Szerbia
KIADATÁSI ŐRIZET: Hollandiában tartóztatták le a „Vračarci” bűnözői csoport egyik tagját

A „Vračarci” szervezett bűnözői csoport most (november 18-án) elkapott tagja ellen Szerbia adott ki nemzetközi elfogató parancsot, miután a rendőrök pontosan másfél tucat társát vették őrizetbe Belgrádban a hónap közepén. A kraljevói származású Miloš Andrejević (38) a hollandiai Haarlemben került rendőrkézre, ahol kiadatási őrizetbe vételét rendelték el, mert hazájában bűnpártolással vádolják egy gyilkosságban való érintettsége miatt.
A november közepén lezajlott belgrádi razziát követően Szerbia 14 bűnöző kézre kerítésében kérte az Interpol segítségét, amelynek a hágai irodája értesítette a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészséget Andrejević elfogásáról.
A szóban forgó szerb bűnözőt azzal gyanúsítják, hogy Uroš Piperskinek, a banda második számú vezetőjének a megbízásából azonosítsa be Aleksandar Halabrint, és derítette fel a környéket, ahol a későbbi áldozat a társaival általában találkozott. Halabrin állítólag a csoport vezetőinek az életére akart törni.
Kapcsolódó cikk
UTÁNPÓTLÁS: Újabb bűnözői csoportot tartoztattak le Belgrádban, összesen 17 embert vittek be
A terv az volt, hogy bosszúból felrobbantják, később azonban egy bérelt lakásba csalták, ahol megölték. A gyilkoság 2020 márciusában történt, az áldozat korábban Magyarországon járt, ami miatt karanténba kellett vonulnia. Ismerősei azt gondolták, hogy azért tűnt el, mert el akarta kerülni a kötelező izolációra vonatkozó rendeletet.
Félig elföldelt holttestét két hónappal később találta meg egy pásztor a Belgrádtól délre lévő Sopot környékén, a meztelenre vetkőztetett áldozatot végül fejbe lőtték, és úgy földelték el egy homokos területen.
Kapcsolódó cikk
HORROR HÁZA 2.1: Ledarálták az áldozataikat, avagy “ha nincs hulla, a bűn nulla” ???
A gyanú szerint Halabrin a Veljko Belivukkal szövetséges csoport egyik „korai” áldozata, ráadásul annak a Lazar Vukićevićnek a barátja volt, aki később a ripoteki Horror Házában végezte, több társához hasonlóan.
A bandaháborús kérdésekben igencsak járatos belgrádi Kurir szerint Halabrin az elsők között volt, akin Veljko Belivuk bandája „kiélte magát”.
Az ugyancsak belgrádi Telegraf nemrégiben arról írt, hogy a Vračarci szigorú hierarchikus rendszerben működött, a csoport vezetője Nikola Vušović, vagyis más néven Őrült Johhny volt, aki most minden bizonnyal a Dominikai Köztársaságban bujkál.
A csoport második emberének a fent már említett Uroš Piperski számított, ők ketten, valamint Dario Đorđević Dexter (Dekster) adta ki a gyilkossági parancsokat, és szervezte az összes törvénytelen cselekedetet.
A csoport pénztárnoki teendőit Draško Nikolić végezte, aki a bűncselekményekből származó pénzt rejtegette, és a csoport vezetőinek utasítása alapján osztotta szét a banda tagjai között. A kifizetéseket Uroš Piperski mellett a Hollandiában most őrizetbe vett Miloš Andrejević végezte, aki tehát eléggé magas helyezést ért el a bűnözői ranglistán.

Koszovó
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett

A koszovói miniszterelnök tegnap este találkozott az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítőivel, az eszmecsere azonban mintegy fél órával később kezdődött, mert Albin Kurti egy kupameccset nézett, amelyet követően érmeket is osztogatott. A mérkőzés miatt a nemzetközi közvetítőkkel tartott találkozó nem a tervezett időpontban, este nyolc órakor, hanem 30-40 perccel később, fél kilenc körül kezdődött.
Nemzetközi erőfeszítések
Gabriel Escobar amerikai és Miroslav Lajčák uniós közvetítő újabb találkozói a koszovói és a szerbiai vezetőkkel erősödő nemzetközi erőfeszítésnek tekinthetők a két ország közötti feszültségek csökkentésére.
A két közvetítő tizenegy nappal azt követően érkezett Koszovóba, hogy az északi szerb többségű területeken beiktatták az albán nemzetiségű, úgynevezett „három százalékos” polgármestereket.
A focimeccs miatt csúszott találkozón Albin Kurti elismételte az újabb válsággal kapcsolatban kialakított nézőpontját, miszerint a jogállamiság megteremtése a feltétele annak, hogy megismételjék a helyhatósági választásokat a négy érintett önkormányzatban, ahogy azt a nemzetközi közösség követeli.
A pristinai kormány vezetője ugyanezt szabta feltételként ahhoz is, hogy kivonja a rendőri alakulatokat az önkormányzati épületekből.
A koszovói miniszterelnök kabinetje által kiadott közlemény szerint a megismételt önkormányzati választásokon a szavazóknak és a jelölteknek „félelem és fenyegetés nélkül kell részt venniük, vagy versengeniük” a polgármesteri posztokért.
Kurti a mintegy két órás találkozón ugyanakkor ismét a szélsőségeseket és a bűnözői csoportokat okolta a Koszovó északi területein kialakult helyzetért.
A koszovói miniszterelnök szerint a továbblépés azáltal érhető el, hogy felszámolják az erőszakosan viselkedő szélsőségesek és a bűnözői csoportok támadásait a hazai és a nemzetközi biztonsági szervek, valamint az újságírók ellen.
Kurti ezért elvárja Brüsszeltől és Washingtontól, hogy szólítsanak fel az erőszak felszámolására, valamint az elkövetők üldözésére és megbüntetésére.
Ami legális, az még nem legitim
Pristinai sajtójelentések szerint Gabriel Eskobar és Miroslav Lajčák a találkozót követően elmondta, hogy három követeléssel fordultak a koszovói miniszterelnökhöz.
Miroslav Lajčák, az Európai Unió képviselője a médiának úgy nyilatkozott, hogy követelik a Koszovó északi részén kialakult helyzet enyhítését, a helyhatósági választások mielőbbi megtartását, valamint a párbeszédhez és a normalizációs folyamathoz való visszatérést.
Az amerikai-európai duó európai tagja elmondta, hogy a beszélgetés Kurtival hosszú és nehéz volt, de amerikai társával együtt ennek ellenére folytatja a küldetését.
Az újonnan megválasztott északi polgármesterekkel kapcsolatban Lajčák úgy fogalmazott, hogy a törvényesség önmagában nem jelent legitimitást és „képviseleti képességet”.

A közvetítők édeshármasban a koszovói miniszterelnökkel (Forrás: Twitter, Albin Kurti)
Az uniós közvetítő itt nyilván arra utalt, hogy a mintegy három százalékos részvétel mellett megválasztott képviselők nem tekinthetők az egész közösség legitim önkormányzati vezetőinek, és nem képviselhetik a többségi szerb közösséget, vagyis a maradék 97%-ot.
A Kurtival folytatott találkozó után Escobar azt mondta, hogy az USA, az EU és a NATO, azaz „Koszovó szinte minden barátja” ugyanazt kéri, vagyis az észak-koszovói helyzet lecsillapítását szeretné elérni.
Escobar úgy fogalmazott, hogy ő soha nem látott ekkora egységet a transzatlanti közösségben, és ezért reméli, hogy Kurti eleget tesz az elvárásoknak.
Az amerikai közvetítő szerint ők Koszovó biztonságának, függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának legnagyobb támogatói, cserébe csak azt kérik, hogy hallgassák meg őket, illetve hogy Pristina hallgasson rájuk.
A két közvetítő az éjszakába nyúló tegnapi találkozót követően jobb híján ma a szerb államfővel találkozik a „mission impossible” jellegű balkáni küldetés ki tudja hányadik fejezeténél tartva. Előfordulhat, hogy az amerikai-európai duó napközben felkeresi az északi, szerbek lakta területeket is, mint egy mellékepizódként.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt