A horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter elégedett azzal, hogy EU korlátozta a gázárakat, szerinte ugyanis az ársapkával az embereket és a gazdaságot segítik az árak és az infláció féken tartásában. Magyarországnak ugyanakkor nem tetszik az ársapka, Davor Filipović viszont azzal nem ért egyet, hogy Magyarország olcsóbban szerezze be az orosz kőolajat az Adria-vezetéken keresztül, ha az Ukrajnán áthaladó Barátság olajvezeték kiiktatásra kerül, ezért a horvátok legyalulnák az olcsó orosz olajból származó „magyar versenyelőnyt”.

A magyar álláspont

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nemrég a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére emelné az Adria-kőolajvezetéken keresztül érkező szállítások tranzitdíját.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, de ha az Ukrajnán áthaladó Barátság kiiktatásra kerül, akkor Magyarország már csak az Adria-vezetéken tud olajat beszerezni.

A magyar tárcavezető szerint “komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben Magyarországtól, ezért ezt a kérdést hétfőn az illetékes miniszterek elé terjesztette, és ráadásul Brüsszel közbenjárását kérte a horvát szándék valóra váltásának megakadályozására.

A miniszter a hétfői (december 19-i) brüsszeli ülés után elmondta, hogy az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.

Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria-olajvezeték, amelynek kapacitása mindössze évi 12 millió tonna, vagyis nem elegendő mindhárom ország ellátására.

Szijártó szerint ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében.

– szögezte le Szijjártó Péter, aki problémásnak nevezte, hogy a MOL év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél „tisztességtelen” ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna. Tehát nem két és fél szeres emelésről van szó, mint ahogy azt korábban kommunikálta.

– közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki elmondása szerint olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.

A horvát álláspont az orosz olajat illetően

A horvátoknak azonban megvan a magyarázatuk arra, hogy miért emelik meg ilyen drasztikusan a Magyarországnak szánt orosz kőolaj tranzitdíját, merthogy orosz olajról van szó.

A brüsszeli ülésről beszámoló Nova TV hírportálja azt írta, hogy Magyarország hétfőn Brüsszelben igyekezett a lehető legalacsonyabb árat elérni az Adria-vezetéken (JANAF) keresztül történő szállításért.

A cikk szerint a horvát fél úgy véli, hogy minden piaci szereplő számára egyenlő feltételeket kell biztosítani.

A horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter arról számolt be, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az energiaminiszterek találkozóján a vegyes napirendi pont keretében indítványozta a JANAF-ról szóló vitát, sürgette az Adria-vezeték kapacitásainak a bővítését, és kérte, hogy az Európai Bizottság írja elő, milyen tarifák vonatkozzanak az olajszállításra.

Davor Filipović úgy nyilatkozott, hogy a JANAF a kapacitás tekintetében Magyarország és Szlovákia minden igényét ki tudja elégíteni.

– jelentette ki a horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, aki ezen a ponton azonban Csehországról nem tett említést, tehát Szijjártótól eltérően csak két országról beszélt.

A horvát hírportál által Filipović arra emlékeztetett, hogy az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagon belül, amelyben az orosz olaj EU-ba történő tengeri behozatalának tilalmáról állapodtak meg, Magyarországnak sikerült mentességet szereznie.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország folytathatná az orosz olaj importját a JANAF-on keresztül abban az esetben, ha a Barátság vezetéken keresztüli megszakadnának a szállítások.

A szankciócsomag azonban hangsúlyozza, hogy minden piaci szereplő számára egyenlő feltételeket kell biztosítani. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy Magyarországnak magasabb tarifáket kell fizetnie az orosz olaj szállításáért, hogy ne szerezzen indokolatlan előnyt a piacon, tekintettel arra, hogy lényegesen olcsóbb áron szerzi be az orosz olajat, mint amennyit más tagállamok fizetnek más beszállítóknak.

– jelentette ki Filipović, aki szerint egyébként pedig mindenkinek a JANAF vezetéséhez kell fordulnia, aki az Adria-vezetéken keresztül kíván olajat importálni. Ez nyilván vonatkozik a MOL-ra is, amellyel Szijjártó brüsszeli útja előtt minden bizonnyal egyeztetett.

A horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter szerint Magyarország továbbra is közvetlenül Oroszországból szerzi be a kőolaj nagy részét a Barátság vezetéken keresztül. Idén kevesebb mint egymillió tonna olajat importált a JANAF-on keresztül.

– tolmácsolta Filipović szavait a Nova TV hírportálja, amely azonban arról nem számolt be, hogy a magyar versenyelőny „legyalulásából” befolyó pénzt hova kerül, befizeti-e Horvátország valamilyen európai alapba, vagy pedig netalán extraprofitként a JANAF-nál marad, amelyben jelentős részesedése van a horvát államnak is?

Tomislav Mićović, a Szerbiai Olajvállalatok Szövetségének főtitkára a tengeren érkező orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó életbe lépésével kapcsolatban kijelentette, hogy Szerbiában az elkövetkező időszakban nem lesz gond az olajellátással, mert a szállításokat év végéig már mind lekötötték. Mićović a szerb állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a „potenciális kockázatot” február 5-e jelenti, mert az Európai Unióban akkor lép életbe az orosz olajszármazékok behozatalának tilalma.

Az Európai Unió leállította a tengeri úton érkező orosz olaj importját, és hordónként 60 dolláros „sapkát húzott” az orosz származású kőolajra. Ehhez a „téli divathoz” csatlakozott a G7 és Ausztrália is. A sapka, vagyis az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raktak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak.

Az Unió öt tagországa mentesült a szankció alól, Szerbia azonban nem – nem azért mert a szerbeknek van tengerük, hanem ezért mert az orosz olaj az Adria Kőolajvezetéken (Jadranski naftovod, Janaf) érkezik, amelybe a Krk szigetén lévő Omišaljban töltik be a tengeren érkező kőolajat, ergó, ez is embargó alá esik.

– jelentette ki a szerb olajvállalatok szövetségének főtitkára, aki szerint az ellátás nincs veszélyben, erre utal az is, hogy a kőolaj hordónkénti ára pénteken 89 dollár volt, hétfőn pedig 86, ami szerinte azt jelzi, hogy stabilak az árak. (A New York-i tőzsdén 80 dollár körül van, ki tudja, hogy a szerbek milyen árakat néznek, de ez az ár még kevésbé utal különösebb idegességre.)

Mićović úgy fogalmazott, hogy a szerb olajcég, a NIS nem képes a kielégíteni a hazai igényeket, ezért „nagyon fontos, hogy létezik az import”.

– mondta a főtitkár, aki felhívta a figyelmet arra, hogy fenn kell tartani az importot, mert ha egyszer leállítják, akkor a kőolaj másik piacra kerül, és „nem lesz könnyű visszaszerezni”.

A szerb szakember hozzátette, hogy a Földközi-tenger térségében, ahonnan Szerbiát, Szlovákiát, Magyarországot és Ausztriát látják el kőolajjal és olajszármazékokkal, egyelőre van elegendő nyersolaj.

Mićović ugyanakkor nem zárta ki, hogy az orosz finomított kőolajtermékek uniós behozatalára vonatkozó tilalom február 5-i életbe lépését követően fennakadások várhatók, ezért fontos, hogy a tárolók tele legyenek, és hogy legyen elegendő tartalék a februárt következő két hónapra.

– magyarázta el a helyzetet a szerb olajipari szakember, aki szerint az állami készleteket nem a válság leküzdésére kell használni, azok arra szolgálnak, hogy fennakadás esetén áthidalják a helyzetet, amíg nem találnak megoldást, illetve új beszerzési forrást.

Mićović szerint fennakadások bármikor történhetnek, ezért fontos, hogy az állami tartalékok a lehető legnagyobbak legyenek, és ezáltal több teret és időt biztosítsanak az esetleges zavarok elhárítására.

Nincs több orosz olaj Szerbia számára – írja néhány szerbiai hírportál Aleksandar Vučić vasárnapi beszédére hivatkozva. A szerb elnök vasárnap a koszovói helyzettel kapcsolatban tartott brüsszeli találkozó után fordult a nemzethez, beszéde azonban Koszovót illetően semmi olyat nem tartalmazott, amit eddig ne tudtunk volna, vagy ami az újdonság erejével hatott volna.

A hülyeségek és az olaj

A nagy garral bejelentett sajtó- és országtájékoztató során szóba került a szeptemberre tervezett belgrádi melegfelvonulás is, amelynek betiltását már több kormánypárti hírportál, mindenek előtt az Informer, kész tényként kezeli.

Ekkor hangzott el egy utalás, amely arra vonatkozott, hogy Szerbia november 1-től nem juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz, legalábbis a mindenben legilletékesebb szerb elnök szerint.

A Pride lemondásának felvetődésével kapcsolatban a szerb elnök eléggé indulatosan reagált, megjegyezvén, hogy a „legkönnyebb hülyeségekről beszélni”, érdemleges ki- vagy bejelentést azonban erről a „hülyeségről” sem tett.

– mondta a szerb államfő.

A Koszovó és Horvátország ellen lázító és uszító szerb médiában ez a mondat nem hagyott mély nyomot, alig egy-két portál reagált rá, csak a Telegraf és a Blic vette észre.

– jegyezte meg a Blic, amely további hiteles információk hiányában a helyzet elemzésébe kezdett.

A helyzet feltárása

A Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezik a horvátországi Omišaljba, és onnan jut el az adriai vezetéken keresztül Szerbiába, illetve egészen pontosan Újvidékre, ahonnan feldolgozásra a Belgrád közelében lévő pancsovai finomítóba irányítják.

Szerbia az általa felhasznált kőolaj mintegy felét korábban Irakból szerezte be, ami a teljes importmennyiség 45 százaléka volt. Az olaj 10 százaléka Kazahsztánból, körülbelül 1 százaléka pedig Norvégiából származott.

Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka érkezett Oroszországból, az onnan származó olaj azonban az elmúlt hónapokban lényegesen olcsóbb volt a piacokon, ezért Szerbia egyre több kőolajat szerzett be orosz forrásokból, így a tavalyi 15-16%-ról 60%-ra emelkedett az orosz olaj részesedése a szerb olajimportban, amelyben az iraki és a kazah olaj beszerzése esett vissza.

A Blic ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az uniós intézkedések következtében Szerbia kénytelen lesz más piacokról beszerezni a kőolajat, amiből az következik, hogy az árak növekednek az importőrök, végső soron pedig a kisfogyasztók számára.

– jelentette ki egy energiahatékonysági szakértő a Blicnek. Azt pedig már tudjuk, hogy a tőzsdei árak alakulását a kisfogyasztók a saját zsebükön érzik meg – Szerbiában is.