Magyarország
ORBÁN A HATÁRVADÁSZOKNÁL: Egy ország határ nélkül olyan, mint egy tojás héj nélkül
A magyar miniszterelnök azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország legyen Európa legbiztonságosabb országa. Orbán Viktor erről a határvadász ezred megalakulása alkalmából tartott eskütételi ünnepségen beszélt Budapesten. Ebből az alkalomból hangsúlyozta, hogy 2015 óta a határokra és a törvényekre fittet hányva milliók érkeztek illegális úton Európába. Itt hangzott el az a valószínűleg szállóigévé váló kijelentés is, hogy “egy ország határ nélkül olyan, mint a tojás héj nélkül”.
Korunk legsúlyosabb problémája
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az ország lakói, vagyis “mi magyarok” úgy döntöttünk, hogy “nem engedünk a biztonságunkból, megvédtük a határainkat, és kerítést építettünk”.
– A magyar határvédelmi rendszer működik, ellenáll az illegális migráció legmagasabbra felcsapó hullámainak is. Rendőreink és honvédeink, vállalva az átszervezéseket és a túlmunkát, becsülettel helytálltak, megvédték Magyarország biztonságát, az élet azonban úgy hozta, hogy az ő szolgálatukra máshol van szükség: a belső rend fenntartása megköveteli rendőreink visszavezénylését, a szomszédban dúló háború pedig szükségessé tette, hogy a honvédség harckészültségét és bevethetőségét megnöveljük
– mondta beszédében Orbán, aki szerint ezért van most Magyarországnak nagy szüksége a határvadászokra, és ezért jött létre a magyar határvadász ezred.
– A jó katona valójában nem azok ellen harcol, akik szemben állnak vele, hanem azokért, akik mögötte vannak
– jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki szerint ez különösképpen igaz a határvadászokra, akik mögött ott van az egész ország, a “teljes magyar élet”, és ezért rájuk hárul a feladat, hogy a migrációval szemben megvédjék a hazát. Orbán hozzátette, hogy szükség is lesz az áldozathozatalra, mert mostanság Magyarországnak bőven kijut a bajból.
– A szomszédunkban háború dúl, Európában energiaválság tombol, a brüsszeli szankciók pedig lassan térdre kényszerítik Európa gazdaságait. Ezekkel a kihívásokkal mind egyszerre kell megküzdenünk. Ahogy eddig, úgy ezután is urrá leszünk a napi gondokon
– mondta a magyar miniszterelnök, aki még hozzátette, hogy legyenek is bármekkorák ezek az akadályok, “nem adhatjuk fel az ország nagy céljait”, amelyek közül ezúttal csak egyet említett, a többit valószínűleg eltette egy következő beszédre:
– Nem adhatjuk fel azt a célunkat sem, hogy Magyarország legyen Európa legbiztonságosabb országa. Ezt fenyegeti korunk legsúlyosabb problémája, amit úgy hívnak, hogy migráció.
Civilizációs fenyegetés
Orbán szózatában hangsúlyozta, hogy a migráció veszélye, és az ebből fakadó kockázatok olyan jelentősek, hogy elhárításuk és kivédésük továbbra is az “első számú feladata” Magyarországnak.
– Amit a régiek népvándorlásnak hívtak, azt ma migrációként ismerjük, de akárhogyan is nevezzük, ugyanazt jelenti: civilizációs fenyegetés
– fogalmazta meg az álláspontját a magyar miniszterelnök, aki szerint Nyugat- Európa példájából látható, hogy ezen a fronton elég egyszer hibázni.
– Ahol egyszer letelepednek a más kultúrából érkező illegális migránsok, ott többé nem lehet visszafordítani az idő kerekét, és az élet már sohasem, sohasem lesz olyan, mint korábban volt. Nekünk magyaroknak mondhat bárki, bármit, mi nem hisszük, hogy a migrációból bármi jó sülhetne ki
– jelentette ki Orbán, aki szerint “mi azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon, és ehhez veleszületett jogunk van”.
A magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Magyarország déli határainál évről évre többen próbálnak átjutni, és idén már 160 ezer illegális próbálkozás volt, ami csak növekedni fog, és egyúttal kitért arra is, hogy egyre több az erőszak. Megfogalmazása szerint a migránsok először csak egymással mentek birokra, de ma már a határon szolgálatot teljesítő magyarokat is fenyegetik.
– A migránsoknak meg kell érteniük, hogy itt úgysem jöhetnek át, és Önök azok, akiknek ezt meg kell értetni velük, mert Önök határvadászok feltartóztatják, ha kell megkeresik, megtalálják, elfogják és határozottan ki is tessékelik őket Magyarországról – egytől egyig, nincs kivétel
Kapcsolódó cikk
– vázolta fel Orbán a határvadászok előtt álló feladatokat, merthogy megfogalmazása szerint a biztonság a határoknál kezdődik, és ezáltal Magyarország és a magyar emberek biztonsága a határvadászokkal kezdődik. A tojás esetében pedig a héjánál, de erre már nem történt utalás.
A magyar miniszterelnök viszont ígéretet tett arra, hogy anyagi megbecsüléssel találkozik annak a szolgálatnak a vállalása, amit a határvadászok a haza érdekében végeznek. Az eskütételi ünnepségen Orbán hangsúlyozta, hogy egy ország bízik a határvadászokban, és így egy ország áll mögöttük.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?