Connect with us

Magyarország

ÚJ DIMENZIÓ: Szijjártó megerősítené Szerbia déli határát, Vulin bűnbandákról beszél a migráció kapcsán

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

A hétfői osztrák-szerb-magyar migrációs csúcsot követően miniszteri szinten folytatódott a háromoldalú eszmecsere, amelyen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. A belgrádi találkozó résztvevői szerint a migráció terén felrobbantak a számok, miközben a migránsoknál fegyverek is vannak, amelyeket nem csak egymás, hanem rossz esetben a magyar határvédelmi hatóságok – rendőrök, határőrök, határvadászok – ellen is felhasználnak. Ezzel kapcsolatban hangzott el az a magyar állásfoglalás, miszerint Magyarország a migrációt nem emberi jogi, hanem biztonsági és bűnügyi kérdésnek tekinti.

A szerbiai találkozón a magyar külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta – mint éppen említettük -, hogy “a határ megsértése két biztonságos ország között bűncselekménynek számít, és az nem emberi jogi kérdés”.

– Szeretném világossá tenni a magyar álláspontot, hogy mi ezt nem egy emberi jogi kérdésnek, hanem egy biztonsági, sőt bűnügyi kérdésnek tekintjük

– emelte ki Szijjártó Péter, aki hozzátette, hogy Magyarország eddig sem engedte az ország határainak megsértését, és ezután sem fogja ezt tenni. Ehhez még csatolta, hogy az osztrákok, magyarok és szerbek nem csak a saját határaikat védik, hanem Európát is, amivel osztrák és magyar részről schengeni kötelességeiket teljesítik.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezért közös érdeknek tekinti, hogy a “lehető legdélebbre” kerüljön az a védvonal, amely ma a magyar-szerb határon van.

– Ezért értettünk egyet abban, hogy összerakjuk az erőforrásainkat annak érdekében, hogy Szerbia és Észak- Macedónia határát az eddigieknél sokkal jobban meg lehessen védeni

– jelentette ki Szijjártó, aki szerint Magyarország a maga részéről készen áll arra, hogy ebben a közös határvédelmi erőben részt vegyen, és jelentős hozzájárulást adjon mind határőrök, mind technológia szempontjából ahhoz, hogy az említett határszakaszt meg lehessen védeni. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a macedón barátok az Open Balkanon innen, és túl, de erről nem történt említés.

– Mivel látjuk a migránsok számát, teljesen egyértelmű, hogy az eddigi együttműködésnek új dimenzióba kell lépni, tehát egy nagy, erős és hatékony határvédelmi erőt kell létrehoznunk közösen annak érdekében, hogy Szerbia és Észak- Macedónia határát meg tudjuk védeni, és Magyarország készen áll ezen közös határvédelmi erőhöz a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni

– jelentette ki a magyar külgazdasági miniszter, amire Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy reagált, hogy Szerbia védi a határait, a területeit, valamint az emberek életmódját és életszínvonalát, de Vulin még Európát is hozzátette, merthogy szerinte Szerbia azt is védi.

– A történelem most úgy rendezte, hogy Szerbia magát védve, ismételten Európát védi

– mondta Vulin, akinek a “számok felrobbanására” vonatkozó megállapítás is tulajdonítható a migránsok számának gyors növekedésével kapcsolatban, természetszerűen azon agyonmantrázott mondás mellett, miszerint “Szerbia nem lesz a migránsok parkolója”, de neki tulajdonítható az a szintén örökzöld mondóka is, amelyből az derül ki, hogy “Szerbia megmutatta, hogy felelősségteljes, komoly, emberséges és szolidáris ország”.

– Óriási a nyomás a határainkon. Ez már nem humanitárius válság. Ez olyan bűnbandák műve, amelyek visszaélnek az emberek nehéz helyzetével, és megsértenek minden nemzetközi szabályt

– észrevételezte a szerb belügyminiszter. A szerb oknyomozó portálokra és a saját tapasztalatainkra hivatkozva a BALK-on erről többször is beszámoltunk, megállapítva, hogy “a magyar határ a migráció fizetőkapuja”, ahonnan az embercsempészbandák 3500-5000 euróért bárkit bevisznek az EU-ba. Vulin ezt most azzal toldotta meg, hogy olyan bűnbandákról van szó, amelyek visszaélnek az emberek nehéz helyzetével, és megsértenek minden nemzetközi szabályozást.

– Szerbia számára rendkívül fontos, hogy olyan fontos és erős országok, mint Magyarország és Ausztria megértsék a problémánkat, ezt követően pedig szövetségesként és partnerként ismerjenek el bennünket

– jegyezte meg még a szerb belügyminiszter, aki azt is fontosnak tartotta, hogy a migránsok célpontjának számító országok végre meghozzák a politikai döntést, hogy akarnak-e, vagy nem akarnak-e migránsokat, mert amíg ez nem történik meg, addig nem lehet felszámolni a veszélyes csempészbandákat.

És ez valóban fontos kérdés – szeretjük Vulint, vagy nem szeretjük – mert amíg Németország vagy Franciaország nem dönti el, hogy mit szeretne tenni a migráció által egyre nagyobb számban Európa felé nyomuló tömegekkel, és nem adnak le feléjük elutasító jelzéseket, addig az unió peremvidékén lévő országok sem tudnak mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Talán erről is kellene beszélni az uniós csúcson.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava