Zoran Milanović horvát elnök ma (szerdán, február 1-jén) Zágrábban találkozott Nataša Pirc Musar szlovén elnökkel, majd a találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen egy cipészes mondás is előkerült. Az általunk gyakran a legendás brit nulla-nullás ügynökök legnevezetesebbikéhez hasonlított Milanović, a Dnevnik.hr-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beszélgetés kellemes volt, és hogy a nyitott kérdésekről volt szó köztük, például a választott bíróság határozatáról, de beszéltek a régióról is. Pirc Musar karácsony környékén történt beiktatásakor jelezte, hogy első külföldi útja a Balkánra fog vezetni, hogy folytassa elődje, Borut Pahor térségre összpontosító erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban.

Jogászok egymás közt

A szlovén elnök nem feledkezett meg azidőtájt tett ígéretéről, és most megerősítette, hogy a Brdo-Brijuni folyamat esetében ott szeretné folytatni, ahol elődje abbahagyta.

– mondta Pirc Musar, aki még hozzátette, hogy tudni fogják, miként oldjuk meg a problémákat.

A szlovén elnök elárulta, hogy lényegében már a következő találkozón gondolkozik.

– jelentette ki a szlovén elnök, majd megjegyezte, hogy szeretne eltávolodni az ideológiai témáktól.

Ki a megtévesztett szerető?

Milanović nem volt hajlandó kommentálni a szomszédos országban zajló kémügyet, de ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatosan is alaposan begombolkozott. Úgy nyilatkozott, hogy nem beszéltek Ukrajnáról.

– mondta Milanović. Persze, a visszafogottsággal kissé elkésett, miután a „szabad világ” kollektíve felhördült afelett ahogy Krím és Koszovó sorsáról értekezett. A Krím-ügyet meg sem kísérelte megmagyarázni, viszont Koszovóval kapcsolatban megosztott egy pár gondolatot az újságírókkal.

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a szerb elnökkel, Milanović azt mondta, hogy Vučić elnökkel utoljára 2015 őszén beszélt telefonon.

Abban az időben mindketten miniszterelnökök voltak. Emlékezetünk szerint Milanović az akkori „titkos beszélgetés során” arra kínált megoldást Vučićnak, hogy a magyarok háta mögött miként kezeljék az Európára zúduló migránsáradatot!

A horvát elnök most követendő példának nevezte Vučić hozzáállását, aki azt mondta, hogy mielőtt bármit mond Milanović Koszovóról tett kijelentéséről, tüzetesen át akarja tanulmányozni, hogy mit mondott a horvát elnök. (Vučić azért „nem volt képben”, mert az inkriminált horvát elnöki nyilatkozat idején búcsúlátogatáson látta vendégül Belgrádban „öreg barátját”, Miloš Zeman cseh elnököt.)

Ám Zoki Bond, ha már mikrofon közelében volt, sietve megállapította, hogy Szerbia nyugati csatlakozásához néhány dolognak meg kell változnia.

– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy Szerbiának valahogy el kell ismernie Koszovót.

– viccelődött a horvát köztársasági elnök.

Milanović egyúttal röviden kitért a legújabb korrupciós botrányféleségre – napvilágra került ugyanis a korrupcióval vádolt Gabriela Žalac és a knini ex-polgármester Josipa Rimac levelezése a WhatsAppon – amire rádobott még néhány lapáttal a Nacional nevet viselő bulvárlap, nyilvánosságra hozva a Horvát Erdőgazdaság (Hrvatske šume) letartóztatott vezetőjének, Krunoslav Jakupčićnak a mobiltelefonjáról származó üzeneteket.

A botrány körülbelül arról szól, hogy a horvát vezetők egyike-másika hogyan szerzett munkát valamelyik ismerőse ismerősének.

Milanović véleménye szerint ez nagyon komoly dolog, szemben a kormányfővel, aki röviden „nemtémának” nyilvánította az egészet.

Visszatérve a kaptafához

A Horvát Köztársaság viselt dolgairól az átlagnál kissé jobban tájékozott hírlapíróként most én térnék vissza a kaptafához.

A kígyót-békát kiáltó kollégák, ellenzéki politikusok egy teljesen hétköznapi dologból szeretnének affért kreálni, Horvátország megalapítása óta, már több mint három évtizede, így működnek a dolgok. Ti., ha valakinek van valahol valakije a hatalmi struktúrákban, könnyen, vagy könnyebben jut jól fizető szinekúrához, mint az, aki ilyennel nem rendelkezik.

Persze, ez nem igazán horvát különlegesség – nagy a gyanúm, hogy már réges-régen is nagyobb eséllyel pályázhatott az ember a varázslói státusra, ha jóban volt a törzsfőnök feleségével – valahogy ez a legliberálisabb demokráciákat sem kerülte el. Sőt az autokráciákat, vagy az átkos kommunizmust sem.

Amióta világ a világ, az járt jól, aki megfelelő ismeretségekkel rendelkezett. Ez természetesen felháborító, de vajmi keveset tehetünk ellene.

A meritokrácia – ha ilyen valaha is létezett -, amelyben csak az ember tehetsége, tudása, rátermettsége számít, nem a Földnek nevezett bolygó „nevezetessége”, és ezért fordul elő, hogy a jól fizető állásokban rendre azokat az emberek találjuk, akik az égvilágon semmihez sem értenek, csak egyvalamihez: az érvényesüléshez.

---

---

A Balkán újévkor is rejteget meglepetéseket, viszont továbbra is megosztott maradt, még inkább megosztott, mint korábban volt. A volt Jugoszlávia kettévált egy nyugati és egy keleti részre, ha pedig az egész, földrajzi értelemben vett Balkánra tekintünk, akkor „három sávos változást” figyelhetünk meg. A nyugati sávba tartozik Szlovénia és Horvátország, amely igazából már nem is Balkán, hanem Kis-Európa, középen vannak azok az országok, amelyek ki tudja, hogy mikor integrálódnak Európához, keletre pedig azok, amelyek ugyan uniós tagállamok, de az integráció esetükben egyelőre nem sikertörténet. Ez persze, sommás megállapítás, de egy mondatban másmilyent nem is lehet adni.

Miután beköszöntött egy újabb év, amely semmivel sem lesz könnyebb, mint amilyen az előző volt, próbáljunk meg előre tekinteni, mert a múlt a Balkánon jóval inkább lehúzó, mint inspiráló erő, és nézzük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak az egyes kis-európai, valamint a közép-balkáni vezetők, a kelet-balkáni két országra most nem térnénk ki helyszűke miatt.

Újév Kis-Európában

Szlovénia teljes metamorfózison ment keresztül az 2022-es szuperválasztási évben, kicserélődött az ország teljes vezetése, ennek megfelelően egészen mások mondták az újévi köszöntőket, mint egy évvel ezelőtt. Szlovénia egyre inkább a Mag-Európához tartozik, bár a lakosság szláv származása és gazdasági érdekei okán bizonyos mértékben mindig kötődni fog a Balkánhoz.

A szlovén miniszterelnök újévi üzenetében, amelyet a szlovén hírügynökség tett közzé, különösen fontosnak tartotta, hogy az új kormány „visszaadta a normalitás érzését” a szlovén társadalomnak.

Robert Golob szavai szerint a Covid-19 világjárvány, az ukrajnai háború és a drágaság ellenére az elmúlt esztendő sok pozitívumot hozott, amin bizonyára a kormányzatban bekövetkezett változásokat értette.

Szerinte 2023 a reformok éve lesz, amellyel azt új vezetés úrrá akar lenni mindazokon a kihívásokon, amelyek az elmúlt 30 évben felhalmozódtak. Kormánya szeretné teljes mértékben átalakítani a közegészségügyi rendszert, reformot tervez az igazságszolgáltatásban és az oktatásban.

Ennek megfelelően Golob „pozitív energiát és bátorságot” kívánt az ország lakosságának az új esztendőben.

Nataša Pirc Musar, szlovén köztársasági elnök, aki karácsony táján vette át a hivatalát, újévi üzenetében kijelentette, hogy 2022 a szolidaritás éve, valamint az aktív állampolgárok, a bátorság és az igazságosságért való küzdelem éve volt.

Az államfő azt kívánta Szlovénia lakosságának, hogy 2023 a pozitivizmus, az egészség, az öröm és a kedvesség éve legyen.

Újév Horvát-Európában

Horvátországra 2023-tól kezdve egy egészen más világ köszönt, Horvátország valójában a Schengenhez és az euróövezethez történő csatlakozással válik igazán európai országgá, és lesz a Kis-Európa része, ám mivel a földrajzi fekvés módosítására nincs lehetőség, a balkáni kötődések sem szűnnek meg.

A horvátok az utóbbi időben nagyon sokat mindent kaptak az Európai Uniótól, főleg azt követően, hogy Ursula von der Leyen lett a bizottság elnöke, illetve ahogy ezt mi BALK-osan megfogalmaztuk, Andrej Plenković horvát miniszterelnök lett „anyuci kedvenc mikimausza”.

A horvát miniszterelnök YouTube-os újévi üzenetét azzal kezdte, hogy a 2022-es esztendő nehéz és megpróbáltatásokkal teli év volt, hiszen kevesen számítottak háborúra Európán, amelyet az „Ukrajna elleni brutális orosz agresszió” váltott ki.

– mondta Plenković, aki csak ezt követően tért át a hazai eseményekre, amelyeket értékelve azt emelte ki, hogy Horvátország 6%-os növekedéssel zárta az évet, és a 2022-es esztendőben „elérte azokat a stratégiai célokat, amelyekre nemzetként már régóta törekedett”. Ezek között említette a pelješaci híd megépítését, valamint az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást.

Plenković azt mondta, hogy 2023-ban megvédenek minden horvát állampolgárt, szilárd támaszt nyújtanak a gazdaságnak, és továbbra is a felvirágzás és a fejlődés felé tartanak, amihez mindenkinek tiszta szívből kívánt boldog és sikeres új évet.

A Közép-Balkán újévkor is billeg

A Közép-Balkán országai a „billegő térségbe” tartoznak, bár a billegés egyes országok esetében különböző mértékű és irányú, sőt még országon belül is változik. Így például létezik orosz, török és amerikai irányba történő billegés, viszont szinte közös az Európai Unió felé történő elbillenés, amelyet hol az orosz, hol a török vagy egyéb muszlim irányba történő elbillenés ellensúlyoz mintegy libikóka szerűen.

Ebben a billegő térségben az „univerzális újév mellett” saját újévek is vannak, azért kétszer is ünnepelnek, de miután az általános újévet szinte mindenhol tartják, így újévi üzenetek is vannak szép számmal.

Aleksandar Vučić államfő az újév alkalmából az Instagramon köszöntötte Szerbia polgárait, akiknek jó egészséget és gyorsabb gazdasági fejlődést kívánt.

A szerb elnök egyúttal kifejezte azt az óhaját, hogy a következő évben még gyorsabban nőnek a fizetések és a nyugdíjak Szerbiában, és hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a békét.

Vučić újévi köszöntője azonban „egy harcos üdvözlete” volt, merthogy a következő szerepeltek benne a következő sorrendben:

A „Nem adjuk meg magunkat! (Nema predaje!) mondat az utóbbi időben eposzi jellegű kijelentéssé vált a szerb elnök retorikai készletében, miután rendszeresen visszatér a beszédiben. A mondat a koronavírus-járvány idejéből származik, emlékeink szerint ezt a mondatott Vučić megbetegedett fia mondta az elnöki apának, azóta azonban már „általános értelemben” került be a köztudatba, mintegy közkinccsé válva.

Arról nem esett szó a mostani üzenetben, hogy Szerbia milyen irányba kíván haladni a következő esztendőben, erről Ivica Dačić szerb külügyminiszter rántotta le a leplet.

A külügyér arról beszélt, hogy Aleksandar Vučić államfő kérésére „ki kell olvasztani Szerbia kapcsolatait Horvátországgal”, mindenféle félreértés elkerülése végett itt nem használjuk a „felmelegíteni” szót. Dačić erről a belgrádi kormánybarát Pink televízióban nyilatkozott, miután egy nappal korábban a szintén kormánybarát Happy televízió egyik kocsmai szintre süllyedt műsorában nótázgatott.

Dačić úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Horvátország a jövőben jobb kapcsolatokra törekszik, habár nem bíznak abban, hogy „megváltoztatják egymás tudatát és véleményét”.

Milorad Dodik boszniai szerb elnök egy „madárkás üzenetben” köszöntötte az entitás lakosságát megjegyezvén, hogy Boszniai Szerb Köztársaság a közös ház, amely a család és az élet mellett megadatott minden boszniai szerbnek.

– mondta Dodik, akik harcolni kíván a boszniai Szerb Köztársaságért, amelyet nem kívánja elhagyni, ezért mindenkinek boldog újévet kívánt, hogy együtt élvezhessék mindazt, amit az élet nyújt.

Dragan Čovića boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) vezetője nem a boszniai horvátoknak gratulált a Twitteren, hanem a főnöknek, Andrej Plenkovićnak, mégpedig ahhoz, hogy Horvátország tagja lett a schengeni és az euróövezetnek.

– írta Čović, aki hosszútávú stratégiáját most éppen Plenkovićra építi.

Vjosa Osmani koszovói elnök a Facebookon köszöntötte országa lakosságát, ahol szívből jövő jókívánságait fejezte ki mindenkinek, és azt kívánta, hogy a 2023-as esztendő szeretetben, boldogságban és jólétben teljen.

– szólította fel népét a koszovói elnök, majd miután mindezt kikívánkozott belőle, azt is megkívánta, hogy a 2022-es esztendő utolsó napján kimenjen a brnjaki határátkelőhöz, amelyen a húsz napos szerb barikádosdi után újraindulhatott a forgalom.

Ezt követően felkereste a Kosovska Mitrovica déli, albánok lakta részében lévő rendőrbázist is, ahol kitüntetéseket osztogatott a rendőröknek, akiknek az indoklás szerint hálával tartozik az ország szuverenitásának megőrzése és minden állampolgár biztonsága szempontjából, bármiféle megkülönböztetés nélkül.

---

---

Pénteken, december 23-án hivatalba lépett az első női államfő Szlovéniában, aki egy nappal ezt megelőzően letette a hivatali esküt. A csütörtöki beiktatáson a balközép pártok által támogatott Nataša Pirc Musar arra esküdött fel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, lelkiismerete szerint cselekszik, és mindent megtesz Szlovénia jólétéért.

Pirc Musar november 13-án, a szlovéniai elnökválasztás második fordulójában függetlenként indult baloldali hátszéllel, és nyerte el a szlovén választópolgárok bizalmát a szintén függetlenként versenybe szálló, ám jobboldali támogatást élvező Anže Logar volt külügyminiszter ellen.

Ebből az következik, hogy bizonyos értelemben ezúttal is a jobb és a baloldal küzdött egymás ellen, ki-ki a „szívéhez közelálló kvázi független” jelölt által. Pirc Musar a szavazatok közel 54 százalékát, Logar a voksok mintegy 46 százalékát szerezte meg.

A necenzurirano.si internetes magazin Pirc Musar győzelmét követően azt írta, hogy Janez Janša volt szlovén miniszterelnök sorozatos vereségei után a 2022-es „szuperválasztási évben” kiderült, hogy Szlovénia minden megrázkódtatás után továbbra is működő demokrácia maradt, amely Európa magjának a része.

A „szuperévben”, amely során parlamenti, helyhatósági és elnökválasztásokat is tartottak Szlovéniában, Janša jobboldali pártja elveszítette a parlamenti és az elnökválasztást, az önkormányzati választásokon viszont a legtöbb szavazatot kapta, ám győzelme ellenére teljesen eltűnt a városokból, amit jól példáz a volt miniszterelnök által vezetett Szlovén Demokrata Párt ljubljanai elvérzése.

A necenzurirano.si ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha Janšát Napóleonhoz hasonlítanánk, akkor az április parlamenti választás volt ez ő „lipcsei csatája, a novemberi elnökválasztás pedig a Waterlooja”, amikor sikertelen kísérletet tett a „politikai száműzetésből” való visszatérésre.

A novemberben államfővé választott Pirc Musar kampányában a demokratikus állami és társadalmi rend mellett állt ki, és külön hangsúlyt fektetett az emberi jogokra, amelyekkel kapcsolatban megfogadta, hogy hallatja a hangját, ha úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek, ugyanakkor jelezte, hogy nem avatkozik bele a napi politikába.

Mára már az is kiderült, hogy az új szlovén elnök első külföldi útja a Nyugat-Balkánra vezet, hogy folytassa elődje, Borut Pahor erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban. Szlovénia, amely viszonylag jó kapcsolatokat ápol Szerbiával, mindenek előtt a boszniai helyzet iránt érdeklődik, miután sok bosnyák vendégmunkás dolgozik a néha Kis-Ausztriának is nevezett délszláv országban.

Pirc Musar Szlovénia ötödik elnöke, ügyvéd, korábban információs biztos és újságíró volt. Donald Trump elnöksége idején a Szlovéniában született first lady ügyvédje volt egy sajtóperben, Melania Trump ugyanis 2016-ban Szlovéniában pert indított a Suzy magazin ellen, amely azt állította, hogy a volt amerikai elnök felesége elit escortként dolgozott nemzetközi modellkarrierje során. Az ügyben peren kívüli egyezség született.

Szlovéniában az államfőt közvetlenül választják. Főként reprezentatív, de politikailag sem elhanyagolható szerepet tölt be: ő a hadsereg főparancsnoka, és magas rangú tisztségviselőket is kinevez, többek között a nemzeti bank elnökét. A kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elnök megbízatása öt évre szól, és legfeljebb egy alkalommal választható újra.

---

---