A Kőkapu és a csodatévő Szent Szűz

A cikk meghallgatása

Kedves Feleim, hivatalosan is meghirdetem az uborkaszezont és a zágrábi Szent Szűz imádatát. Ugyanis, már pár napja nem történik nagyon semmi. Split előtt horgonyt vetett a legnagyobb amerikai hadihajó, az atommeghajtású Ford anyahajó, Plenković miniszterelnök gratulált a horvátországi iszlám közösségnek a Kurban Bayramı (Áldozati ünnep) alkalmából, mindenfelé fesztiválok, hírességeket szállító luxusjachtok, lenge öltözékű hölgyek, holtrészeg turisták. Nincs mit tenni, be kell vonulni a spájzba az év közben felgyülemlő, elraktározott anyagért.

A Kőkapu

Az egyik ilyen, eddig hanyagolt téma a horvát főváros egyik szimbólumának számító Kőkapu, és az itt található Kőkapui Szent Szűz képe, amelynek csodatévő erőt tulajdonítanak.

A Kőkapu a zágrábi Felsőváros, a valamikor önálló várost képező Gradec egykori védelmi rendszerének részét képezte, és az egyetlen városkapu, amely megmaradt a mai napig. Az összes többit a 19. században lebontották.

A Kőkapu a 13. századból származik, de mai felismerhető formáját a 18. század második felében kapta meg, amikor átépítették. Ma Zágráb egyik legismertebb szimbóluma.

A középkori városokban az épületek faszerkezete és a nádtető gyakran tüzet fogott. A Kőkapu több tűzvészben is megrongálódott, amelyek közül a leghíresebb az 1731-es volt, ez május 30-ról 31-re virradó éjjel gyakorlatilag elnyelte a várost, és a tűz átterjedt a szomszédos Kaptolra is (Káptalan, a Szent László által alapított zágrábi püspökség székhelye).

Ezzel a tűzesettel kapcsolatos a Kőkapui Szent Szűz csodatévő képének legendája, ekkor ugyanis a Szent Szűz képét, amely korábban a városkapu felett állt, egészben és sértetlenül találták a tűz és a hamu közepette, és csak a kerete égett meg.

Mivel a festmény csodával határos módon vészelte át a pusztító tűzvihart, különleges erőt tulajdonítottak neki, és egy jámbor özvegy, Modlarné, aki megtalálta a festményt, egy kis oltárt állíttatott a Kőkapu boltozata alá, így lehetővé téve minden polgártársának, hogy közeledjen hozzá és imádja a Szüzet.

Baltazar Krčelić zágrábi krónikás megjegyezte, hogy özvegy Modlarné, aki megtalálta a festményt a tűzvész után, barokk oltárt állított a tiszteletére a Kőkapun belül, amelyben a festményt helyezték el. A festménnyel ellátott oltárt a 18. század közepén kovácsoltvas kerítéssel látták el.

A 19. század folyamán többször is tervezték a Kőkapu lebontását, de erre végül soha nem került sor. Az utolsó bontási kísérletet a Horvát Sárkánytestvérek Társasága akadályozta meg.

A Zágráb szimbólumának számító Kőkapu

A Kőkapui Szent Szűz

1991. május 31-én a Kőkapui Szent Szűz lett Zágráb városának védőszentje. Zágráb akkori érseke, Franjo Kuharić bíboros a zágrábi Szűzanya tiszteletének 260. évfordulója alkalmából a “horvát főváros védőszentje, őrzője és kapuőre” címet adományozta neki.

A mai napig szokás, hogy a járókelők meghajolnak és keresztet vetnek a kép előtt. Sok zágrábi imádkozik a festmény előtt, és hálából a segítségért gyertyát gyújt Máriának.

Egy másik jele annak, hogy ez a hely valóban szent helynek számít, az ajtó jobb oldalán álló felirat, amelynek értelmében: “Tilos ezen az ajtón áthaladni szekérrel, lovon illetve itt jószágot terelni”.

A táblák egyike-másika, amelyekkel az emberek köszönetet mondtak a Szent Szűznek (Forrás: Twitter)

A Kőkapu falait jóformán beborítják a kis, általában márványból készült fogadalmi táblák, amelyek segítségével az emberek megköszönték a Szent Szűz gyógyulásukhoz, vagy egyéb gondjuk megoldásához nyújtott segítségét.

A Szűz Máriát ábrázoló festmény ismeretlen szerző munkája. Lelja Dobronić neves horvát történész véleménye szerint, ez egy helyi művész festette, aki a 17. század végén vagy a 18. század elején élhetett.

A Kőkapu szomszédságában található a horvát parlament épülete, illetve a Fekete Sashoz címzett gyógyszertár, amely 1355-től máig folyamatosan működik.

Kapcsolódó cikk

FÉRFIASAK LEGYETEK! Ellenreformáció Horvátországban minden hónap első szombatján

A legrégebbi dokumentum a zágrábi gyógyszertár kezdeteiről 1355-ből származik. Ez egy peres ügy Jakab gyógyszerész (Jacobus apothecarius) és egy zágrábi szűcs között, amelyben a zágrábi gyógyszertári tevékenységre vonatkozó adatokat rögzítették.

Bár az abból az időből származó megőrzött anyagok és dokumentumok között ugyan nem említik magát a gyógyszertárt, egyes dokumentumok mentén azonban feltételezhető, hogy Jakab olasz telepes volt, és a felsővárosi gyógyszertárban dolgozott.

A 13. században több velencei család érkezett és telepedett le a zágrábi Gradecben, amit ma is bizonyít az egyik felsővárosi utca a Mletačka (Velencei) neve is.

A velencei családok mellett ezt a területet firenzei kereskedők lakták. Az emléktábla tanúsága szerint, a híres író, Dante Alighieri dédunokája, Nicolo Alighieri gyógyszerész is Zágráb szabad és királyi városának területén élt, itt házasodott meg és a felsővárosi gyógyszertárban dolgozott.