Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban

A belgrádi kormánykörökben és a szerb baráti médiában közutálatnak örvendő Viola von Cramon szerint a kézfájással történt szerb elnöki viccelődés nem is rossz, hanem kimondottan rossz visszhangot váltott ki Brüsszelben és a fontosabb európai központokban. Erről a szerb ellenzéki média Nyugat-barát fele számolt be a Nova.rs által készített interjú nyomán. Aleksandar Vučić az ohridi “szóbeli megállapodást” követő “nemzeti sajtótájékoztatóján”, amelyet szinte minden szerbiai televízió közvetített, azt mondta az EU-által felkínált dokumentumok aláírásának elutasításával kapcsolatban, hogy “elviselhetetlen fájdalmakat érez a jobb kezében, ezért nem tudja aláírni a két uniós dokumentumot”, és ez így is marad az elkövetkező négy évben.

A kézfájás “szövődményei”

A német zöldekhez (Die Grünen) tartozó Viola von Cramon, aki nem csak egy a sok EP-képviselő közül, hanem az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, “dicséretesnek” nevezte Vučićnak azokat a nyilatkozatait, amelyeket a Szerbia és Koszovó közötti legutóbbi, ohridi találkozó előtt tett, ugyanakkor “szomorúnak” minősítette a már említett, inkriminált kijelentést.

– Mind Brüsszelben, mind az EU kulcsfontosságú fővárosaiban nagyon rosszul fogadták ezt a retorikát, és a jobb kezében érzett elviselhetetlen fájdalommal történő gúnyolódást

– mondta a szerb kormányzati körökben gyűlölt német politikus, aki hozzátette, hogy a (szóbeli) megállapodás jogilag kötelező érvényűvé vált Szerbia számára.

– Ma már Szerbia EU-csatlakozásának kritériumai közé tartozik, és csak teljes körű végrehajtása teszi lehetővé Szerbia számára az uniós tárgyalások lezárását

– mondta a “neveletlen” Viola von Cramon, aki nem kívánt jobbulást és gyors felépülést a szerb elnöknek a kézfájással kapcsoltban.

Mintha azt mondaná, hogy “nézzék csak meg, ez a fájós jobb kezem” (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A német politikus hozzátette, hogy továbbra is napirenden tartják a demokráciával, a jogállamisággal valamint a média szabadságával kapcsolatos kérdéseket, mert szerinte a “hazai (szerbiai) reformok kulcsfontosságúak, ezért azokat igyekeznek összekapcsolni az uniós források felhasználásával”.

– Egyszerűen fogalmazva, ha nincsenek reformok a demokratikus normák vagy a jogállamiság területén, akkor nincs pénz az EU-tól. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie a nyugat-balkáni régióban, nem csak Szerbiának

– tette hozzá Viola von Cramon, aki úgy vélte, hogy Szerbia szempontjából “hasznos lenne”, ha megbékélne saját múltjával, ami “nem könnyű, de szükséges”.

Az orosz kártya

A német EP-képviselő szerint Koszovó ügyét rossz célokra használják fel Szerbiában, és ezért erősödnek a (szélső)jobboldali pártok, de amikor ez a téma már lekerül a napirendről, akkor bekövetkezik ezeknek a pártoknak a hanyatlása is.

A szerbiai “nyugatos média” üdvöskéjének tekinthető Viola von Cramon szerint egészen bizonyos, hogy Szerbia nemzetközi helyzete sokkal jobb lett volna, ha szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ami azonban önmagában nem elegendő, mert a Nyugat valójában azt várja Belgrádtól, hogy távolodjon el Oroszországtól.

A szerb nyelvű tartalmat előállító Russia Today (RS) és a Szputnyik orosz hírügynökség jelenléte ezt rendkívüli módon megnehezíti, a német politikus szerint ezért ragaszkodnak ennek a két médiaszolgáltatónak a “betiltásához”.

– A szerbiai polgári titkosszolgálat, a BIA oroszbarát igazgatójának, vagyis Aleksandar Vulinnak a jelenléte egy újabb példa arra, hogy Szerbiának miért az a híre, hogy Oroszország bábja a Balkánon

– jelentette ki Viola von Cramon, aki úgy fogalmazott, hogy elapadóban van a szerb titkosszolgálatba vetett bizalom, és ő személy szerint is félne Szerbiában bármit is tenni Oroszországgal szemben, amíg az igazgatói pozíciót Vulin tölti be.

A német képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szerb elnök fentebb emlegetett kijelentései belpolitikai indítékokkal magyarázhatók, ám ugyanakkor Oroszországnak is szólnak, mert “nem Szerbia dönti el, hogy Koszovó beléphet-e az ENSZ-be, vagy sem”.

Viola von Cramon szerint a kézfájással történő viccelődés és az ahhoz hasonló kijelentések ugyan a hazai közönségnek szólnak, viszont az is nyilvánvaló, hogy Koszovó ENSZ-tagsága nem Szerbia, illetve Vučić (fájós) kezében van.

Miután ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács dönt, Szerbia ezért jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, amely bármikor megvétózhatja Koszovó felvételét az ENSZ-be.

Ugyanezt megteheti természetesen Kína is, amellyel Szerbia egyre jobb kapcsolatokat épít ki, és amellyel a “politikai Nyugat”, vagyis az Egyesült Államok, és annak kisöccse, az Európai Unió, mindinkább szembe kerül. Nem zárható ki, hogy hamarosan Kínát is “szankciózni” fogják “Rajnán innen, és Rajnán túl”.