, hogy egyrészt a banjskai támadást végrehajtó szerbek nem terroristák, másrészt emlékeztetett arra, hogy a belgrádi vezetés elítélte a koszovói albán rendőr meggyilkolását, és van egy harmadrészt is, miszerint Szerbia nem engedi meg, hogy a koszovói hatóságok vadásszanak a szerbekre a hegyekben és erdőkben.

Kapcsolódó cikk

Putyin és a szerb néplélek – ilyen egy (majdnem) hű szövetséges

A szerb védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a koszovói válság nem oldható meg, ha nem foglalkoznak a kiváltó okokkal, amelyek a szeptember 24-i eseményeket előidézték.

Vučević a kiváltó okok közé sorolta, hogy nem jött létre a Szerb Községek Közössége, és hogy tavaly a pristinai kormány leváltotta az északi területekért felelős szerb származású regionális parancsnokot.

A szerb védelmi miniszter a kiváltó okok között nem beszélt arról a szerb elnyomásról, ami a koszovói albánokkal szemben nyilvánult meg a múlt évszázad nyolcvanas és kilencvenes éveiben, ami végül az 1999-es NATO-bombázásokhoz vezetett, így logikus, hogy a banjskai eseményekért Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé.

Vučević szerint téziscserére kerül sor, amikor a szerbek által végrehajtott terrorról esik szó, és meg sem említődik a szerbekkel szemben végrehajtott terror, amely évek óta tart.

Szerbia “saját területére” vonulna be

A szerb védelmi miniszter szerint szeptember 24-e környékén Szerbia semmiféle támadást nem tervezett Koszovó ellen, mert ha ezt tette volna, akkor több katonát vonultatott volna fel a határnál.

Hozzátette, hogy a szerb hadsereg jogosan vonulna be Koszovóba, ha a szerb elnök a hadsereg főparancsnokaként kiadná az erre vonatkozó parancsot, hiszen ezáltal nem történne más, mint Szerbia teljes szuverenitásának helyreállítása a saját területén.

Ebben a szellemben Vučević megjegyezte, hogy a nemzetközi dokumentumok alapján – itt az ENSZ BT 1244-es határozatát és a kumanovói szerződést hozta fel – Koszovó Szerbia része, ezért egy esetleges bevonulás semmiféle megszállást nem jelentene, mert Szerbia csak “saját területét” venné vissza.

A felirat szerint eszkaláció van folyamatban, a kérdés pedig az, hogy lesz-e háború Koszovó és Metóhia miatt? (Forrás: X-platform, Instagram)

A szerb védelmi miniszter hülyeségnek nevezte a Donbasz és Koszovó közötti párhuzamot, mert éppen ellentétes folyamatokról van szó, és itt az előbb említett két dokumentumhoz még hozzátette az ENSZ Alapokmányát is, amelyek szerint Koszovó Szerbia része, ezáltal szerinte kérdés, hogy Szerbia miként szállhatná meg a saját területét?

A szerb politikus megismételte, hogy ha Szerbia egy esetleges bevonulást tervezne, akkor erről előre értesítené a KFOR-t és a NATO parancsnokságát, megjegyezte azonban, hogy ezek komoly döntések, amelyeket nem egyik napról a másikra hoznak meg, előtte mindenképpen megvizsgálják azok politikai és katonai következményeit.

A megszállóknak nem adják ki Radoičićot

A szerb védelmi miniszter ennek alapján feltette a kérdést, hogy vajon kinek adnák ki a szeptember 24-i, banjskai támadást elkövető csoport vezetőjét, talán azoknak, akik megszállták Szerbia egy részét?

Szerinte itt is téziscseréről van szó, és ebben az esetben szintén figyelembe kell venni a szuverenitás kérdését, mivel szerinte Koszovó a terrorizmus talaján jött létre, és a Koszovói Felszabadítási Hadseregből (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) nőtt ki, amely a szerb rendőrök mellett szerb civileket rabolt el és ölt meg, később pedig a NATO segítségével egyoldalú szecesszió által kiáltotta ki a függetlenségét.

– Hogyan adnánk ki saját állampolgárainkat nekik, akik lényegében megszállták a mi területeinket, és ezeken letartóztatják a szerbeket és tüzet nyitnak rájuk?

– tette fel a kérdést Vučević, aki megjegyezte, hogy Szerbia jogállam, ezért pedig Milan Radoičić és a többiek is felelni fognak, de a szerb igazságszolgáltatás, illetve a szerb bíróságok előtt, hozzátette azonban, hogy ha másnak nem is, de legalább a szerbeknek megértést kellene tanúsítaniuk irántuk, tekintettel arra, hogy mekkora nyomás nehezedik a koszovói szerbekre.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy Szerbiának, illetve a szerb hadseregnek semmi szüksége nincs egy előfutárnak tekinthető fegyveres csoportra ahhoz, hogy bemenjen Koszovóba, és ezzel körülbelül megint ott vagyunk, ahol a part szakad.