FORDULATOS: Lassan áll össze a hivatalos végeredmény az államelnökség tagjait illetően

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Lassan áll össze a hivatalos végeredmény a bosznia-hercegovinai államelnökség tagjai illetően, miután a választási bizottság nem túl gyakran frissíti a honlapját. A szerbek és a bosnyákok esetében végsősoron már mindent eldőlt, a horvát táborban ugyanakkor igazi „szavazatszámlálási hullámvasútra” ültették a nagyközönséget, azaz a választókat, miután hol ezt, hol azt hozták ki győztesként.

A tegnapi napon lezajlott bosznia-hercegovinai választás hivatalos eredményei mostanra érték el az 50%-os feldolgozottsági küszöböt. Mostanra eldőlt az államelnökségi pozíciók sorsa, bár ebben addig nem lehetünk teljesen biztosak, amíg nem nyilvánítják az állást hivatalos végeredménynek. De lehet, hogy még aztán sem.

A tegnapi napon éjfél előtt már mindhárom államelnökségi tagi helyért folytatott harcban bejelentkezett egy győztes az őt megillető székért. A horvát nemzetet képviselő tag esetében a horvát-horvát párharc a hajnali órákban megfordult, és Borjana Krišto (HNS jelöltje) átvette 52%-al a vezetést Željko Komšićtyal szemben, aki 50%-os feldolgozottságnál még a szavazatok 70%-t tudhatta magáénak.

A Krišto mögött felsorakozott horvát nemzeti pártok tagjainak öröme nem tarthatott sokáig, mert a délelőtt folyamán közzétett adatok alapján, 85%-os feldolgozottságnál Komšić visszavette a vezetést, jelenleg a szavazatok 54%-a őt, míg 46%-a Krištot illeti. A választási szakértők szerint mostanra kijelenthető másodszor is, hogy Komšić újrázik az államelnökségben.

A korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy már tegnap este eldőlt a bosnyák jelöltek között a küzdelem. A legújabb adatok szerint a három jelölt támogatottsága érdemben nem változott, így 85%-os feldolgozottságnál a szocialista Denis Bečirović vezet 57%-al, míg a bosnyák nacionalista Bakir Izetbegović 38%, Mirsad Hadžikadić pedig 5%-ot szerzett.

A szerb államelnökségi tag posztját elnyerő személy kiléte is viszonylag gyorsan eldőlt. A boszniai Szerb Köztársaság eddigi elnöke, Željka Cvijanović fölényesen győzte le valamennyi kihívóját. A 85%-os feldolgozottság mellett a Milorad Dodik közeli munkatársának és árnyékának tekinthető Cvijanović 52%-ot, szerb demokrata Mirko Šarović pedig 35%-ot szerzett, a többiek a futottak még kategóriába tartoznak.

Mindezek alapján – kellő óvatossággal – kijelenthető, hogy a következő ciklusban a Cvijanović – Komšić – Bečirović trió alkotja a boszniai államelnökséget, az óvatosságra nem elég felhívni a figyelmet, miután ez a színtiszta Balkán.

A jobbközép nemzeti pártok dominálnak

Majd 62%-os feldolgozottság mellett a bosnyák-horvát Föderációban pártlistás szavazatok a következőképp találtak gazdára. Az első helyen az államelnökségből kibukott Bakir Izetbegović bosnyák Demokratikus Akciópártja (SDA) vezet 25%-kal, második helyen a Horvát Demokratikus Közösség bosznia-hercegovinai alszervezete áll 19 százalékkal, a harmadik a szociáldemokrata párt 12%-kal, a negyedik Željko Komšić Demokratikus Frontja 9%-kal, a többiek egy-két kivétellel a 3%-os küszöb körül szédelegnek.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények, még nem tükrözik a föderációs parlament erősviszonyait, mert oda egyéni jelöltek is bejutnak a listás szavazatok mellett.

Az országos parlament képviselő házába pedig a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása is delegál képviselőket, így ezekből a százalékokból csak a föderációs pártok közti erőviszonyokra lehet következtetni. Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a 3%-os bejutási küszöb miatt továbbra is több mint 10 párt lesz a Föderáció képviselőházában, és nagy eséllyel több párti koalíciós kormány jön létre, ha egyáltalán létrejön. Nem véletlenül van két hónapjuk a végleges választási eredményt követően a koalíciós kormány megalakítására.

A boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésébe is jónéhány párt jut be, közülük a legtöbbet Milorad Dodik független szociáldemokratái (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) barkácsoltak össze, mintegy 42%-ot, a Šarović-féle szerb demokratáknak 19% jutott, a Demokratikus Fejlődés Pártja – amelyben Jelena Trivić alelnök (Partija Demokratskog Progresa, PDP) ugyanakkor 11%-ot kapott, a többiek nem tudtak 5% fölé emelkedni.

A boszniai szerb nemzetgyűlés sem az egyszerűség elvén épül fel, de egyszerűbben épül fel, de a mandátumok kiosztása szempontjából mégsem olyan komplikált, mint az előbb említett föderációs parlament.

A fenti eredmények ebben az esetben is csak az erőviszonyok leképzésére elégségesek, merthogy a 83 képviselői hely közül csak 20 dől el listáról, kompenzációs mandátum formájában, míg 63 helyet az egyéni jelöltek között osztanak ki, így egyelőre az Isten a megmondhatója, hogy milyen lesz a végső összetétel. De ebben az esetben még ő is tanácstalan lenne.

Ha vélelmezzük, hogy az összes leadott szavazatszámával azonosan oszlik meg az egyéni mandátumok száma, akkora a Dodik vezette SNSD önálló kormányt nem tudna alakítani, azonban a jelenlegi kormányában részt vevő koalíciós partnereivel 55%-ot érne el.

Ezzel szemben a baloldali pártok összesített eredménye 35%, ami a legnagyobb jóindulattal növelhető legfeljebb 38%-ra, ez azonban csak puszta spekuláció az egyéni mandátumok sorsának ismerete nélkül, illetve annak tudatában, hogy a szavazatszámlálás terén éjszakánként furcsa fordulatok szoktak történni.