Horvátország
Keleti szörny, azaz Beast from East, Dalmácia el van vágva Horvátországtól

Dalmáciát leteperte a keleti szörny, illetve a Beast from East, ahogy ezt a legszabadabb, angolszász világban mondanák, vagyis az ilyenkor már évek óta menetrendszerűen beköszöntő hideghullám. Ezt időjóskodó kedvemben annak idején már megírtam, és ez eddig nagyon szépen bejött. A szörnyecske az idén nem hozott éles hideget, viszont a Horvátországot átszelő hegyvidéken majd hetven centis hó esett, és ennek köszönhetően Dalmácia gyakorlatilag el van vágva a hátországtól.
Azt mondták, el lehet menni
Bár a horvát téli szolgálat általában az alpesi országokat megszégyenítő hatékonysággal működik, ez egyszer túl soknak bizonyult az égről aláhulló áldás, le kellett zárni az autópályákat a forgalom elől.
Sokan az úton ragadtak, de meglepően nagy volt azoknak a meggondolatlan autósoknak a száma, akik nem vették figyelembe a vörösen világító jeleket, és folytatták útjukat. Ennek eredményeként a téli szolgálat, a hegyi mentőszolgálat és a tűzoltók éjt nappallá téve küzdöttek, hogy a hóba ragadt utasokat kimentsék a hótorlaszok közül.
Gospićban és Korenicában átmeneti befogadóhelyeket nyitottak, ahol a hóban ragadt utasokat meleg itallal, étellel várják, illetve szállásról is gondoskodnak számukra.

A havazás elvágta Dalmáciát a külvilágtól. Horvátországban volt szépen hó Bosznia- Hercegovinában és Szerbiában is. (Forrás: Twitter)
A legtöbb beavatkozás az Otrić közelében lévő Gračac- Obrovac és Gračac- Knin szakaszon történt, ahol több jármű is elakadt. A Szt. Rókus (sv. Rok) alagút mindkét oldalán körülbelül tizenöt jármű maradt a hóban.
Hétfőn hajnali 5 óra körül szabadították ki őket a horvát autópályák hókotrói, valamint a déli oldalról érkező hegyi mentőszolgálat tagjai.
Amikor megkérdezték őket, hogy azért mégis, mit gondoltak, szinte kivétel nélkül az volt a válasz, hogy „azt mondták, el lehet menni”. Arra már nem derült fény, hogy ki volt ez az nyilván imaginárius valaki aki az életveszélyes hülyeséget tanácsolta.
Bűnbakra vadászva
Mindenhol, így Horvátországban is, szép számban akadnak trollok, akik képtelenek felfogni, hogy a szakadó hóesésben nem lehet úgy spacírozni, mint a tavaszi verőfényben, és ezért vehemensen összehordanak mindenfélét, első sorban a téli szolgálatot okolva minden bajukért.
Ahogy mi, délvidékiek fogalmaznánk, a „ki a hibás?” játék folyik ilyenkor, és mindenki a vétkesek között találhatja magát, a kormány, mert ellopták a mittudomént, az időjósok, hogy nem szóltak előbb, a kereskedők, hogy nem adtak jobb gumit, és természetesen a téli szolgálat, mert nem teszi a dolgát.
A Horvát Autópályák (Hrvatske autoceste. HAC), amelyhez a téli szolgálat tartozik, kissé ingerült hangú nyilatkozatban hívta fel a nagyközönséget, hogy térjen már észhez.
Kapcsolódó cikk
Befagyott a tenger, de a horvátok már a turistaidényre készülnek
Az ezer kilométernyi autópályát az utóbbi két napban alatt majdnem kétszáz járművel tisztították, és több mint 3300 tonna szóróanyagot használtak fel. A a havazással sújtott szakaszokon a hókotrók 30 órán keresztül megállás nélkül dolgoztak.
Két nap alatt a HAC hókotrói eltávolították a havat az úttestről, és eközben 75 000 km-t tettek meg. Csak összehasonlításképpen, a földgömb kerülete 40 075 km. Azaz, a hókotrók szinte másfélszer megkerülhették a Földet.
Havazáskor a téli szolgálat dolga az utak járhatóvá tétele, ami erős havazás esetén akár 10 centis hó eltakarítását jelenti. Ebből természetesen nem azt a következtetést kell levonni, hogy a havat nem távolítják el azonnal a havazás kezdetével, viszont a következtében új hótakaró keletkezhet, amelyet a következő alkalommal távolítanak el.
A sofőrök gyakran panaszkodnak, hogy nem találkoztak hókotrókkal az úton – ami valójában arra utal, hogy minden sofőr hókotrót szeretne látni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden rendben van-e.
Az autópályaigazgatóság mindenkit arról biztosíthatott, hogy elegendő működő gép van az autópályák tisztítására.
Ha a hókotró minden sofőr számára látható lenne teljes tárgyi valójában, akkor annyi lenne belőlük, hogy leállna a forgalom – ami persze az abszurditás határát súrolja.
– Azoknak a járművezetőknek a tájékoztatására, akik panaszkodnak, hogy az autópályát nem tisztították meg eléggé, vagy hogy egyáltalán nem tisztítják, emlékeztetünk három 2018-ban készült képre, amelyek nagyon világosan megmutatják, hogyan néz ki az autópálya a csapadék során, illetve a hókotrók elhaladásától számított 10. és 30. percben
– jegyezték meg a horvát Horvát Autópályák téli szolgálatának illetékesei.
Tél Dalmáciában
És végülis tél van, valószínűleg mindannyian elfelejtettük már, hogy errefelé az a normális, ha februárban havazik, és hogy nincs a világon olyan szolgálat, amelynek kiadós havazás esetén, amikor fél óra alatt több mint 10 cm hó esik, sikerülne megtisztítani és felszárítani az utat.
Heves hózáporok esetén a járművezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy csak a pihenőhelyek megközelítését lehetővé tevő vezetési sávot tisztítják.
– Végső soron az autópályát csak a csapadék megszűnése után lehet végképp járhatóvá tenni. Figyelmeztetjük a járművezetőket, hogy amennyiben hókotrók mögött haladnak, ne előzzék meg őket, hanem maradjanak mögöttük. Téli körülmények között az a legfontosabb, hogy biztonságosan eljussanak úti céljukhoz
– hőbörögtek még egyszer a téli szolgálat illetékesei
Az egész helyzet érdekessége, hogy váratlanul a siralmas állapotban lévő Horvát Vasutak kerültek a nevető harmadik szerepébe: a vasúti forgalom ugyanis akadálymentesen zajlott/zajlik, a tengerpart irányába is.

Horvátország
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.
RoboCup Junior
A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.
– Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk
– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.
A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.
A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.
A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.
Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.
A jéghegy csúcsa
Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.
Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)
Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.
Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.
Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.
Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.
Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.
Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.
Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.
Mi ennek az értelme?
Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.
Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.
Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.
Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.
Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt