Szerbia
ÁRTATLAN GYILKOSOK: Belivuk és társai tagadták bűnösségüket, kivéve a három együttműködő vádlottat

Belgrádban az előzetes meghallgatásokkal kezdődött meg a Veljko Belivuk (Bajkeverő Velja, Velja Nevolja) és a társai ellen indított bírósági eljárás, amely hét személy bestiális meggyilkolása miatt indult. A tárgyalás kezdetén felolvasták a második vádiratot is, amely további három emberölésről szól. A vádak ismertetése után minden felsorolt bűnöző ártatlannak vallotta magát, kivéve azt a három személyt, aki vádalkut kötött.
Húzás-halogatás
A bírósági eljárás kezdetét többször elhalasztották, először márciusban, miután a bűnözői klán tagjainak védői kérték az eljáró bírák, az ügyészek és feletteseik felmentését. A kérelmet elutasították, de a tárgyalás kezdetét áprilisra halasztották.
Áprilisban azért nem kezdődött meg a bírósági eljárás, mert közben az egyik ügyvédet Dejan Lazarevićet, letartóztatták, mert együttműködött egy másik bűnöző, Darko Šarić bandájával. Lazarević Veljko Belivuk és társa, Marko Miljković, valamint az általuk vezetett bűnözői csoport több tagjának ügyvédje volt.
Az ügyvéd letartóztatása után ismét halasztásra került sor, ezúttal azért, hogy a gyanúsítottak dönthessenek és nyilatkozhassanak, hogy az előállt helyzetben ki képviselje őket.
Májusban harmadik nekifutásra sem sikerült belevágni a bírósági folyamatba, mert a banda mészárosa, Marko Miljković visszavonta az új ügyvédének adott meghatalmazást, kijelentve, hogy őt kizárólag a letartóztatott Dejan Lazarević képviselheti.
Miljković új védője közben a meghallgatás elhalasztását kérte azzal az indokkal, hogy „nem volt ideje felkészülni” a bírósági tárgyalásra.
Az első tárgyalás
Hosszas huzavona után végül megkezdődött a Belivuk-banda elleni eljárás bírósági szakasza, amely során ismertették a második vádiratot, ez Nikola Mitić, Goran Mihajlović és Zdravko Radojević meggyilkolására vonatkozik.
Kapcsolódó cikk
Veljko Belivuk, Marko Miljković és a többi vádlott közölte, hogy nem bűnös Mitić és Mihjalović meggyilkolásában, és ártatlannak vallotta magát Vlade Draganić, annak a ripoteki háznak a tulajdonosa is, amelyben a bűnbanda az „ember-mészárszéket” létesítette, pedig vele kapcsolatban korábban felmerült, hogy ő lesz a negyedik tanú, aki vádalkut köt.
Eddig Bojan Hrvatin és Nikola Spasojević, valamint Srđan Lalić vállalta az együttműködő vádlott szerepét, akiknek ugyan nem engedték el a büntetésüket a cselekmények súlyóságára való tekintettel, de csökkentették azok mértékét, az első két bűnöző 14, illetve 15 év börtönt kapott, a harmadik viszont 18-at, ugyanis ő volt a főegzekutor egy gyilkosság alkalmával.
Az egyik vádlott a tárgyalóteremben hangosan szidalmazta a bírósággal együttműködő bűntársait, amikor a bíró „névsorolvasást” tartott.
– Miközben a bíró szólította a jelenlévőket, Miloš Budimir felállt, amikor az ő neve elhangzott, és szitkozódni kezdett a többi vádlottól elkülönítve helyet foglaló együttműködő vádlottak felé, akik a tárgyalóteremnek azon részén kaptak helyet, ahol az ügyvédek, és a károsultak ültek
– mondta a belgrádi Kurirnak egy meg nem nevezett bennfentes személy, aki szerint Miloš Budimir csókokat is küldött az együttműködésre ráálló bűntársaknak.
Belivuk és Miljković állítólag a bírósági emelvény mögött nevetgélt, amikor arról kérdezték, hogy elismeri-e az utólag ráterhelt két gyilkosságot.
– Hogy ismerném el, az Istenbe?
– vigyorgott Bajkeverő Velja, a banda mészárosa, Marko Miljković pedig azt mondta, hogy abszolút semmit nem ismer el, és ettől ő is jókedvre derült.
Kapcsolódó cikk
Az egyik áldozat, Goran Veličković felesége viszont tapsolni kezdett, amikor Srđan Lalić az emelvényre fellépve azt mondta, hogy „bűnös vagyok, mindent beismerek”. A teremőrök emiatt felszólították a „tapsoló özvegyet”, hogy ne zavarja a rendet.
Az előzetes meghallgatások a tervek szerint kedden folytatódnak, amikor a az ügyvédek kapnak szót, hogy megtartsák első beszédüket.

Koszovó
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.
Három kívánság
Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.
A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

ÉDES NÉGYES: Macron Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.
– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül
– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.
Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.
Borrell befenyített
Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.
Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.
Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.
A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.
A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia7 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt