Connect with us

AI

ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ChatGPT: Az előrejelzések szerint legkésőbb tíz év leforgásán alatt megalkotásra kerül az általános mesterséges intelligencia
Az előrejelzések szerint legkésőbb tíz év leforgása alatt megalkotásra kerül az általános mesterséges intelligencia
A cikk meghallgatása

Talán nem véletlen, hogy nemzeti ünnepünkön mutatták be a nevezetes, mesterséges intelligenciával működtetett társalgó robot legújabb változatát, a ChatGPT 4.0-át. De az is lehet, hogy ez mégiscsak a véletlen műve, mert a mai világban minden relatív: így is lehet, meg úgy is lehet. Meg végül is mindegy, mert az álnok újságíró ezt nem is gondolta komolyan, csak nem akarta kihagyni az alkalmat, hogy mesterséges módon felcsigázza a kedves olvasótábor figyelmét. Az elmúlt kb. négy hónapban az egész világ a ChatGPT-ről beszél, egyebek között azt is előrevetítve, hogy egy csomó munkahelyet tesz feleslegessé, köztük az ügyvédekét, az újságírókat, stb. Miután én kedvelem a színpompás megfogalmazásokat, röviden előrebocsátom, hogy nem kell félni, mert a ChatGPT igazából nem más, mint egy felturbózott gépi papagáj.

A beszélő kutya szindrómája

A GPT a “generative pre-trained transformer,” (generatív betanított átalakító, vagy mifene) rövidítése, a GPT-4 pedig az alapnyelvi modellek sorozatának része, amely 2018-ban az eredeti GPT-ig nyúlik vissza.

Az eredeti kiadást követően az OpenAI 2019-ben jelentette be a GPT-2-t, 2020-ban pedig a GPT-3-at. 2022-ben újabb finomítás érkezett GPT-3.5 néven. Novemberben az OpenAI kiadta a ChatGPT-t, amely akkoriban a GPT-3.5-ön alapuló finomhangolt társalgási modell volt.

A GPT sorozat AI-modelljeit úgy képezték ki, hogy megjósolják a következő tokent (egy szó töredékét, szófoszlányt) egy tokensorozat során, nagyrészt az internetről letöltött, nagy szövegtörzs felhasználásával.

A betanítás során a neurális hálózat egy statisztikai modellt épít fel, amely a szavak és fogalmak közötti kapcsolatokat képviseli. Idővel az OpenAI növelte az egyes GPT-modellek méretét és összetettségét, ami általában jobb teljesítményt eredményezett, modellről modellre, összehasonlítva azzal, ahogyan egy ember ugyanabban a helyzetben befejezné a szöveget, bár ez feladatonként változik.

Azt, amit még érdemes tudni, hogy jelenleg a ChatGPT nagy szerverkasznikon fut, és működésének napi költségei 100 ezer dollár körül mozognak, azaz havonta olyan 3 millió dollárba kerül a zavartalan csevegés biztosítása.

Nem is papagáj, hanem kutya

Mielőtt még teljesen belevesznénk a ChatGPT bemutatásába, szögezzük le, hogy a GPT egy algoritmus.

Ez a már említett óriási adatbázis alapján (megközelítőleg 570 Gb, mintegy 300 milliárd szó, azaz 175 milliárd paraméter) van a fejecskéjében, hogy megértse egy adott nyelv szerkezetét és szóhasználatát.

Az így betanított/kiképzett modell akkor válaszol a felhasználók kérdéseire, ha a szöveges bemenetét összehasonlítja az adatbázisban tárolt információkkal, és megpróbálja a lehető legjobban megérteni a kérdést. Végül a modell kialakít egy választ, amelyet a felhasználónak szán.

A ChatGPT viccet mesél

A ChatGPT viccet mesél

Mindennek a végeredménye az, hogy a csevegő robot azt a képzetet kelti, mintha megértené, amit mondunk neki és türelmesen válaszolgat a lenyűgözött felhasználók kérdéseire.

Ez egyébként ugyanaz a hatást kelti, mint amikor a filmben megszólal a kutya, és tájékoztatja az elképedt gazdit, hogy a Financial Times elemzése szerint esni fog az arany ára, amire jó lesz odafigyelni.

A legújabb 4.0-as változat azért nagy durranás, mert a szöveg mellett a képeket is értelmezni tudja, azaz el tudja magyarázni mit “lát” a képen.

Önmagában véve, a csevegő robot se nem “okos”, se nem “értelmes”, és ezen felül még az a hiányossága is megvan, hogy nincs kapcsolata a valós világgal, csak azokról az eseményekről tud, amelyek az adatbázis feltöltéséig történtek meg.

Hogy kinek az egzisztenciáját veszélyezteti és milyen mértékben, nehéz megítélni, viszont egyáltalán nem kétséges, hogy a technológia ismét a maga arcára fogja átformálni a világot, méghozzá pokoli gyorsan.

A mesterséges intelligencia már a spájzban van

Hogy jobban érzékeljük milyen drámai eseményekről van szó, az első ChatGPT és annak második változatának megjelenése között csupán négy (4) hónap telt el.

ChatGPT: Én emberi lény vagyok

ChatGPT: Én emberi lény vagyok

Időközben a Facebook Zuckerberg Meta cége közprédára bocsátotta a Llama néven futó mesterséges intelligenciát, ami már lokálisan is futtatható Mac-en, vagy PC-n de egyeseknek sikerült begyömöszölnie a Raspberry Pi barkács-számítógépekre is, ahol nagyon lassan, de fut.

Ez magyarán annyit jelent, hogy megnyílt az út a mesterséges intelligencia hétköznapi alkalmazása előtt, rövidesen már nemcsak a telefonunkkal civakodhatunk jóízűen, de a kenyérpirítóval vagy a porszívóval is.


A robotika három alaptörvénye

1.) A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2.) A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3.) A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.


Az előrejelzések szerint legkésőbb tíz év leforgása alatt megalkotásra kerül az általános mesterséges intelligencia.

Az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) pedig a számítógépes program azon képessége, hogy megértsen vagy megtanuljon bármit, amire az emberek képesek.

Időközben gőzerővel folyik az emberszabású robotok fejlesztése is. Úgy látszik ideje lesz leporolni az Asimov-féle robotika három alaptörvényét még mielőtt valamilyen nagyobb baj ér bennünket. Persze ezt úgy is lehet értelmezni, hogy elérkeztünk az aranykor küszöbére – örök élet, ingyen sör.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava