Connect with us

Horvátország

BALKÁNI TÜCSÖK-BOGÁR: Kékzacskós zágrábi vezetés és egyéb történetek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

koszovi oroszlan gigapixel standard scale
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Még mielőtt a politika közbeszól, kihasználom az alkalmat, hogy olyasmiről írjak, amit a legjobban szeretek, a mindennapok kis balkáni furcsaságairól, ezek nemegyszer megszégyenítik a legvadabb képzelőerővel megáldott regényírókat is.

Állatkert az étteremben

A horvát Indexen napvilágot látó kishír értelmében, Koszovóban az étteremtulajdonosok kisebbfajta állatkertekkel igyekeznek növelni a forgalmat. És nem kisállatokról van szó, mint a budai Mókus sörkertben, ahol a vendégek azzal szórakoztathatják magukat, hogy kalitkába zárt mókusokat videóznak, amíg nem teszi be oda valami “négymancsos ivadék” a lábát.

Koszovóban mókus, sündisznó, vagy tengerimalac helyett, medvék, oroszlánok, egyebek fogadják a kedves vendégeket.

Ezt onnan tudjuk, hogy az ottani Four Paws (Négy Mancs) medvemenhely egy medvét és egy oroszlánt mentett ki a fogságból.

Az állatokat egy étterem szűkös ketrecekbe zárta, és talán mondani sem kell, minden törvénynek, előírásnak fittyet hányva.

A macit és az oroszlánt megvizsgálta az állatorvos, és viszonylag jó állapotban találta őket, ám a menedék figyelmeztet arra, hogy ez nem az első eset, amikor kényszerű fogságban sínylődő állatokat mentettek meg.

A medvéket orvvadászok szállítják az albán, koszovói erdőségekből és úgy tetszik, senki se törődik vele. Arról viszont nem szól a fáma, hogy az oroszlán migrált egészen Koszovóig.

Hatósági zacskók

A horvát főváros vezetősége a nemrégen úgy határozott, hogy új bevételi forrást kreál magának, és bevezette a kék színű műanyag szemeteszsákokat. Ezzel párhuzamosan kemény bírságokat helyezett kilátásba mindazokkal szemben, akik a szemetet nem a hatósági szemeteszsákba gyűjtik, hanem közönséges, fekete zacskókba helyezik.

Az elképzelés szerint a 10, 20 és 40 literes zsákokat a polgárok borsos áron vásárolnák az üzletekben 20, 40 és 80 kunáért tízdarabos kiszerelésben. Ez sok: a 20 kuna kicsit kevesebb mint 3 euró, a 40 kuna 6 euró alatt van, míg a 80 már egészen tekintélyes 11+ eurót ér. Tudomásom szerint az euró egyelőre 400 magyar forint körül van, tessék utánaszámolni.

A franciák hasonló helyzetben már az útburkolatot feszegetnék felháborodásukban, a balkáni népek viszont jobban kedvelik a praktikus megoldásokat. Miután az intézkedés bevezetésének határideje október 1, valamit sürgősen ki kellett találni.

A zágrábi piacokon így megjelentek a városi szemeteszsákokhoz megszólalásig hasonló zsákok, persze, nyomott áron. Legkevésbé kifizetődő a 10 litereseket vásárolni, mert ezek 15 kunába kerülnek, ám a nagyobbaknál már ugyancsak megéri: a húsz literes 40 helyett 25 kunába, míg a legnagyobb negyven literesekhez féláron tud hozzá jutni az ember, mert kereken 40 kunába kerülnek a hatósági 80 kuna helyett.

Mire a piaci felügyelők kiszállnak, nyilván eltűnnek a pultokról a “maszek környezetvédők” által gyártott zacskók, és ugyanúgy fogják árulni őket, mint a csempészett dohányt, mutyiban.

Vágott dohány

Mert ugye, Horvátország-szerte mindenhol lehet a fináncokat nagy ívben elkerülő vágott dohányt venni, amit egyszerűbb csempészni, mint a cigarettát, és nyilván kifizetődőbb is, mert egy kiló, többnyire jó minőségű vágott dohány kilója 150-200 kunába kerül (kb 20-27euró).

Ez a trafikban kapható dohányárúhoz képest bagatell összeg, az egyik legismertebb világmárka cigaretta dobozonként majdnem 5 euróba kerül.

A dohánycsempészet a Balkánon nagyon régi üzletág, nem tudta kiirtani sem az oszmán birodalom, sem a monarchia, de még a kommunisták sem. Az átkosban ingdobozokba csomagolták a jó hírű hercegovinai dohányt, a škijat (ejdts: skíja), amelyet a kiszáradástól citromhéjjal óvtak, ami egyben hasznos volt a rendőrkutyák megtévesztése szempontjából is.

Manapság a csomagolás már jóval egyszerűbb: áttetsző nejlonzacskóban lapul a fél kilós kiszerelés, és jócskán nedves is, hogy többet nyomjon. Ezzel viszont senki sem törődik, örül, hogy hozzá tud jutni.

A mostani csempészek közül senki sem jut Lavoisier neves francia vegyész sorsára, akit a kommün azért juttatott guilottine alá, mert állítólag nyerészkedés céljával vízzel fecskendezte be a dohányt.

Lavoisier késő leszármazottjai a legrosszabb esetben kapnak egy-két év börtönt, aminek a felét sem töltik le, az üzlet meg megy tovább. Hogy a biznisznek kik a védnökei és igazi haszonélvezői, jobb is nem tudni, mert a kíváncsi népséget hamar elnyeli az éjszaka.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava