BALKÁNI MEDVE: Mire tanítja az EU a gyerekeket?

Az Európai Unió oktatási anyagai közé (Learning Corner) bekerült egy gyerekeknek szánt térkép is, amely rajzos formában igyekszik “megtanítani Európát”. Az internet népe a Balkánon elég sok kritikával illette a térképet, amelynek készítői szerintük nem túlzottan mélyedtek el a “balkáni vadnyugat” tanulmányozásában.

Pirospaprika és Drakula gróf

A térkép “bevallott” célja, hogy rajzos formában nyújtson oktatási segédeszközt a 12 év alatti korosztálynak az igencsak közhelyes “Egyesülve a sokszínűségben” jelszó alatt.

A fellengzős indoklás szerint az Európai Unió Gyermekposzterre kis képekkel mutatja be a következő nemzedéknek az egyes uniós országok nemzeti sajátosságait és hagyományait.

A térkép mellett egy hasznos névlista is található, amelyen egy-egy euróérme segít beazonosítani a közös európai pénzt használó tagállamokat.

Magyarország esetében a “nemzeti sajátosságokat” a parlament épülete, a Szent Korona és az Országalma reprezentálja, a pirospaprika már átcsúszott Romániába, amelynek, nagyobb területe révén, több kis képecske jutott a paprikán kívül is.

A román nemzeti hagyományt a román Athenaeum, egy római oszlop és szobor, plusz Drakula gróf jeleneti meg, az alkotók valószínűleg sok amerikai filmet néztek.

A természeti jelképek közül egy búzakalász, valamint a Kárpátokra utaló képecske került megjelenítésre három fenyőfával.

Vadnyugat- Balkán

A Nyugat- Balkán esetében némi értelmezési probléma merült fel az ottani közösségi médiában, miután az internet népe nem teljesen adekvát módon reagált.

Az uniós “segédeszköz” egyértelműen a tagországokra koncentrál, amit sokan figyelmen kívül hagytak, amikor kifogásolták, hogy a térkép készítői a Nyugat- Balkánt “balkáni vadnyugatként” mutatják be, az egész térségnek ugyanis szimbólumként csak egy barnamedve (Ursus arctos) jutott.

Kétségtelen, hogy Szerbia déli részén honos ez a medvefaj, amelynek száma az elmúlt évtizedben ötszörösére növekedett, és becslések szerint mostanság körülbelül 250-re tehető, viszont az is biztos, hogy nem ez a legjellemzőbb nemzeti vagy éppen térségbeli sajátosság.

Az uniós oktatótérkép készítőit érő bírálatok ennek ellenére nem teljesen jogosak, miután a készítők kitűzött célja az uniós országok, és nem a környező területek bemutatása volt, beleértve ebbe a nyugat-balkáni vadont is.

Ezért kaphatott több képecskét Horvátország, amellyel kapcsolatban Diocletianus császár spliti palotája és a zágrábi katedrális jutott az “alkotók” eszébe, igaz, az utóbbi erőteljesen átcsúszott Bosznia- Hercegovina területére, de hát Horvátország is kis ország, nem lehet túl sok mindent belerajzolni, valószínűleg a dalmata is ezért áll mellső lábaival Montenegróban.