Horvátország
ORBÁN ÉS CLAUDIA: Lehet hogy veszélyben a schengeni övezethez való csatlakozás, de a horvátok valahogy nem hiszik
Az elmúlt napokban Horvátországban elképesztő békevilág volt. Elmaradt a szokásos anyázás, jobbára senki sem mondott semmi jelentőset, nem jelentettek be semmilyen nagy infrastrukturális projektet, de még az inflációval és az energetikai helyzettel sem foglalkoztak. Még a Katarban megkezdődő foci VB-re sem lehet kenni a dolgot, mert a horvátok még nem játszottak, a szokásos foci-őrületnek úgymond nyoma sincs. Ezért ez a cikk leginkább Orbánról és Claudiáról szól.
Kisebb zavar
Kisebb zavart egyedül Gerhard Karner osztrák belügyminiszter nyilatkozata okozott, miután kifejtette, hogy ellenzi a schengeni térség bővítését. Előbb Davor Božinović belügyminiszter, majd utána Andrej Plenković miniszterelnök is bizakodását fejezte, hogy december 8-án Brüsszelben végül csak megszavazzák az osztrákok Horvátország társulását a schengeni térséghez.
Plenković azt is elmondta, hogy véleménye szerint az osztrákoknak nem speciel Horvátország ellen vannak kifogásaik, hanem inkább Bulgária és Románia társulását ellenzik. Szerinte ezt meg lehet érteni, mert Ausztriában (is) nagy gondot okoznak az illegális migránsok és ezek útja a balkáni útvonalon Románián és Bulgárián át vezet.
Plenković bizakodását arra alapozza, hogy Horvátország illetve Bulgária és Románia a schengeni övezethez való csatalakozása két külön folyamat, és reményét fejezte ki, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár küszöbönálló zágrábi látogatása folyamán tisztázni lehet a helyzetet.
Zoran Milanović köztársasági elnök is ígéretet tett arra, hogy igyekszik majd tisztázni az esetleges nézeteltéréseket az osztrák féllel, és körülbelül ez minden amit a helyzetről lehet mondani. Arról spekulálni, hogy az osztrák ellenkezésre közvetlenül a magyar-szerb-osztrák találkozó után került sor, véleményünk szerint felesleges, sőt felelőtlenség lenne.
Hurrá, foci!
Miután eleget tettünk a néha kelkáposzta szagú tudósítói kötelezettségeinknek, a politika után végre beszélhetünk a második univerzális dologról a világon.
A horvátok közismerten focirajongó nemzet, a világszerte ismert kockás mezben fellépő csapatot ugyan nem szokták az élvonalbeli nagyságok között emlegetni, de mégis az ország nagyobbik fele titokban reménykedik abban, hogy akár a világbajnoki cím is összejöhet. Igaz a magyar miniszterelnök nem a horvátoknak, hanem a szerbeknek szurkol.
Jandroković házelnök így bejelentette, hogy a parlament munkája szünetelni fog a horvát csapat mérkőzéseinek idején, Radovan Fuchs oktatásügyi miniszter pedig engedélyezte a világbajnokság követését az iskolákban.
A vendéglősök óvatos optimizmusoknak adtak hangot, mert télen egészen más a heyzet, mint nyáron, amikor a muri a kerthelyiségekben folyik, míg a kereskedelmi láncok próbálkoznak. Valahogy 50-50 százalékban igyekeznek a karácsony és a világbajnokság között megosztani a kínálatot, így a szurkolói rekvizitumok békésen megférnek a Mikulással, fenyődíszekkel, ezernyi egyéb kacattal amit már ilyenkor igyekeznek a nagyközönségre sózni.
Sőt még a sörgyárak sem nyomatják ezerrel a VB-és reklámokat, a szokatlan terminus valahogy zavart keltett minden fronton. Persze, mindez egy pillanat alatt változhat, a nemzeti 11 szereplésének függvényében. Addig is, különböző honleányok igyekeznek élesztgetni a tüzet, mint például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier, akit az Instagramon 620 ezer ember követ.
A feltűnően dúskeblű leányzó – a cicik természetes voltát akár röntgenfelvételekkel is hajlandó alátámasztani – úgy határozott, hogy annak ellenére, hogy nem követi különösképpen a labdarúgást, némi motivációval szolgál a fiúk számára és frissen kirakott néhány képet, közszemlére téve a kockás textillel kissé lefedett javakat.
A hírlapírók bénább része természetesen nem tudja megkülönböztetni a fontosat a kevésbé fontostól, és azon háborog, hogy Horvátországban senki sem hajlandó foglalkozni Orbán Viktor Nagy- Magyarországos szurkolói sáljával, amely ellen már tiltakoztak néhányan, hogy most ne soroljuk.
Még Zoki Bond, polgári nevén Zoran Milanović sem volt hajlandó kötélnek állni, pedig nem nagyon kedveli Vityát, már miniszterelnök korában is mondott egy s mást a magyar miniszterelnökről.
Zokinál úgy tetszik, hogy működik az evolúció, mert csupán annyit volt hajlandó kibökni az orbáni sálról, hogy ezen csak nevetni tud.
– Orbán Horvátországgal kapcsolatos törekvései arra vezethetők vissza, hogy augusztusban egy hónapig cirkál az Adrián, és vacsorára találkozunk
– mondta Milanović majd hozzátette:
– Nem fordítanék rá figyelmet. Amilyenek a szomszédjaink, ő még mindig a legjobb.
S végül, de nem utolsósorban, a zágrábi állatkert Kent névre hallgató gibbonja megjósolta Horvátország győzelmét a Marokkó elleni meccsen. Nostradamust egyenlőre még nem konzultálták és inzultálták.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is